SZABÓ KÁROLY – ARANY JÁNOSNAK
Kolozsvár
apr. 5. 1861.
Elcsudálkoztál, tudom, mikor
Gyulai
leveléből olvastad, hogy még én is akarok lapodba
valamit dolgozni.Gyulai Pál
n
Az igaz
hogy e
z a valami nem sokkal több a
semminél; ne is magamnak, hanem a Beszúrás
Pali
ösztökélésének tulajdonitsd, ha szerkesztői
asztalod fiókjának fidibussáGyulai Pál
n
apritandó papirhalmazát e
küldeményemmelJegyzet
fidibussá– összecsavart, pipára vagy szivarra gyújtásra használatos papírdarabbá
n
én is szaporitni találtam.
Jegyzet
e küldeményemmel–
Szabó Károly
: Anakreón
dalaiból. SzF I. 30. sz. 1861. máj. 30. 476–477. –
Anakreón (i.e. 572?–487?)Szabó Károly
Hogy mi Anakreón eredetiben s mik az én forditásaim
mellettök, nagyon jól tudom, te pedig még müértőbben és részrehajlatlanabbúl
megitélheted. A
Gyulai
rostáján a sokból ez a néhány darab már áthullott (azaz hogy benne maradt, mert az alja
Gyulai Pál
[törölt]
«
[hiány]
»[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
n
Ha hézagpótlónak egy kettőt
használhatsz, nem hijába fáradtam; ha pedig igaz lélekkel ennyire sem méltathatod,
tökéletes resignatióvalJegyzet
hogy válogathass benne, mint a juhász a pergőben– hogy kedvedre válogathass a nem nagyon értékes dolgok között
n
megnyugszom rajta, s a szigorú birálat minden igazságos követelését
csak a Szent atya lakedaimóniJegyzet
resignatióval– belenyugvással (lat.)
n
rövidségű non possumus válaszávalJegyzet
lakedaimóni– spártai
n
háritom el magamtól.
Jegyzet
non possumus– nem tudhatjuk (lat.); IX. Pius engesztelhetetlen politikájának jelképévé vált kifejezés
Tudnék még én talán lapodnak valami czikket is küldeni, de ez is csak oly
valami volna, a mit meglehet a te lapod természete nem vehetne
be s a közönség még kevésbé kapna rajta. Ez a
Heltai
CancionaléjánakHeltai Gáspár
n
(melyből a péczeli
könyvtárban még Jegyzet
– aHeltaiCancionaléjánakHeltai Gáspár
Heltai Gáspár
(1510?–1574?) szerkesztésében 1574-ben megjelent énekeskönyvnekHeltai Gáspár
Toldy
nak
unicum volt, most pedig már nálunk is van, a Toldy Ferenc
M.vásárhely
iMarosvásárhely
[törölt]
« nek »iskolának
is került elő egy példány) bibliographico-criticai
ismertetése; miben Beszúrás
Toldy
,
Toldy Ferenc
Vas
pater és legujabban Vass József
Mátray
utánMátray Gábor
n
még tudnék ujat is, igazat is mondani. – Irhatnék a
Jegyzet
–Toldy,Toldy FerencVaspater és legujabbanVass JózsefMátrayutánMátray Gábor
Toldy
: A magyar költészet kézikönyve. Toldy Ferenc
Pest
, 1855. I. 101–102. – Vass József (1813–1873):
Heltai Gáspár Cancionáleja.
KolKözl
1859. márc. 24. 96., márc. 27. 100., ápr. 3. 107–108. –
Budapest
Mátray Gábor
(1797–1875):
Történeti, bibliai és gunyoros magyar énekek dallamai a XVI.
századból. Mátray Gábor
Pest
, 1859. 130–133. – Budapest
Szabó Károly
felfogását lásd
Régi magyar könyvtár I. Szabó Károly
Bp
., 1879.
58–62.
Budapest
Székely Estván
első
magyar kalendariumáról Székely István
(1538. előtt
nyomt.)
Beszúrás
n
melyből muzeumunknak mai nap még igazán
unicuma van (most hajtjuk Torma Károly barátommalJegyzet
Irhatnék a–Székely Estvánelső magyar kalendariumárólSzékely István(1538. előtt nyomt.)Beszúrás
Székely István
(1500 u. – 1563 u.) Krakkóban 1537–38-ban megjelentetett, elveszett
kalendáriumárólSzékely István
n
Háromszékben a második egyetlen példányt),
ebben a hónapok után versek is vannak, nem rimre, hanem régi öreg rythmusra. Ha akarod,
majd talán megpróbálom.Jegyzet
Torma Károly barátommal– Torma Károly (1829–1897): régész és jogász, Erdély történetének kutatója, 1861-től az akadémia lev. tagja, 1863-tól országgyűlési képviselő
n
Jegyzet
Ha akarod, majd talán megpróbálom– Ez a SzF-ben nem történt meg. Vesd össze
Szabó Károly
: XVI. századbeli magyar
kalendáriumok. MKSz
1876. 14–21. és ugyanő:
Régi magyar könyvtár I.
Szabó Károly
Bp
., 1879. 166–167.
Budapest
Magamról hosszasan irni restellek; megtört egy kissé ez az itteni uj élet (Erdélyben ugyan még ma is a régiben élünk), de azért én még is csak a
régi maradtam; természetemből engem az uj levegő nem
vetkeztetki
Szerkesztői feloldás: vetkeztet
ki
.
Az élet itt ridegebb, a levegő zordabb mint
nálatok, de majd kitavaszodik nekünk is valahára. Tudod, hogy én a jó reménységben
iszonyúan kitartó vagyok; de itt e szerencsém, mert csakugyan szörnyü szükségünk van rá.
Könnyü nektek Beszúrás
Pest
en vigan fütyölni, de itt, a
hol a vármegye házából csak ma reggel kezdték a
Finanz-VerwaltungBudapest
n
actáit ökörszekerekkel czipelni, de az egy pár kétfejű sas
még ma délbe sem akart a Jegyzet
Finanz-Verwaltung– pénzügyi igazgatás (né.)
még
nem létező Tt. Kolozs vármegye házáról
elszállani; hol még Beszúrás
Pali
barátunk is a közbiztossági bizottmány nem is nemzeti háromszin, hanem a hajdani
circumspectusGyulai Pál
n
szász városi tanács két szinű rózsajelvényével mellén, tartja fen
mint közbiztonsági férfiú (vulgoJegyzet
circumspectus– körültekintő (lat.)
n
sasőr) az Ordnung és Ruhét;Jegyzet
vulgo– közönségesen (lat.)
n
itt bizony, a kit a jó
természet vérmes temperamentummal meg nem áldott, az orrát
lecsüggeszthetJegyzet
az Ordnung és Ruhét– a rendet és nyugalmat (né.)
[törölt]
« n »
Mind magam mind családom jó egészségben van;
Gyula
keresztfiad csókolja keresztatyja s
keresztSzabó Gyula
a
nyja kezeit; derék izmos gyermek, igen jó szivű, de vasfejű;
bátor, nem félne az eleven ördögtől sem; csak egyet nem szeretek benne, hogy a
könyveket, hirlapokat rettenetesen szereti, legnagyobb mulatsága, ha ezek közt
duszkálhat,Beszúrás
n
reszket a
könyvért; csak abba bízom, hogy testalkata sokkal erősebb lévén mint apjának, a tanulás
nem fogja megrontani. – Kis Jegyzet
duszkálhat– dúskálhat
Jolán
keresztlányod is igen egészséges, eleven mint a csík; a három gyermek közt mind az anyja
mind a hozzá értő asszonyok ezt jövendőlik legszebbnek. Szabó Jolán
Gizella
már ide s tova nagy lány lesz; a feleségem
már mindig számitgatja, hogy két esztendő mulva hogy s mint fog járni Szabó Gizella
Karacs Teréz
néni hires
lányiskolájába.Karacs Teréz
n
Jegyzet
–Karacs Teréznéni hires lányiskolájábaKaracs Teréz
Karacs Teréz
(1808–1892):
1846 és 1859 között a miskolci
ref. leánynevelő intézet, 1859 és 1863
között a kolozsvári belvárosi leányiskola vezetőjeKaracs Teréz
Magam és nőm legszivesebben köszöntünk egész családostól; örömmel gondolok azon
lehetőségre, hogy az én nyári szűnidőmben (majus 15 – jul. 15) Nógrádba menet ha csak egy két napot
is
Pest
en tölthetnénk; de a legjobb akaratom
mellett sem merem igérni mint bizonyost; mert mit igérhessen most az ember hónapokra
előre mint bizonyost, kivált a kit sorsa ebbe a nagyon is bizonytalan jövőjű Erdélybe vetett?
Budapest