SZABÓ KÁROLY – ARANY JÁNOSNAK

Kedves barátom!

Erősen föltett szándékom volt, igaz lelkemre mondom, majd minden nap készűltem, hogy igéretem szerint, ha csak röviden is tudósitsalak helyzetemről: de részint magán házi bajaim, részint hivatalos töméntelen dolgom, míg a halomra gyült könyvtárt, régiség- és éremtárt csak türhetően is rendeztem,

n

Jegyzet

részint hivatalos töméntelen dolgom, míg a halomra gyült könyvtárt, régiségés éremtárt csak türhetően is rendeztem

– az Erdélyi Múzeum Egylet közgyűlése 1859. nov. 25-én választotta meg

Szabó Károly

t könyvtárosává, aki 1860 júniusában költözött Kolozsvárra

minden időmet és erőmet igénybe vévén, magánlevelezésemet napról napra halogattam; annyival is inkább mert meghülés következtében csak nem az egész mult hónapban félbeteg voltam, e mellett azon tudósitás, hogy atyám julius közepe felé csak nem halálos betegségben szenvedett, s én látogatására nem siethettem, lelkemet is leverte. Szegény atyám most már a halál veszedelmén tul van ugyan, s minap képes volt saját kezével irni hozzám, de betegsége olyan, melyből 70 éves öregnek kigyógyúlni kevés reménye lehet, s az orvosok is alig merik előbbi egészségével biztatni. Mihelyt körülményeim engedik, azonnal sietek Békésbe,

n

Jegyzet

Mihelyt körülményeim engedik, azonnal sietek Békésbe

–

Szabó Károly

apja, Szabó Mihály ott volt ref. lelkész

s ez alkalommal

Kőrös

Nagykőrös

t s ha lehet

Pest

Budapest

et is meglátogatom. Reménylem még akkor

Kőrös

Nagykőrös

ön talállak.

Talán levelemet még néhány napig halogattam volna, ha lelkemet föl nem villanyozza azon tudósitás, hogy a Kisfaludy Társaság igazgatójává el vagy választva.

n

Jegyzet

ha lelkemet föl nem villanyozza azon tudósitás, hogy a Kisfaludy Társaság igazgatójává el vagy választva

– lásd PN 1860. aug. 2.

Hidd el, hogy ez minden jó barátodra, minden magyar emberre nézve valódi örömhír volt. Nekem valóban titkolhatatlan a legőszintébb örömöm, hogy a gondviselés eddigi test- és lélekölő hivatalodtól megszabaditott, s oly állásba helyez, melyre igazán hivatva vagy, melyben lelked örömét fogja találni, s melyben nemzeti irodalmunk javára oly igen sokat tehetsz. Én mint szóval is régebben gyakran mondtam, szivemből szerencsét kivánok pesti szebb és jobb állásodhoz, s feszűlt érdekkel várom tudósitásodat, – melyet reménylem nem tagadsz meg tőlem, – mikor szándékozol

Pest

Budapest

re költözni, hol bizonyosan valamint magad, ugy családod boldogabbnak fogja magát érezni.

Az én Kolozsvárra költözésem hasonlithatatlanúl több testi és lelki törödéssel s anyagi kárral járt, mint a te leendő

Pest

Budapest

re telepedésed; hivatalom is az első években rendkivül terhes: még is szerencsésnek érzem magamat anyagilag nehéz helyzetemben is mert állásom lelkem vágyainak megfelel s egy pár év mulva, ha könyvtárunk s mellette az én lakásom a muzeumi kertben meg lesz épitve, teljes lelki nyugalommal azon munkakörnek élhetek, melyre lelkem vonzalmat érez.

Nőm is, miután a ház elrendezésének nehéz bajain tul estünk, mind inkább otthonosan érzi magát Kolozsvártt; igazán kedves barátnéi köre van, s ha a házi gondoktól egy két órára szabadulni akar, a gyönyörü sétateren, szinházban, concertekben stb. több szórakozást és szellemi élvezetet talál, mint

Kőrös

Nagykőrös

ön találhatott. Csak néhány barátnéját sajnálja, kiket nem tud feledni.

Én is részem

r

Beszúrás

ől a collegatust

n

Jegyzet

collegatust

– tantestületet (lat.)

sajnálom, melyben annyi jó órát töltöttem: de ha elgondolom, mily jövő vár e testűletre – melyet mint hirlapból olvasom az egyháztanácsból is ki akarnak taszitni

n

Jegyzet

de ha elgondolom, mily jövő vár e testűletre – melyet mint hirlapból olvasom az egyháztanácsból is ki akarnak taszitni

– a nagykőrösi megüresedett lelkészi állás körüli vitát eldöntendő (hogy tudniillik egy vagy két lelkész kövesse-e a lemondott Báthory Gábort), az egyházmegye esperese, Miskolczi István által kinevezett bizottság azt a nézetét mondta ki, hogy „az egyháztanácsból a tanárok kirekesztendők” (PN 1860. aug. 2.)

