Gr. Ráday Gedeon úr
n
egyenes és
szivélyes megbizásából meritett baráti kérésem az: Lenne szives 20 nap alatt – egy 3
strófás, tizenegy syllabás BOR-dalt (toast), általa bizonyos alkalomra használandó
magyar szövegű daljátékba-szövendőt szerezni.n
A bor-dal egy öreg nemes
által, ki arany menyegzőjét ünneplendi, fog énekeltetni Jegyzet
Lenne szives 20 nap alatt – egy 3 strófás, tizenegy syllabás BOR-dalt (toast), általa bizonyos alkalomra használandó magyar szövegű daljátékba-szövendőt szerezni–
AJ
Köszöntő-dal c. verse „Alkalmi betétnek készült egy (alkalmi) dalműbe,
melyet a Nemzeti Színház az uralkodó-pár magyarországi látogatásakor adott elő.
(Arany János
Egressy Samu
levele, 1857. II. 21.) – 1857. május 6. volt a díszelőadás. A
dalmű, vonatkozással Erzsébet királyné nevére,
II. Endre leányáról, a későbbi magyarországi
Egressy Sámuel
Szent Erzsébet
ről
szólott; szerepét Hollósy Kornelia énekelte. Címe:
Erzsébet. Eredeti opera három felvonásban, írta Czanyuga József, zenéjét Erkel Ferenc és Doppler testvérek. (Erzsébet
Erkel
a II. felvonás zenéjét szerzette.) A szövegkönyv megjelent
Erkel Ferenc
Pest
en, Herz Jánosnál. E füzetben a köszöntő nincs lenyomatva. A II. felvonás
végén lehetett beszőve, mikor az átvonuló keresztes vitézek lakomát ülnek a királyi
udvarban. A Vasárnapi Ujság kiemeli (1857. máj. 10.) a köszöntő dal hatását.” Budapest
Voinovich
jegyzete a
Köszöntő-dalhoz (
AJÖM I.
505.). A vers megírásának körülményeiről lásd
Keresztury 1987. 143–144.: a
VU híradása szerinte is Voinovich Géza
AJ
„dalbetétjének nagy hatását” emelte ki. – Tarjányi Eszter megjelenés előtt álló tanulmánya viszont
meggyőzően cáfolja azt, hogy Arany János
AJ
versét elő is adták volna: a VU tudósítása ugyanis
Arany János
Czanyuga
szövegkönyvének
egyik konkrét részletére vonatkozhatott. Következtetései szerint vagy Czanyuga József
AJ
vonhatta vissza a verset, vagy
– a „Harcra magyar!” miatt – a cenzúra tilthatta be (Arany János
Tarjányi
, kézirat). Hozzátehetjük:
Tarjányi Eszter
AJ
maga is így
találgatott, bizonyára személyes tapasztalatként, Arany János
Tóth Kálmán
Egy királyné c. darabjának sorsáról: „Hanem bezzeg felsűlt Tóth Kálmán
Tóth
K.
mert darabja »nem fog színpadra jőni«, – a
mit meg nem foghatok, miután a Teleki-díjas mű, szabály szerint a nemzeti színház
tulajdonává lesz. Így hát ő nem tilthatta be az előadást, – de hát ki?… az egész
darabban nincs egy politikai czélzás se; meg nem foghatom, hogy a censura kötött
volna belé, pedig épen ezt mondogatják.” (Szerkesztői feloldás:
Tóth Kálmán
Tóth Kálmán
Tompá
nak,
1089.
1859. jún. 4.) – Egressy Sámuel (1805–1868) volt Pest megyei főjegyző, földbirtokos, a nagykőrösi ref.
tanítóképző intézet kormányzótestületének tagja, az intézet egyik anyagi támogatója.
Megzenésítette Tompa Mihály
AJ
Sírva jön a magyar nóta világra… és Elesett a Rigó lovam
patkója… kezdetű versét (
AJÖM I.
264. Jegyzet hozzá: 500. Vesd össze Arany János
AJ
Arany János
Ercsey
nek, 1856. dec. 10.
AJÖM XVI. 856. 780. Jegyzet hozzá:
1110.
és 1857. márc. 12.)ifj. Ercsey Sándor
2-ik András
korában, midőn a keresztes hadak vonultak
át hazánkon; és ahol II. András
András
leánya, a Thüringiai Gróf jegyese, későbbi András
szent Erzsébet
is jelen volt. Mint külön álló jelenetnek, a különben
sem közölhető szöveggel szükségtelen összhangzásban lenni.
Erzsébet
Meg kell mégis jegyeznem: hogy mert e szövegben a „haza” mindég a király előtt 1-ső
helyen érintetik, ez a bordalra is szabálykint áll. Tudom én jól, miszerint nem könnyű a
feladás, annyival inkább, mert maga a Fejedelem előtt fog énekeltetni, de hát ki oldja
meg más, ha
Arany
nem, – mint
Arany János
Ráday
mondá és én is érzem?!
Ráday Gedeon
Ha magamat meg nem érthettettem kellőleg, fő oka gr.
Teleky
Teleki Sámuel
n
halála volt, mert Jegyzet
gr.–TelekyTeleki Sámuel
Teleki Sámuel
(1792–1857. febr. 9.), a
dunamelléki ref. egyház főgondnokaTeleki Sámuel
Ráday
maga akart irni, de rögtön a temetésre
hívatván, kénytetett engem megbízni. Midőn még arra is legszivesb barátsággal kérném,
hogy majdan hozzám, Lacház felé, p. Szentkirály, Téritvény mellett szíveskednék megküldeni, és ismételve
megköszönném a nemsokára Ráday Gedeon
Füredy
Füredi Mihály
n
által éneklendő népdalait,
legszivesb barátsággal vagyok tisztelője:
Jegyzet
– Füredi Mihály (1816–1869): opera- és népszínműénekes (bariton); 1845 és 1863 között a Nemzeti Színház tagjaFüredyFüredi Mihály
Egressy G. Samu.
Egressy Sámuel