Aranysárkány fejléc kép
 
TOMPA MIHÁLY – ARANY JÁNOSNAK
[szerkesztői feloldás]
Hanva, 1859. augusztus 10.
 
  Édes barátom! Már nem is akarodzik
 [!]
[sic!]
levelet irni hozzátok, azon utógondolatban: hogy hisze
n
Beszúrás
megyünk! Pedig az igazat megvallva: olly távol-allunk
 [!]
[sic!]
tőle mint az ég a földtől! Beh hamar megbaklottatok!
n
Jegyzet
megbaklottatok
– megcsökönyösedtetek
bizonyosan igy kiáltasz fel; nem ugy van! hanem ugy van: hogy pénz nincs! 99 okból egy. Elhatároztuk: hogy megyünk, resignaltuk magunkat
n
Jegyzet
resignaltuk magunkat
– belenyugodtunk (lat.)
azt a kis eltevésre szánt tőkét megcsorbitani; betegek nem vagyunk, s ime
Heckenast
Heckenast Gusztáv
, ki jun 5én tarto
z
Beszúrás
ott volna fizetni: mai napig se adott egy fillért is. Már irtam neki csinosan, semmi válasz!
n
Jegyzet
Már irtam neki csinosan, semmi válasz!
– a levél nem szerepel a TMLev-ben
Ha tehát eltörik
n
Jegyzet
eltörik
– lehetetlenné válik
menetelünk: ezen okból törik el. Ismét fatalitás,
n
Jegyzet
fatalitás
– balszerencse (lat.)
látod. Pénzt pedig barátom, itt nem teremtesz, a termény nem kell senkinek, a gabona 6, a zab 4 v
t
Beszúrás
ft, a csizma 20. – Azért küldöm a predikácziót is
Julcsá
Arany Juliska
nak,
n
Jegyzet
Azért küldöm a predikácziót is
Julcsá
Arany Juliska
nak
Tompa
Tompa Mihály
: Egyházi beszédek I. Kecskemét, 1859.
hogy legalább ez menjen, ha mi nem mehetünk. Csak mégis nagyon ne olvasgassa, mert még valami papné lesz belőle! Mihelyt jobbra fordúl állapotunk: azonnal tudósitlak.  
  Azonban szóljunk más egyébről is. Tudod-e, hogy én jelenleg micsoda bolondságon töröm a fejemet? Hát barátom, mindenre ráveszik az embert, mint Kulint a papolásra!
n
Jegyzet
mindenre ráveszik az embert, mint Kulint a papolásra!
III. Béla tilalma ellenére Kulin bán (1180–1204) tízezer bosnyákkal együtt áttért a bogumil hitre. A magyar király és utóda, I. Imre keresztes hadjáratot hirdetett a délszláv eretnekek ellen, s ennek, valamint a pápa dorgáló levelének hatására Kulin bán 1203-ban több boszniai kolostor főnökével együtt visszatért a katolikus hitre.
Toldy
Toldy Ferenc
és
Kazinczi
Kazinczy Gábor
rám estek: hogy
[törölt]
« be »
de bizony szégyen volna arra a Kazinczi ünnepélyre valami verset nem írni!
n
Jegyzet
szégyen volna arra a Kazinczi ünnepélyre valami verset nem írni
– az Akadémia által 1859. okt. 27-én rendezett centenáriumi ünnepségre
Tompa
Tompa Mihály
Kazinczy Ferenc emlékezetére címmel írt verset
aztán kötelesség
[törölt]
« ? »
!
Beszúrás
mi lenne belőle: ha nem lennének alkalmatos versek s egyebek! sat
[betoldásjel]
Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.
, sat
[betoldásjel]
Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.
, sat
[betoldásjel]
Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.
,
 [!]
[sic!]
Én ezeket mind szépen meghallgattam, át is látom hogy igazságuk volt, mert az Öreg
Kazinczi
Kazinczy Ferenc
csakugyan derék ember, „hív és nagy vala”!
n
Jegyzet
„hív és nagy vala”
Tompa
Tompa Mihály
versének pályázati jeligéje.
 
 
  Üss, csak szólani hagyj! mond – hív és nagy vala. Bántó
 
 
  Honja ellen nem költ – hív vala, nem vala nagy.
 
 
(
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
: Themistoclesz)
(most e czélra verseit olvasgatom). De nekem se való már ez a historia, (ezt: nekem se, bátran veheted czélzásnak), s nem tudom: lesz-e belőle valami! Már ma aug 10ke van; nem tagadom: hogy firkáltam össze valamit, de Isten tudja sükerül-e pár nap alatt végére jutnom. Pedig én csak egy közönséges hosszúság
[törölt]
« ú »
u
Beszúrás
verset irnék, egyebet semmit. Legalább mondhatnám
Toldy
Toldy Ferenc
eknak:
 [!]
[sic!]
hiszen irtam!  
 
Kazinczi Gábor
Kazinczy Gábor
és
Lévai
Lévay József
Erdélyben kószálnak;
n
Jegyzet
Kazinczi Gábor
Kazinczy Gábor
és
Lévai
Lévay József
Erdélyben kószálnak
Lévay
Lévay József
1859. júl. 2-án értesítette
Gyulai
Gyulai Pál
t, hogy
Kazinczy Gábor
Kazinczy Gábor
ral és
Egressy Gábor
Egressy Gábor
ral hamarosan meglátogatja Kolozsvárt ( GyPLev 327. 379.); a vendéglátást 1859. nov. 24-én köszönte meg (ugyanott 335. 385–386.)
nem irigylem ezt a mulatságot nekik, ebben az afrikai höségben. Itt nagy a betegeskedés és halálozás; vérhas pusztit, különösen szegény kis gyermekeket söpri. Nekem nincs kiért rettegnem! ez is vigasztalás, ollyan, millyet a pogánynak se kivánok!  
  Feleségem volt egy kevés ideig a fördöben; használt neki. Emlegettek
 [!]
[sic!]
a kedves komamasszonyt,
 [!]
[sic!]
hogy: ha itt volna! bár itt volna! Ti is ugy lesztek mi velünk! Node reméljünk. Most pedig Isten veletek, tisztelünk, csókolunk mind közönségesen.  
  Hanva, mint bent
 [!]
[sic!]
 
  1859.  
  barátod  
 
Miska
Tompa Mihály
.  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 661.) Válasz
AJ
Arany János
1859. júl 16-i levelére (1094.)