Aranysárkány fejléc kép
 
ARANY JÁNOS – SZÁSZ KÁROLYNAK
[szerkesztői feloldás]
Pest
Budapest
, 1861. február 13.
 
  Édes
Károly
Szász Károly
kám!  
  Miért ez apprehensió?
n
Jegyzet
apprehensió
– sértődés, neheztelés (lat.)
Hogy Csák birálatáért megneheztelsz, attól féltem, megvallom,
n
Jegyzet
Hogy Csák birálatáért megneheztelsz, attól féltem, megvallom
AJ
Arany János
: Trencséni Csák. A magyar Akadémia által Nádasdy-dijból 100 aranynyal koszorúzott történeti költői beszély tiz énekben. Irta Szász Károly. Pest, 1861. (SzF I. 15. sz. 1861. febr. 13. 228–229., 16. sz. febr. 20. 244–246., 17. sz. febr. 27. 261–262., 18. sz. márc. 6. 276–277. és AJÖM XI. 82–98.)
mert az emberi természetben fekszik, de hogy
Vidá
Vida József
ra tett jegyzéseimet oly zokon vennéd, azt valóban nem gondoltam.
n
Jegyzet
de hogy
Vidá
Vida József
ra tett jegyzéseimet oly zokon vennéd, azt valóban nem gondoltam
AJ
Arany János
nem értett egyet
Szász Károly
Szász Károly
dicséretével, mely szerint
Vida
Vida József
„összegyüjtött művei fokozták a hatást, melyet előbb egy-egy költemény tett vala rá”; a kötet néhány jó darabja mellett „aránylag kevés eszmei tartalmat, formaépséget találtunk benne”. Egy helyen rútnak tekintette azt, ami
Szász
Szász Károly
szerint nagyon jeles, felsorolta az öncélú játék, a „
éptelen
Szerkesztői feloldás: képtelen
képzelet”, a „lyrai confusio” és a tökéletlen kompozíció szembetűnőbb példáit. Szerkesztői megjegyzések
Szász Károly
Szász Károly
Nemzeti koszorú. Költemények, irta Vida József. 1860. c. bírálatára (SzF I. 13. sz. 1861. jan. 30. 196–198., 14. sz. febr. 6. 212–214.) lábjegyzet (197.) és kommentár (212–214.) formájában ( AJÖM XII. 277–282. Jegyzet hozzá: 415., 599–602.). Vesd össze Kovács 1993. és Balázs 2002.
A mi téged illet abban, igyekeztem úgy irni, hogy a sértésnek még árnyékát is ker
[törölt]
« j »
űljem: a dologra mondtam egyet és mást, azt hittem hogy az ránk nézve egy harmadik. Panaszlod, hogy állításaid egytűl egyig le vannak rontva: nézd meg kérlek jobban, s úgy találod, hogy nem. Én mit sem szólok az ellen,
[törölt]
« hog »
a mire te fö sulyt fektetsz, hogy
Vida
Vida József
„határozott költői egyéniség.”
n
Jegyzet
Én mit sem szólok az ellen,
[törölt]
« hog »
a mire te fö sulyt fektetsz, hogy
Vida
Vida József
„határozott költői egyéniség.”
– „határozottan körvonalazott költői egyéniség” (
Szász Károly
Szász Károly
: i. m., 196.)
Humora jellemzését is meghagyom, megengedem, hogy abban a genreben,
n
Jegyzet
genreben
– nemben (fr.)
melyet te jellemeztél, nehány jó költeményt irt, csupán azt mondom: 1.) hogy humora, tárgyaiban, mélységben nem elég emelkedett 2.) hogy a kivitelben vannak hibák, egyenlőtlenségek. Naiv-páthoszát sem bántom, valamint a házi élet gyöngéden comicus vagy humoros felfogását sem, itt egy verset épen kiemelek, azt, a mit te. Festö
 [!]
[sic!]
versei közűl egyet föltétlenűl dicsér
e
Beszúrás
k. Epikai költeményeit te sem találtad kielégitőknek, én is ugyanaz
t
Beszúrás
mondom, csak máskép motiválva néhol. Lyráját pedig egészen meghagyom. Olvasd még egyszer figyelemmel: a magad birálatát,
s
Beszúrás
utána jegyzeteimet: van-e ott tökéletes felforgatása állitásidnak? Csak devalválni
n
Jegyzet
devalválni
– leértékelni, alábbszállítani (lat.)
akarám kissé, meggyőződésem szerint, a dicséretet. A dolog története ez:  
  Én, ki
Vidá
Vida József
ról, mint te is, igen jó elővéleménynyel voltam, megjelent könyvét oly czéllal vettem volt kezembe, hogy arról – mint reméltem nagy részben dicsérő – birálatot fogok irni, magam. De az olvasás, jegyezgetés arról győzött meg, hogy birálatom savanyúbban fog kiütni, mint én ezt
Vidá
Vida József
ra nézve kivántam volna. Így hát örömmel vettem értesítésed hogy te írsz.
n
Jegyzet
Így hát örömmel vettem értesítésed hogy te írsz
– lásd
Szász Károly
Szász Károly
AJ
Arany János
-nak, 1231. 1860. dec. 18.
Azonban nekem, ki a
N. Koszorút
Szerkesztői feloldás: Nemzeti Koszorút
apróra szedve már elolvastam v
[törölt]
« ó »
o
Beszúrás
lt, a te birálatod mégis nagyon kedvezőnek látszott, nem vihettem el lelkiösmeretemen, hogy egyet mást el ne mondjak abból, a mit magam tapasztaltam. Azt kérded: miért adtam a tiedet? 1ör mert akartam, hogy
Vidá
Vida József
ról jobb vélemény is hangozzék, mint aminőt én fogtam volna adni, 2or mert ez már kész volt. 3or mert én semmit sem láttam oly különöst abban, hogy
[törölt]
« egy lapban »
különböző vélemények nyilvánúljanak egy közlönyben. Adtam tehát a tiedet: az első részét csak egy jegyzettel, mert azt ott szükségesnek láttam. Hogy a hosszabb észr
[törölt]
« é »
e
Beszúrás
vételeket is közöljem, abban megerősitett a resensus
n
Jegyzet
resensus
– méltatlankodás, visszatetszés (lat.)
mely az egész fiatal irodalomban első közlésed megjelentével támadt.
n
Jegyzet
mely az egész fiatal irodalomban első közlésed megjelentével támadt
– Lásd
Vajda János
Vajda János
véleményét: „Épen most ötlik szemünkbe a »Figyelő«-ben egy birálat, melyben e lap rendes udvari itésze egyik fiatal költőnket elemzi, illetőleg magasztalja. Nincs szavunk az ellen, hogy e fiatal költőnkben képesség van, magunk is a fiatalok legjobbjai közé állitottuk; az sem csoda, hogy mai fiatal versiró valami szörnyü nagy botlást követ el, de hogy egy műjogosultnak elismert, akademikus itészünk épen azon versszakát idézi kidicsérve, mint a mely versszak a szerkesztő
Arany J.
Arany János
helyes megjegyzése szerint is – határozottan r ú t , az már olyan mesés ritkaság, a mi csak nálunk fordulhatott elő.” Széptani levelek I. Nőv 1861. febr. 15. 61. és VJVM 951–952.
Ha elhagyom, megköveznek itt, hogy kiadtam te dobsz fejemre követ. Íme a szerkesztés gyönyörüségei! épen az én kedélyemnek való múlatság!  
  Én, édes barátom, még most, nyilatkozatod után sem tartom a két véleményt egymás mellett oly megférhetetlennek, sem oly compromittálónak rád, vagy lapomra nézve. Az, ki úgy akar lapot szerkeszteni, hogy csak a magáéval teljesen egybehangzó véleményt közöljön, kénytelen lesz mindent maga irni, mert, kivált oly dologra nézve, mint az izlés, a hány munkatársa, ugyan annyi eltérést fog tapasztalni. Politikában még inkább lehet bizonyos
vezér
Beszúrás
elveket tűzni ki, melyek ellenében mit se közöljön a szerkesztő; de aesthetikában, mikor nem is átalános elv
e
Beszúrás
kről, hanem
[törölt]
« parti »
speciális iróról, költeményekről kell mondani itéletet: nem látom át, miért ne mondhass
a
Beszúrás
el, A. ezt, B. azt, ha szinte ez a B. maga a szerkesztő volna is.
Gyulai
Gyulai Pál
például minapi Zalár-czikkedre
n
Jegyzet
minapi Zalár-czikkedre
Szász Károly
Szász Károly
: Borura derü. Költemények. Irta Zalár 1860. (a boritékon 1861.) (SzF I. 9. sz. 1861. jan. 2. 133–135., 10. sz. jan. 9. 148–150.)
azt mondta, hogy irni fog az ellen, a mit róla mondasz
[törölt]
« : »
(persze nem ir soha, mert ő semmit sem ir): elzárjam-e előle a lapot, mivel már a te véleményedet a szerkesztő, szerinted „magáévá tette
volna?
Szerkesztői feloldás: volna”?
Azt hiszem, hogy ha a dolgot vitatja, s nem bántja a személyt, az ő külön véleménye szintúgy helyet követelhet. A mit te példáúl felhozsz, t.i. hogy úgy tettem, mintha a szerkesztő kiadna valamely verset, s nyomban utána kimutatná, hogy az rosz, megbocsáss, de nem talál. Vers, költői productum, mit ha a
szkesztő
Szerkesztői feloldás: szerkesztő
éretlennek talál, eldobja; birálat, ez vélemény, melynek ellenébe a szerző közölhet eltérö véleményt, a nélkűl, hogy ez által egyik tettét a másikkal pofozná. Mi az igazság nyomozása, ha nem különböző vélemények meghallgatása, s ez által lap és szerkesztő nem válik következ
[törölt]
« é »
e
Beszúrás
tlenné magával. –  
  No már most az a kérdés, adjam-e hát nyilatkozatodat? Ha kivánod: fogom adni, ámbár nem kevesebbet mondasz benne, mint azt, hogy a szerkesztő 1.) vagy malitiosus
n
Jegyzet
malitiosus
– rosszhiszemű (lat.)
volt
Beszúrás
irántad, vagy 2.) azt sem tudja, mit csinál. Legroszabb a dologban, hogy ha – mitől félek – viszonyunk a lap körűl ez által szenvedne, senki sem fogná azt a Vida-vitának, hanem a már megindúlt birálatnak, Csákról – tulajdonítani, daczára nyilt levelednek, melyet közleni fogok, legczélszerűbben ott, hol a birálat folytán e viszony érintetik. Sőt majd azt kell gondolnom, magamnak is, hogy e boldogtalan kritika készíté elé kedélyedet, az utóbbi nyilatkozatra. Mert magokban az észrevételekben nem találok rá elég okot. –  
  Édes
Károly
Szász Károly
om! arra kérlek, győződjél meg, hogy semmit sem tettem méltatlan indulatból irántad. Fáj nekem az egész affaire,
n
Jegyzet
affaire
– ügy (fr.)
s inkább, hogy sem elhidegűlj irántam és lapom iránt, szeretném eleitől fogva nem történtté tenni. Gondold meg helyzetemet. – Nyilatkozatodat, ha ismét kivánod, adni fogom, de nem addíg, míg újabb válaszod hozzám nem érkezik. Útja ennek pár nap, s még a jövő számban kijöhet, ha ki kell jőnie. Sine ira et cum studio.
n
Jegyzet
Sine ira et cum studio
– harag nélkül és részrehajlással (lat.), a „sine ira et studio” (harag és részrehajlás nélkül) szólás átalakításával; lásd
AJ
Arany János
Szász Károly
Szász Károly
hoz 1861. jan. 29-én írt levelének 2. jegyzetét (1256.)
Szives üdvözléssel  
 
Pest
Budapest
, febr. 13. 1861.  
  barátod  
 
AranyJ
Szerkesztői feloldás:
Arany J
Arany János
 
  A Kisfaludy-pártolók névsorát küldd be, hogy közölhessem és beirhassam. A pénzzel bánj tetszésed szerint. –  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 606.) Válasz
Szász Károly
Szász Károly
1861. febr. 7. és 12. között elküldött levelére, amely szerzője beleegyezésével (1266. 1861. febr. 14. és 1269. febr. 22.) nem jelent meg nyílt levélként a SzF-ben (kézirata elveszett).