ARANY JÁNOS – TOMPA MIHÁLYNAK
Kőrös
, nov. 10.
1859.
Nagykőrös
Ugyancsak „keczélnek” Én ugyan váltig mondom neki, sohse siessünk azzal, együk
egészséggel, ha már küldtek, – aztán hogy még jobb, ha elveszettnek gondolják – meglehet
úgy másod példányt küldenek belőle stb. de az asszonyok szeretik a czerimoniát: ime
tehát én is solenniter
n
leveleink egymás mellett! Azt hiszem, mindig ugyanazon órában
száll meg kettőnket a levélirás szent dühe. Nem is válaszolnék most – várnám, mig e hév
s zavar „csendre
Jegyzet
„keczélnek”– ugrálnak, szökdelnek
verődik
Szerkesztői feloldás: verődik”
n
– ha feleségem nem sürgetne, hogy köszönjem már meg a
bödön túrót. Jegyzet
„csendre–verődikSzerkesztői feloldás: verődik”
Vörösmarty
: Zalán futása, I. ének
(270–276.)
Vörösmarty Mihály
[törölt]
« Ő »n
megköszönöm. Annyit mondhatok, igen jó portéka; épen az este
bontottuk fel s Jegyzet
solenniter– ünnepélyesen (lat.)
Laczi
annyit
evett – abból is másból is – hogy ma kilelte a hideg, most is fekszik. Ennyit a turó
dicséretire, s hálatemjényűl az én kedves jó komácskámnak, hogy nem sajnálta magát e
küldeménynyel fárasztani. Ha a bödön fülébe netalán te faragtad a veszőt (a mennyiben
kissé faragatlan volt) te is vedd szives köszönetemet.
Arany László
Hogy
Pest
ről immár hazakerűltem, az előbbi
levelemben meg vagyon irván. A „csendes
lelkiösmeret” megvan, de a fehér pipa most pauzál,Budapest
n
csibukra fogtam magamat. Jegyzet
pauzál– szünetel (lat.)
Molnár
szinészre rögtönzött rimed jól talál, épen
mint a marhát a tagló foka. Hanem Molnár György
Toldi
rólToldy Ferenc
[!]
ne aggódjál, ő, mint irtam, ép oly
kevéssé buktatott meg, mint én, ki nem olvastam versedet. Az igaz, szeretett volna a
publicum valamit hallani belőle, de ha minden sorból csak felet
hallott, nem téged itélt meg, hanem az olvasót. Az
„undelicat”[sic!]
n
kérdés sem oly nagy dolog: Jegyzet
„undelicat”– tapintatlan (ném.)
Szász K.
maga kérte azt, s a pénztárnoki hivatal kényelmesbnek találta tőled
is megkérdeztetni, mint aranyok után lótni futni. Kereken lehet az ilyenre válaszolni:
arany kell, teremtsenek. Sohase szidd azt a pályázatot: nincs Szerkesztői feloldás:
Szász Károly
Szász Károly
Pest
en jóra való ember, ki ne tudná, mit itéljen e tárgyban
– irtam már erről – még az olyan ember is, mint Budapest
Deák Ferencz
, nagyon értőleg
itélt a pályaművek felől. Hogy apró kellemetlenségek fordúltak elé, az a dolog érdemén
mit se változtat.
Deák Ferenc
Pesti „élményeimről” hiszen irtam már, a mit tudtam. Egy hetet tőltöttem ott – szerdától
szerdáig. mivel a szónokok háta megett, noha
nem igen távol űltem, én sem hallottam minden szót, – nem
félsorait. Sajátságos! a prózai felolvasásokat maig sem tudom
voltakép, s teljesen, mert ott meg nem értettem, s a lapokat nem volt időm elolvasni.
Majd a Bp. Szemlében újság lesz az nekem, a minek
igazság szerint, fültanúja lettem volna.
n
Jegyzet
Egy hetet tőltöttem ott – szerdától szerdáig– 1859. okt. 25-től nov. 1-ig; az 1859. okt. 25-i,
Szilágyi István
nak írt levél (1116.)
viszont – igaz, csak tervként – okt.
26-át említiSzilágyi István
Csengeri
nél voltam
szállva, hová Csengery Antal
Julcsá
t
vittem, ki Arany Juliska
Pest
en maradt, most is ott van.
Budapest
Csengeri
többször
hítt társaságot, s így összejöttem számos
notabilitással.Csengery Antal
n
Voltam Jegyzet
notabilitással– kiválósággal (lat.)
Jókay
nál, Jókai Mór
Pák
nál,Pákh Albert
[!]
[sic!]
Bérczi
nél. Tisztelkedtem Bérczy Károly
Desewfi
nél,Dessewffy Emil
[!]
[sic!]
Eötvös
nél, – Eötvös József
Deák
kal baráti viszonyba jöttem. 31én
olvastam a
Trattner házbanDeák Ferenc
n
– ezt már mind irtam. A mi az ünnepélyt illeti: 10 óra
tájban kezdődött s 1. tájban lett vége. A lelkesedés inkább politikai, mint irodalmi
volt. A szónókokatJegyzet
a Trattner házban– az Úri utcai Károlyi–Trattner ház (ma Petőfi Sándor u. 3.) 1832-ben épült Hild József tervei szerint Károlyi István nyomdász számára; 1833 és 1865 között itt voltak az Akadémia helyiségei
[!]
a teremben sem hallotta mindenki, de azért, ha vivátra kerűlt a
sor, hangzott az, le a lépcsőig. Mi „tudósok” egy emelvényen foglaltunk helyet. Ott
beszéltem – most először – az öreg [sic!]
Fáy
val s többekkel. A terem s az én zúgó füleim rosz acusticája miatt,
Fáy András
[törölt]
«
[hiány]
»[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
Eötvös
nél a verbum regenseket,Eötvös József
n
nem a Jegyzet
a verbum regenseket– a vezérigéket, azaz: kettős alany vagy kettős tárgy (például accusativus cum infinitivo) esetében a személyragozott igealakokat
[törölt]
« i »y
ToldBeszúrás
Toldy Ferenc
n
– Benyomásom az ünnepélyről körűlbelűl az, mit
Jegyzet
Majd a Bp. Szemlében újság lesz az nekem, a minek igazság szerint, fültanúja lettem volna– Kazinczy Ferencz születésének százados ünnepe. (1859. oktober 27-kén.) BpSz 1859. VII. köt. 138–173.
Kazinczy G.
igy formulázott: „a
magyar most is született kortes, mint 48 előtt!” – igen találó, valamint a Wenkheim megjegyzése is, melyet a multkor említettem. – Azért mondom
én, hogy nyugtasd meg lelkiösmereted, vagy legalább vedd elő a türelem
Szuhay-pipáját:Szerkesztői feloldás:
Kazinczy Gábor
Kazinczy Gábor
n
sem nem rosz az, sem nem jó; hacsak egy
értelemben nem vagy Jókainé
val,Laborfalvi Róza
n
ki oly naïv módon nyilatkozott előttem, hogy azért
fogják a pályaművet annyi nép előtt felolvasni, hogy lássa a közönség, helyes volt-e a
bírák itélete, – megérdemlette-e a mű a jutalmat? Megköszönném az ily aesthetikai
eljárást: akkor Besze János volna legnagyobb szónok a
világon, mert neki van legnagyobb torka.Jegyzet
–JókainévalLaborfalvi Róza
Jókainé Laborfalvi Róza
(Laborfalvi Róza
Benke Judit
)
(1817–1886): 1837-től 1869-ig a Pesti Magyar, majd a Nemzeti
Színház tagja voltLaborfalvi Róza
n
–
Jegyzet
akkor Besze János volna legnagyobb szónok a világon, mert neki van legnagyobb torka– Besze János (1811–1892) esztergomi képviselő 1848-ban és 1861-ben; 1850 és 1857 között raboskodott; elbeszélések szerzője a MNp-ban (1857)
November 2-án nálunk is szakadhatott
az eső, de azóta nehány majusi nap volt, ma ismét ködös borongós, – de még eddig keveset
kellett fűteni. Én folytatom „székfoglalómat” azaz, miután nagy fenekét kerítettem, már
most nem ugyan kénytelenség, de becsűletbeli dolog lassankint be is végezni. Most már
benne vagyok, nem engedem meghűlni.
Tomory
is sürget a fordítással, de biz az pihen
még.Tomori Anasztáz
n
Nem
kaphatok annyiba – én kivált! Nőm egészséges – Julcsa
Arany Juliska
Pest
en, Budapest
Laczi
ágyban. Tele ette magát, azt hiszem: majd
kiheveri. A Arany László
Julcsa
históriájábolArany Juliska
[!]
nem akaródzik valami lenni:[sic!]
n
magunk
sem bánjuk.
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János