ARANY JÁNOS – GYULAI PÁLNAK

A helyett, hogy veled újabb polemiába elegyedjem,

n

Jegyzet

A helyett, hogy veled újabb polemiába elegyedjem

– legutóbbi levelében

Gyulai Pál

újabb vitacikket küldött: Egy pár jegyzet a „Visszatekintések” czimü czikkre (SzF I. 44. sz. 1861. szept. 5. 689–691., 45. sz. szept. 12. 705–707.)

inkább elmondok némely dolgokat, melyeket te ott a távolban sejtesz talán, de teljes mértékben csak úgy tudnád méltánylani, ha közel volnál hozzám.

Daczára elismerő nyilatkozásaidnak, sőt dicséretednek tudom én, hogy szerkesztésem nem elégít ki téged – hozzá teszem hát, hogy engemet sem.

Midőn a mult nyáron

Pest

Budapest

re költözésem lehetősége fölött tanácskozám pesti barátaimmal,

n

Jegyzet

Midőn a mult nyáron PestBudapest re költözésem lehetősége fölött tanácskozám pesti barátaimmal

– elsősorban

Csengery

Csengery Antal

vel,

Keménnyel

Kemény Zsigmond

és

Salamon

Salamon Ferenc

nal

s a Kisf. társaság igazgatói állomása nem látszott elég biztos alapnak, hogy ez életbe vágó lépést tegyem: szóba jött egy szépirod. vagy aesthetikával vegyes tartalmú lap szerkesztése.

Én elég gyarló voltam, hinni annyi varázsát nevemnek, s biz

n

Beszúrás

i valamicskét magamban is, hogy amaz elég vonzerővel birand irókat és közönséget körömbe csoportosítni, s ön magamat sem tartám képtelennek egy irói kör munkásságának központjául. [törölt]
« tenni »

Csalódtam. Leveleim nehánytokhoz, a régi jók közűl, kevés viszhangot költöttek.

n

Jegyzet

Leveleim nehánytokhoz, a régi jók közűl, kevés viszhangot költöttek

– a címzettek: elsősorban

Erdélyi

Erdélyi János

,

Gyulai

Gyulai Pál

,

Jókai

Jókai Mór

,

Kazinczy Gábor

,

Lévay

Lévay József

,

,

,

,

és

Tompa Mihály

Irói egyesűlésről, [törölt]
« szó »
közös programmról &c. szó sem volt. Három négy aesthetikai kapaczitásunk közöl a többség válaszra is alig méltatott, vagy puszta, határozatlan igéretnél maradt.

Miért nem léptem hát vissza? Akkor, mikor már a lépés megtörtént, mikor már az igazgatóságot moraliter

n

Jegyzet

moraliter

– erkölcsileg (lat.)

vissza nem utalhattam, mikor már

Pest

Budapest

re költözésem tény, vagy legalább folyamatban volt? Nem lehetett.

A szépirodalmi irók tompa hallgatással, vagy némelyik tán kárörömmel, várták: no lássuk, mi fog történni, milyen lesz az a mintalap? Eljött november eleje, s még egyéb kézirat – betű szerinti valóság! – nem volt kezemnél, mint

Tompá

Tompa Mihály

nak egy,

Szász

Szász Károly

nak egy verse.

n

Jegyzet

mint TompáTompa Mihály nak egy, SzászSzász Károly nak egy verse

–

Tompa

Tompa Mihály

: A repkény (SzF I. 1. sz. 1860. nov. 7. 9–10.);

Szász

Szász Károly

: A férfi (SzF I. 2. sz. nov. 14. 25.)

Hisz tudod, hogy ha akadémiai beköszöntőd véletlen ki nem segít,

n

Jegyzet

ha akadémiai beköszöntőd véletlen ki nem segít

– Katona és Bánkbánja (SzF I. 1. sz. 1860. nov. 7. 5–9.)

az első számot ki sem birtam volna állítani!

E szorúlt helyzet – kisebb nagyobb mértékben – mai napig tart.

Szász K.

Szerkesztői feloldás:

Szász Károly

egy jó tulajdonát vevém segédűl e helyzetben: azt hogy ő akármiről ir nehány óra alatt czikket. Ha egy szerkesztő úgy áll, hogy minden [törölt]
« kiállítando »
következő számnál megőszűl, [törölt]
« hogy »
honnan vegyen elegendő kéziratot – csak tűrhetőt is – a mi legalább magyarúl van: az ily szerkesztő nem lehet háládatlan oly dolgozótárs irányában mint

Sz. K.

Szerkesztői feloldás:

Szász Károly

.

Lásd, nekem a legnagyobb lelki aggodalmak közt (zúgó fejjel) irnom kell mindent: kedv, idő, s azon meggyőződés nélkűl, hogy csak tűrhető is kerűl ki tollam alól. Majd főczikket, majd kritikát, majd – segédforrások nélkűl, mert időm s nyomorú cassám nem engedi – külirodalmat. A vers is rám néz[törölt]
« v »

n

Beszúrás

e, sokan tán azért fizettek elő hogy nagyobb részit magam fogom irni – de e nyugtalan állapotban teljes lehetetlen;

novellát magam fordítok!!!

Beszúrás

n

Jegyzet

novellát magam fordítok!!!Beszúrás

– A köpönyeg (Beszély az orosz életből, Gogol Miklós után), * szignóval (SzF I. 23. sz. 1861. ápr. 10. 362–365., 24. sz. ápr. 17. 377–382., 25. sz. ápr. 24. 398–397., 26. sz. máj. 1. 408–412.)

szóval le a napi hirekig és correcturáig mindent kell csinálnom. Kellő segédeket pénzért sem kapnék – pénz meg nincsen is.

Ha ez eddig lehangoló, nem teszi jobbá az anyagi helyzet sem. –

Heckenast

Heckenast Gusztáv

ugyan még fizeti dijamat, de az év végin, tehát már két hó múlva felmondhat – gondolom fel is mond.

n

Jegyzet

HeckenastHeckenast Gusztáv […] az év végin, tehát már két hó múlva felmondhat – gondolom fel is mond

– a SzF utolsó száma 1862. okt. 30-án jelent meg; a Koszorút

AJ

Arany János

1863. jan. 4-től 1865. jún. 25-ig szerkesztette. Az utóbbiról lásd Új 2002.

750 előfizetőmnél többnek kellene lenni e félé

v

Beszúrás

ben, hogy folytassa tovább. Én e számtól messze járok.

Mindezeket nem panaszkép ellened hozom fel, hogy irtad a polemicus czikket. Hidd el: örűltem neki – mert czikk, kézirat. Ha ez nincs, nem volna mit adnom, már a jövő számba.

Épen ily helyzetben voltam akkor, midőn

Szász K.

Szerkesztői feloldás:

Szász Károly

ama famosus czikket írta ellened.

n

Jegyzet

midőn Szász K.Szerkesztői feloldás: Szász KárolySzász Károly ama famosus czikket írta ellened

– Még néhány szó a kritikáról (SzF I. 21. sz. 1861. márc. 27. 321–324., 22. sz. ápr. 3. 337–340.); famosus: hírhedt (lat.)

Én kértem őt, irjon főczikknek valamit, de hamar, mert semmi sincs a jövő számra. Megirta, beküldte. Ne hígy oly bornirtnak,

n

Jegyzet

bornirtnak

– korlátoltnak (né.)

hogy be nem láttam volna, hogy mi nem áll benne. De a gyerek jött, adnom kellett. Aztán meg arra is számitottam, hogy te felelni fogsz[törölt]
« , »
:

n

Jegyzet

Aztán meg arra is számitottam, hogy te felelni fogsz

–

Gyulai

Gyulai Pál

: Megint a kritikáról (29. sz. 1861. máj. 23. 449–453., 34. sz. jún. 27. 529–532., 35. sz. júl. 4. 545–548.)

az igazság is kiderűl, új czikk is lesz.

Immoralitás ugy-e, jellemtelenség? De képzeld magad helyzetemben.

Ha egyéb ellensége nem volna is e lapnak, már az, hogy fele kritika, fele szépirodalom, – veszekedett nehézségeket szűl. Hogy biráljam én azt kiméletlen keménységgel, kitől a jövő számra czikket, verset nov

e

Beszúrás

llát várok? Én elvileg nem vagyok ellene a keményhangú kritikának, de lapomban kivihetetlen. Azért elvűl kelle tűznöm: az igazságtól, meggyőződéstől nem távozva, oly szelíden szólni, a hogy csak leh

e

Beszúrás

t. Hogy az igazsághoz, elvi meggyőződéshez – szóval a fortiter in re-hez,

n

Jegyzet

a fortiter in re-hez

– a tárgyban való erősséghez (lat.); eredetét lásd

AJ

Arany János

Szász Károly

nak, 1184. 1860. aug. 27. 7. jegyzet

a mennyire tőlem telt, még

Sz. K.

Szerkesztői feloldás:

Szász Károly

,,Csák”ja és ,,Versei” birálatában is ragaszkodtam:

n

Jegyzet

még Sz. K.Szerkesztői feloldás: Szász KárolySzász Károly ,,Csák”ja és ,,Versei” birálatában is ragaszkodtam

–

AJ

Arany János

: Trencséni Csák (SzF I. 15. sz. 1861. febr. 13. 228–229., 16. sz. febr. 20. 244–246., 17. sz. febr. 27. 261–262., 18. sz. márc. 6. 276–277.); Költemények Szász Károlytól (SzF I. 32. sz. 1861. jún. 13. 501–503., 33. sz.. jún. 20. 516–518., 34. sz. jún. 27. 532–535., 35. sz. júl. 4. 548–551., 36. sz. júl. 11. 565–567.)

azt talán te sem fogod [törölt]
« állitani »
tagadni kereken.

Talán – sőt annyi mint bizonyos – oktoberben megszűnik lapom. Lehet, senki sem sohajtja meg; lehet te is úgy vélekedel, jobb semmi közlöny, mint ilyen. Csak azt sajnálnám, ha feltennéd rólam, hogy kezdetben nem vezérlett a legjobb szándék: összesítni az irói tehetségeket, s valami jóravalót hoznom létre. [törölt]
« Bizonytalan »
Bizalmatlanság fogadta első léptemet, bizalmatlanság

utóbb gyülölség is

Beszúrás

kisért egész pályámon. A másod, harmadrendű költök

[!]

[sic!]

is viszavonultak tőlem, csupán nehány régi barátom nem hagyott el egészen, meg a legelemibb kezdők, kik e lapot vélék legalkalmasbnak, hogy első versöket, vagy beszélyöket nyomtatva lássák.

A

Beszúrás

z aesthetikában, kritikában kontárkodtunk, kedv, elegendő idő nélkűl a megfontolásra, a mint a napi szükség para

n

Beszúrás

csolta, rögtönözve, folytonos aggódás, részemről physikai bajok közepett.

Belátom, hogy ez állapot így tarthatatlan. Mi lesz utána? nem tudom. Itt állok, nővel, családdal a nagy város tömkelegében. De a múltra nézve, bár bajom nem enyhíti, megnyugtat az, hogy helyzetemben senki sem eszközölt volna sokkal többet, mint én. Hibám, hogy föl nem ismertem irodalmi állapotainkat, mielőtt magam a kisérletre szántam.