– örülök, hogy még e gyalázat előtt szabadultam

Kőrös

Nagykőrös

ről,

n

Jegyzet

örülök, hogy még e gyalázat előtt szabadultam KőrösNagykőrös ről

–

Szabó Károly

1855-től 1860 febr. végéig tanított Nagykőrösön

s hiszem hogy minden, ki magát béressé aljasítni nem örömest engedi, kézzel lábbal törekedni fog, hogy szabaduljon ez iskolától, melynek az én hitem szerint, a hogy az ügyek

Kőrös

Nagykőrös

ön fejlődni indultak, jövője többé alig alig reménylhető.

Kiss Lajos

t lelkemből sajnálom,

n

Jegyzet

Kiss LajosKiss Lajos t lelkemből sajnálom

–

Kiss Lajos

t a budai kerület protestáns tanfelügyelőjévé nevezték ki

mint azon kormányrendszer áldozatját, melynek mi voltát ő, az őszinte becsűletes lelkű s egyoldalúlag csak tudományoknak élő ember, fölfogni nem birta. Nem kétlem, hogy ő bármi egyszerű, elvonult állapotban boldogabb lesz, mint budai magos állásában; de mi ad neki kárpótlást azon lelki nyugtalanságokért, melyeket kellemetlen helyzetében éreznie kellett, s elismert tiszta lelke védheti-é őt azon kárörvendő guny nyilaitól, melyektől, a mint az embereket ismerem, a hol legjobban ismer

i

Beszúrás

k, még

Kőrös

Nagykőrös

ön sem hiszem hogy ment lehessen.

A kolozsvári eseményeket: az oláh fraternizálást gr.

Teleki Domokos

fáklyás zenéjét stb. hirlapból bizonyosan olvastad.

n

Jegyzet

A kolozsvári eseményeket: az oláh fraternizálást gr. Teleki DomokosTeleki Domokos fáklyás zenéjét stb. hirlapból bizonyosan olvastad

– 1860. júl. 27-én

Reményi

Reményi Ede

kolozsvári hangversenyén „román nemzeti dalok játszására lőn fölszólitva”; az ezt követő díszvacsorán mindkét nép képviselői részéről a magyar–román testvériséget éltető beszédek hangzottak el ( Román–magyar testvériség! PN 1860. aug. 1. )

Nagyszerűben ment a dolog; azolta hallomás szerint Naszód körül volt roppant oláh gyülekezet, 2 püspökkel; mit végeztek, nem tudjuk.

n

Jegyzet

azolta hallomás szerint Naszód körül volt roppant oláh gyülekezet, 2 püspökkel; mit végeztek, nem tudjuk

– „Legközelebbről a megszüntetett második oláh ezrednek határőrvidéki kerülete,

Naszod

Naszód

[szerkesztői feloldás]

románul

Năsăud

Naszód

románul

, mely 33 ezer lakost számlál, külön törvényhatósággá tétetett, azon gondolattal, hogy a román nemzet számára, külön területté alakittassék.”

Kemény Zsigmond

: Az Unio-törvényekről. Lenyomat a Pesti Naplóból.

Pest

Budapest

, 1861. 25.

– A bizonyos, hogy az oláhok nagyon tanakodnak; de a mint a viszonyok állnak, a magyarságnak nem lehet oka tőlök tartani. – Mi fejlik ki Erdélyben a meginditott mozgalmakból, csak az idő mutatja meg;

n

Jegyzet

Mi fejlik ki Erdélyben a meginditott mozgalmakból, csak az idő mutatja meg

– Az 1860. okt. 20-án kibocsátott Októberi Diploma a külön tartománygyűlések és a birodalmi tanács közreműködésével hozandó törvényeket igért; visszaállt a magyar és az erdélyi udvari kancellária. Az 1848. évi unió semmisnek nyilvánult, s ez a magyar liberális tábor ellenállását váltotta ki; a szász polgárság régi jogainak visszaállítását kezdeményezte; a román szándék az egyes nemzetek egyenlő számú képviselőiből álló erdélyi parlament és a három egyenjogú nyelv kívánságától a románság területi egységének és a román hivatalos nyelv kizárólagosságának követeléséig terjedt.

a sok hirt, melylyeknek

[szerkesztői feloldás]

mellyeknek

[bizonytalan olvasat]

[szerkesztői feloldás]

sorvég

némi része lapokba is becsúszott, ki győzné leirni. – A tisztviselők felsőbb utasitás értelmében erősen tanulják az oláh grammaticát; mi hasznát fogják venni, majd meglátjuk.

Idá

Szabó Károlyné

val együtt kedves komámaszszonyt s

Julcsá

Arany Juliska

t a legszivesebben köszöntjük s ezer örömöt kivánunk a pesti élethez;

Ida

Szabó Károlyné

bocsánatot kér, hogy külön még nem irt; ezer a baja a gyermekekkel, kik közzül

Jolán

Szabó Jolán

a mult hetekben himlős volt, de már semmi baja; rövid időn kipótolja mulasztását; most Farkas Balázs rögtön indulván, nincs rá ideje.