ARANY JÁNOS – TOMPA MIHÁLYNAK

Tompa Mihály

m!

Úgy látom, hogy ha én neked ítéletnapig nem irok, te még azután sem töröd meg a hallgatást az örökké valóság utolsó perczeig sem. Bezeg! én beszélhetnék „kottás barátságról”

n

Jegyzet

„kottás barátságról”

– előre kiszámított barátságról; vesd össze

Tompa

Tompa Mihály

AJ

Arany János

-nak, 1064. 1859. febr. 12.

s több e féle; de én most is jobb leszek mint te, elfogadom 2 soros scartétádat

n

Jegyzet

scartétádat

– kártyádat (ol.)

egy levél számba s folytatom a „kótás barátságot”. Szégyen volna, ha min

t

Beszúrás

megkezdtük, úgy élnők le ezt a beállott LX-dik évet, melyhez isten adjon nektek is nekünk is, türelmet, és tűrhető állapotot, mert satyra volna jobbat kivánni.

Mi bálozunk ma, egy oly dalidóban,

n

Jegyzet

dalidóban

– itt: bálban; vesd össze

AJ

Arany János

:

Jókai

Jókai Mór

„tudtunkkal csak egyszer érezte szükségét, hogy maga uj szót készitsen s ez a »bál« helyett feltalált »dalidó« – ezt is, bár ismeretes néphasználta szóból módositotta, nem tartjuk sikerültnek.” A szegény gazdagok. Regény. Irta Jókai Mór. (Négy kötetben). Pest, Emich G. tulajdona. 1861. SzF I. 31. sz. 1861. jún. 6. 486. és AJÖM XI. 181. Idézi és elemzi Szilágyi 2001. 96–98.

melyet – hinnéd-e? a mi gymn. [törölt]
« i »

I

Beszúrás

gazgatónk

W. J.

Szerkesztői feloldás:

Warga János

úr, a te jó ismerősöd rendezett. Igen is, nyilvános tánczvigalom, rendezi a főisk. Igazgatósága! Ne bámúlj: a szegény tanúlók javára lesz. De én pár forintomat a nélkűl adom, hogy belemennék. Különben sincs kedvem bálozni: most pedig épen gyöngélkedem is. Hétfőre viradón oly roszúl lettem, –

a

Beszúrás

vérkeringés rendetlen volta miatt – hogy egész kényelemmel csak azt vártam, mikor fog már szivütésem végkép elállani. S ez nem tréfa. Pulsus

o

Beszúrás

m úgy meglassúdott, hogy csak elvétve ütött egyet, azonban minden fájdalom nélkűl. Azt hittem, felakad. Mily szép volna úgy halni meg. De semmi nagyobb következése nem lett, másnap bágyadt voltam és még most sem vagyok teljes erőben. De fájdalom semmi. – Ez is, hihetően a többihez tartozik, de még ily alakban nem volt szerencsém hozzá.

Egyébiránt kivagyunk. Nőm, szegény, egyik bajból másikba esik. Nem elég, hogy köszvénye – mert mi volna más – elő- előveszi, a minap egy égés jobb kezét napokig hasznavehetlenné tette – pedig tudod te azt, mi nekem az ő jobb keze, áldja meg az isten – most meg egy fogfájás – vagy tán rheuma, influenz, migraine, egyik arczát úgy felfútta, hogy alig ismernél rá. Szerencsére már lappad; de a fájdalom még most is heves; ez az oka, hogy bár elkezdett irni az én édes jó komácskámnak, kénytelen volt abba hagyni, és csak általam tolmácsoltatja legszívesb üdvözletét és …. csókját.

Julcsa

Arany Juliska

még mindig

Pest

Budapest

en van, nem is akar húsvétig hazajőni; különben ir gyakran és nincs semmi baja.

Laczi

Arany László

csak oly bikficz, mint volt. De beszéljük már másról is.

Hogy az oct. 27-diki ünnepélyen

Pest

Budapest

en voltam, azt már tudod, – hogy a deczemberi nagy gyűlésen is megfordúltam,

n

Jegyzet

hogy a deczemberi nagy gyűlésen is megfordúltam

– 1859. dec. 15–17.

azt is hallhattad. De ne gondold, hogy a gyönyörű választás, mely történt, – egy-két tag kivételével – befolyásommal esett volna.

n

Jegyzet

De ne gondold, hogy a gyönyörű választás, mely történt, – egy-két tag kivételével – befolyásommal esett volna

– a nyelvtudományi osztály lev. tagnak javasolta és megválasztotta

Bérczy Károly

t, Podmaniczky Frigyest, Lichner Pált,

Pompéry János

t,

Salamon Ferenc

et és Engel Józsefet; javasolta, de nem választotta meg

Laky Dömé

Laky Döme

t

Úgy látszik, ki volt előre csinálva minden. Az előleges értekezletről elkéstem, s igy nem vehettem részt az osztály tanácskozásban, mely tagokat ajánlott; különben nem múlattam volna el

Lévai

Lévay József

t inditványba hozni, ellenben némely urak ajánlását – tőlem kitelhetőleg – ellenzeni. De hiába! már késő volt; csak szavazni lehetett; egy szavazat pedig csak egy szavazat. Különben az oly hanyag emberekre nézve, mint te, azt határoztuk, hogy ezután is széket foglalhassanak, s igy bezártuk a kibuvó ajtót. Ez a rókalyuk,

n

Jegyzet

Ez a rókalyuk

–

Arany László

lábjegyzete: „Célzás az aggteleki barlang egy szűk bejáratú részére; együtt jártak ott, de

Tompa

Tompa Mihály

a szorosba nem bújt be.” ( AJLI I. 477.)

Miska

Tompa Mihály

! már most nincs mentség: dolgozni kell.

Ne bántson téged az a Kazinczy-vers tovább. Hogy a magyar közönség szájaíze megveszett, hogy az nem a művészit, hanem a hangzatost, a nagyhangút szerette s szereti mindíg, azt én régen mondom – olykor tapasztalom is. Mindenkor azok voltak előtte kedvesebbek, kik,

Kazinczy

Kazinczy Ferenc

ként „kongatnak harangot”

n

Jegyzet

KazinczyKazinczy Ferenc ként „kongatnak harangot”

– vesd össze

Kongatják a’ Harangot!

(

Csokonai

Csokonai Vitéz Mihály

: A’ Fársáng’ Bútsúzó Szavai)

– s ez a dolog természete. Nem lévén fogékonysága az igazi szépség iránt, az nyerte s nyeri meg a nagy többség tetszését, a

k

Beszúrás

i ugyancsak széles szájjal kimondja, a mi a sokaságnak kedves. Legnagyobb költőinket nem a költői, hanem a politicai gondolat tette népszerűvé előttünk;

Petőfi

Petőfi Sándor

t nem a szépségek, hanem a szilaj modor. Egy két kritikus – vagy a lapok folytonos magasztalása is tehet ugyan valakit népszerűvé, de ha művei közt nincs, a mi „jól kong” ez a népszerűség olyan ráerőltetett valami; elhiszik, bámulják, de nem olvassák vagy ha igen, nem értik. Nagyon közel példát tudnék rá mondani – hanem exempla sunt odios[törölt]
« o »

a

Beszúrás

.

n

Jegyzet

exempla sunt odios[törölt] « o » aBeszúrás

– a példák bosszantóak (lat.); vesd össze

AJ

Arany János

: Szilágyi István nevenapjára, 6. rész

– Annyit mondhatok e Kazinczy-historiára, hogy nem igen irtak ez alkalomra gyöngébb verset mint az én

Losonczi

Losonczy László

barátom:

n

Jegyzet

nem igen irtak ez alkalomra gyöngébb verset mint az én LosoncziLosonczy László barátom

– „Kazinczy emlékezete, irta és szavalta Losonczy László.” ( VU 1859. dec. 18. 609.) A nagykőrösi műsort lásd

AJ

Arany János

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

nek, 1133. 1859. dec. 23. – Vesd össze még: Kazinczy Ferencz évszázados ünnepén. A Szegeden tartott Kazinczy-ünnepély alkalmára szerzé Losonczy László ( Dcs 1859. nov. 8. 3–4.)

még is akadt ünnepély elég, mely a koszorúsak mellőztével ebben talált legtöbb szépet, mert ugyancsak magyarosan kimondja, a mit más százszor el énekelt. De gustis…..

n

Jegyzet

De gustis….. [szerkesztői feloldás] non est disputandum

– Ízlésről hiábavaló vitatkozni (lat.). Vesd össze

AJ

Arany János

De gustibus c. versével (1853)

Gondold, miben töröm a fejemet. Abban, hogy e boldogtalan schulmeisterséget

n

Jegyzet

schulmeisterséget

– iskolamesterséget (ném.)

még boldogtalanabb állapottal cseréljem föl. Barátom, kivénűlök, kibetegszem ebből. És talán e helyzet oka, hogy lelkem elvesztette minden rugékonyságát. Aztán meg nem is igen kellünk itt már „hires emberek.” A minap kivált igen kezdé felütögetni fejét egy gyönyőrűséges

[!]

[sic!]

rendszer: a nepotismus.

n

Jegyzet

nepotismus

– rokonpártolás (ol.)

Arról van szó, arra van czélzás: „csupa kőrösi fiakkal rakni meg az intézet tanszékeit – az idegenek úgy sem állandók, mingyárt elmennek, ha jobb kenyérre hivják őket.” S ezt itt nem találják természetesnek. Közelebb

W–a

Szerkesztői feloldás:

Warga

Warga János

megmozdított minden követ, hogy önnön fiát

–

Beszúrás

egy igen mediocris ficzkót – űltesse

Szabó Károly

helyébe.

n

Jegyzet

önnön fiát –Beszúrás egy igen mediocris ficzkót – űltesse Szabó KárolySzabó Károly helyébe

– ifj. Warga Jánost (vesd össze

AJ

Arany János

Csengery

Csengery Antal

nek, 1138. 1860. jan. 4. és

Mentovich

Mentovich Ferenc

AJ

Arany János

-nak, 1263. 1861. febr. 10.); mediocris: középszerű (lat.)

S még hozzá, félévig, a mig t. i. academiáról megjő – nekem és másnak kellett volna vonni helyette az igát. De ellenszegűltünk, s az egyház tanács – becsűletére legyen mondva – mást választott, a kit mi is akartunk.

n

Jegyzet

az egyház tanács – becsűletére legyen mondva – mást választott, a kit mi is akartunk

–

Szabó Károly

utóda Hoffer Endre lett

Midőn e nepotisticus

n

Jegyzet

nepotisticus

– rokonpártoló (ol.)

hireket hallottam először, annyira elkeseredtem, hogy komolyan gondolkoztam az inneni megválásról. – Különben is az állapot mindig terhesebb; kedvem nincs, kedélyem roncsolt, erőm is elhagy

.

Szerkesztői feloldás: ,

–

s fejzúgásom azon eredményt kezdi szűlni, a mit szegény komácskámnál.

Beszúrás

[szerkesztői feloldás]

besz. a lap bal szélén, függőlegesen

– Mi jövőt várhatok, ha egészen kidőltem? Hát ha más körben – péld.

Pest

Budapest

en, még viszszanyerné lelkem hajlékonyságát. De mit csináljak ott, hogy el ne veszszek családostól? Ezen töprengettem mostanság s közöltem is egy pár pesti barátommal, kik tehetnének valamit.

n

Jegyzet

közöltem is egy pár pesti barátommal, kik tehetnének valamit

– először

Csengery

Csengery Antal

vel, s általa

Keménnyel

Kemény Zsigmond

,

Deák

Deák Ferenc

kal,

Eötvös

Eötvös József

sel (lásd

AJ

Arany János

Csengery

Csengery Antal

nek, 1138. 1860. jan. 4. és

Csengery

Csengery Antal

AJ

Arany János

-nak, 1139. 1860. jan. 12.)

Meglássuk mit hoz az idő.

De most látom, hogy igyót

n

Jegyzet

igyót

–

Arany László

lábjegyzete: „»Mindjárt«. Gömöri táj-szó;

Hanvá

Hanva

n hallotta

Arany

Arany János

.” ( AJLI II. 205.)

végére jutok a papirnak – pedig nem akarok más lapot kezdeni.

Julcsa

Arany Juliska

dolgában még semmi megállapodás.

n

Jegyzet

JulcsaArany Juliska dolgában még semmi megállapodás

– lásd

AJ

Arany János

1859. nov. 2-i,

Tompá

Tompa Mihály

hoz írt levelének 14. jegyzetét (1118.)

Bízom magára. Én most academiai értekezésem folytatását irom, a Szemlébe.

n

Jegyzet

Én most academiai értekezésem folytatását irom, a Szemlébe

– Zrinyi és Tasso. BpSz 1859. VII. köt. 177–212., 1860. VIII. köt. 107–143. ( AJÖM X. 330– 439.)

Hoszú lesz, de tán csak majd bevégzem. Még nem úntam belé. Verset soha. Néha szottyanna kedvem, de akkor idő nincs, – így elmarad. Most is corrigálnom kellene – ifjoncz vad észjárást – de biz én félretettem, hogy neked irjak, s kivánjam hogy isten a maga lehető jóságát terjeszsze ki rád és az én kedves – igen kedves komámasszonyra, most és mind örökké

Amen! [törölt]
« Amen! »

így akartam aláirni,

de nem sűlt el mingyárt

n

Jegyzet

így akartam aláirni, de nem sűlt el mingyárt

–

Arany László

lábjegyzete: „Az Amen oly forma manu-propriával

[szerkesztői feloldás]

kézírással, lat.

van írva a levél alá, mint az

Arany

Arany János

nevet szokta írni.” ( AJLI I. 479.)

AJOM17

Megjegyzések: