Az az én szerencsétlenségem, hogy mikor már egész napi gépies és egyéb-ies foglalkozásban
elfáradtam, akkor jut egy kis idő
[törölt]
« m »i
m szerkesztői rövidséggel és szórakozott
hanyasággalBeszúrás
[!]
vetnek oda egy-két száraz mondatot. Nem is fogja ez én epistoláimat
összegyűjtésre méltóknak találni semmiféle irodalmi ódondász!
[sic!]
Most is csak a dologról: kurtán és lustán. Ultima 8bris felolvastam a tragédia 4 első jelenetét a Kisf.
társaságban.
pedig nagyon megkivánja a nyilvános gyakorlatot: én fölléptem óta
igen igen sokat tanúltam e részben, noha az előtt is azt hittem, hogy tudom.
n
Ha láttad volna, egy
Eötvös
, Eötvös József
Csengeri
stb. hogyan kiáltott fel
– csupán a localisCsengery Antal
n
szépségeknél is – ez gyönyörű! igen szép! stb. Győztünk, barátom, eddig győztünk és
fogunk ezután is. A mű alapeszmében, compositióban, mind abban a mi lényeges – eredeti,
merész, költői – hogy a külsöben, de a legkülsőben itt-ott némi hiány mutatkozik, az
talán körülményidnek tulajdonítható. Talán nem hatott úgy át meg át a magyar népnyelv
érzete, mint oly nagy költőt kellene, az irodalmi nyelv pedig évek
óta romlik, több-több idegenszerűt vesz magába. Talán előbb kaptad a német s átalában
idegen culturát, hogy sem a magyar nyelvszellem kitörölhetlenűl ette volna be magát
nyelvérzékedbe. Vagy ha nem így volna, úgy tán merészebb játékot űzsz a nyelvvel, mint
azt a nyelv most már tűrhetné. A vers
technicaJegyzet
localis– helyi (lat.)
[szerkesztői feloldás]
verstechnica
[bizonytalan olvasat]
A famosus
n
4 sort – melyre
egyébiránt rajtam kivűl senki sem tett gáncsot – jobb szeretném ha magad javítnád ki.
Arra tán emlékeznél még: ott van mindjárt a legelején.Jegyzet
famosus– hírhedt (lat.)
n
De hamar kellene, mert az idő sürget, a nyomda vár. Engem nem visz
rá a lélek, hogy gondolat helyett gondolatot állitsak, mely nem a tied; ha azonban nem
tennéd, vagy késik, megpróbálom.
A többire néz
v
e élek a szabadsággal, melylyel felruházni elég bizalmas
vagy. De nem élek vissza. Sok van jegyzeteim közt, hol az én javításom símább, de a te
szöveged erősebb. Az ilyeneknél kétszer meggondolom a változtatást. Hogy eleinte nem
pótoltam a megrótt helyeket magaméval, oka, mert csak ki akartam jelölni a hibákat, hogy
te javítsd. Azt hittem, van
impurumod.Beszúrás
n
Annyit azonban mondhatok, hogy ha így, a mint van, sajtó alá kerűlne is,
okos ember önkintelen elösmerné, hogy nem közönséges iróval van
ügye. De én azt is lehetőleg Jegyzet
impurumod– fogalmazványod (lat.)
el
távolítni akarom, hogy a
nem-okos kapczáskodjék belé. Ime, valaki meglesett egy
orthographiaiBeszúrás
n
hibát – és ki van kiáltva hogy rosz az orthographia. Mindazáltal
nem igérhetem, hogy javitásaim által technikáját (t.i. a versét) tökéletessé
Jegyzet
orthographiai– helyesírási (lat.)
c
sinálom. Az néhol megy, másutt nem megy. De például a lyrai
helyek – mikben a lyra zöngését nem igen találom – körűlbelűl úgy maradnak. A
jambussosBeszúrás
[!]
helyek átalán jobbak – és vannak helyek, hol a dictióval, pathoszszal,
vers minden non plus ultráig
[sic!]
n
emelkedik. Ilyen például Jegyzet
non plus ultráig– felülmúlhatatlanságig (lat.)
SzPéter
beszéde, ilyen sok más, hol Szerkesztői feloldás: Sz Péter
Shakspeare
sem csinálta volna különben. Néhol pedig némi darabosság
oly jól áll, hogy sajnálna az ember megválni tőle, mint
Shakespeare, William
Bánkbán
némely
zordságSzerkesztői feloldás:
Bánk bán
[törölt]
« á »a
itól. Mind ezt jó meggondolni, a ki
javít.
Beszúrás
Isten áldjon, édes jó emberem! Elvárom szives támogatásodat a lapra
nézve,
n
– úgy sem sokáig
kell, meglehet. Fogadd őlelésemet [!]
[sic!]
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János