Azonban hagyjuk, ez mind nem segit. Inkább segítne az, ha lapom hátralévő számait úgy állíthatnám össze, hogy – ha még élnie lehet – bizalmat gerjesztene a jövő évre, ha pedig hal, ne tegye lehetlenné egy más tartalmú lap szerkesztését, mire valószínűleg kényszerítve leszek ujra. Azért kérlek, ha valamid van, küldd be még. Novellám – a folyó forditás után,

n

Jegyzet

Novellám – a folyó forditás után

– Előkelő világ, Gr.

Sollohub

Szollogub, Vlagyimir Alekszandrovics

tól, *** szignóval,

Brassai

Brassai Sámuel

fordításában (SzF I. 39. sz. 1861. aug. 1. 617–621., 40. sz. aug. 8. 633–636., 41. sz. aug. 15. 650–654., 42. sz. aug. 22. 666–669., 43. sz. aug. 29. 682–685., 44. sz. szept. 5. 696–701., 45. sz. szept. 12. 713–717., 46. sz. szept. 19. 729–733., 47. sz. szept. 26. 746–749., 48. sz. okt. 3. 763–767.)

mely egy pár számra még elég – semmi sincs – se jó, se rosz, még kezdő kisérlet sincs. Birálatot már 1. septemberben épen nem tudok mit adni, még tárgy sincs, hogy rögtönözzek. Főczikkül a

Brassai

Brassai Sámuel

bácsiénak folytatását lihegve várom.

n

Jegyzet

Főczikkül a BrassaiBrassai Sámuel bácsiénak folytatását lihegve várom

– Mégis valami a forditásról (SzF I. 20. sz. 1861. márc. 20. 305–307., 27. sz. máj. 9. 417–418., 28. sz. máj. 16. 433–436., 30. sz. máj. 30. 465–468., 31. sz. jún. 6. 481–485., 32. sz. jún. 13. 497–501., 33. sz. jún. 20. 513–515., 48. sz. okt. 3. 753–757., 49. sz. okt. 10. 769–771., 50. sz. okt. 17. 785–788.)

Dijadat illetőleg nem múlasztom el a lelkiösmeretes számadást.

Isten áldjon meg, édes

Pali

Gyulai Pál

m, szeress, mint én szeretlek daczára apró zsémbelődésimnek. Kedves nődet melegen üdvözöljük, gyermekeidet csókoljuk, most még távolból, de talán nem sokára itt is.

Áldjon meg a teremtő mindnyájotokat!

igaz barátod

AranyJános

Szerkesztői feloldás:

Arany János

U.i. A sine curát

n

Jegyzet

sine curát

– a szinekúra (lat.) állás olyan munka, amelyért fizetést húz valaki, de nem kell elvégeznie, vagy ha kellene is, nem végzi el

nem vettem egészen magamra, de meg nem állhattam, hogy fel ne kiáltsak. Valóban: én hittem némi „sine curát” a szerkesztésben, a tanársághoz képest. Reméltem, hogy el leszek látva elegendő dolgozattal arra, hogy inkább szerkesztő legyek, mint robotban dolgozó munkatársa, újdondásza, correctora lapomnak. Hittem, hogy lesz annyi szabad lélekzetem, mi szerint csak jókedvemben dolgozom, belső hivatás folytán, lapomba; s a szerkesztés azaz a jobb munkák – bizonyos elv szerint összeválogatása – hágy annyi időt, hogy nyugalmasan dolgozni szerető ember s i n e cura [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
gyanánt élvezheti ez állapotot. Ezért meg nem állhattam, hogy a sine cura említésnél, sorsomra gondolva, egy pár felkiáltó jelt ne tegyek.

n

Jegyzet

Ezért meg nem állhattam, hogy a sine cura említésnél, sorsomra gondolva, egy pár felkiáltó jelt ne tegyek

– lásd

Gyulai

Gyulai Pál

1861. júl. 29-i levelének 3. jegyzetét (1321.)

AJOM17

Megjegyzések: