GYULAI PÁL – ARANY JÁNOSNAK

Arany Juliska

betegségét. Ha e kedvetlen esemény közbe nem jö, alkalmasint kirándulunk hozzád. De a mi halad el nem marad, csak ez a jó kis lyány gyógyuljon meg, kit nöddel együtt ezerszer üdvözlünk.

Az irodalmi ügyekröl most csak annyit irok, hogy a tervezett revue csaknem bizonyos

n

Jegyzet

a tervezett revue csaknem bizonyos

– a Csengery-féle, 1857-ben indult Budapesti Szemle

s majusban három évre alkalmasint meg lesz alapitva. Egyesülni fogunk mindnyájan kik egymáshoz vonzódunk s összes erönket felajanljuk.

[!]

[sic!]

Read

[!]

[sic!]

különösen számolunk s legközelebbi látogatásainknak, melyeket az utlevél eltörlése

n

Jegyzet

az utlevél eltörlése

– „Belföldieknek belföldöni utazásukban […] utlevélre rendesen nincs szükségök, de igazolási bizonyitványokkal kell magokat ellátniok, melyeket a kerületi hivatalok előljárói (szolgabirói hivatalok, az ezek hatáskörével felruházott hatóságok, kerületi biztosi hivatalok), ott pedig, hol országfejedelmi rendőri hatóságok léteznek, e hatóságok előljárói, oly személyek számára, kik azoknak hivatalkerületében lakoznak, egy év tartamára adandnak ki.” (PN 1857. febr. 24.) A cs. és kir. rendelet 1857. márc. 15-én lépett érvénybe.

annyira elösegit, ez lesz egyik főbb tárgya. Addig a „Pesti Napló” mellett fogunk labatlankodni.

[!]

[sic!]

Olvastad-e e lapban az öndicsőitésről irt fanyar tréfamat,

[!]

[sic!]

melyet a

Salamon

Salamon Ferenc

ujdonságai közé loptam be.

n

Jegyzet

Olvastad-e e lapban az öndicsőitésről irt fanyar tréfamat, [!][sic!]melyet a SalamonSalamon Ferenc ujdonságai közé loptam be

– Ez aláírás nélkül jelent meg a PN 1857. febr. 11-i számában (Pesti napló-rovat). Előzményei: a Hf 1857. febr. 7-én közölte

Székely József

egy bírálatát

Tóth Kálmán

nak (a Hf szerkesztőjének) 100 új költemény c., ekkor megjelent verseskötetéről.

Gyulai

Gyulai Pál

említett cikkére

Tóth Kálmán

felelt: lapja febr. 12-i számában gyávának nevezte a PN-ban megjelent glossza szerzőjét. A PN febr. 14-én válaszolt

Tóth Kálmán

megjegyzéseire, feltehetőleg ismét

Gyulai

Gyulai Pál

révén. A vita zárócikke a Hf-ban jelent meg, febr. 21-én. (Lásd GyPLev 635–636.) –

Salamon Ferenc

(1825–1892): 1854–1855-ben Nagykőrösön tanított, majd a PN munkatársa lett. Korábbi kapcsolatukról lásd AJÖM XV. 890. és XVI. 1195. A XVI. kötet egy hozzá írt AJ-levelet tartalmaz. Kötetünkben három AJ- és négy Salamon-levelet közlünk.

Miatta majd meggyült a baja

Pompery

Pompéry János

nek

[!]

[sic!]

Tóth Kálmán

nal.

n

Jegyzet

Miatta majd meggyült a baja PomperyPompéry János nek [!][sic!] Tóth KálmánTóth Kálmán nal

–

Pompéry János

(1819–1884) a PN szerkesztője volt. Kapcsolatukra nézve lásd AJÖM XV. 885–886. és XVI. 1192–1193. A XVI. kötet két AJ-levelet tesz közzé és egy elveszett Pompéry-levélről tud; kötetünkben két hozzá írt AJ- és egy Pompéry-levél található (s

Pompéry

Pompéry János

két elveszett leveléről tudunk). –

Tóth Kálmán

(1831– 1881): 1860-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1861-től az akadémia lev. tagja; 1852-től a Hf segédszerkesztője, 1856 és 1861 között felelős szerkesztője; 1860-ban megindította a BolM c. élclapot. E korszakbeli művei: Egy királyné (1858), Összes költeményei (1860). Az AJÖM XVI. egy levelét közli; e kötetben két levele található. Lásd AJÖM XV. 913., XVI. 1220–1221

. Hát még

Lisznyai

Lisznyai Kálmán

?

n

Jegyzet

Hát még LisznyaiLisznyai Kálmán ?

–

Lisznyai Kálmán

(1823–1863): a Palócz dalok (1851, 1852) és az Új palóczdalok (1858, 1859) c. verseskötetek szerzője. Lásd AJÖM XV. 856. és XVI. 1179–1180. és Szilágyi 2001. 75–90. – Vesd össze „Olvastad-e a

Lisznyai

Lisznyai Kálmán

»Talpraugrott egészségének vizi liliomlevelét«? – Az scandalum!” (

AJ

Arany János

Tompá

Tompa Mihály

nak, 899. 1857. ápr. 19. és a levél 16. jegyzete)

Vigye el a mano!

[!]

[sic!]

sehol annyi bolond, mint a költök és szinészek közt.

Tulajdonkép két nevezetes ügyben fordulok hozzád s válaszodat minden esetre s mielébb elvárom! Egyik ez.

Ürményi

Ürményi József

,

n

Jegyzet Ürményi József (1807–1880): az Újabb Nemzeti Könyvtár egyik kiadója

Kovács Lajos,

n

Jegyzet Kovács Lajos (1812–1890):

Kemény Zsigmond

közeli barátja, bányászati képzettségű közgazdász, publicista

Masjon

Majson, J. A.

n

Jegyzet

MasjonMajson, J. A.

–

J. A. Masjon

Majson, J. A.

(1817–1858): holland születésű hajóskapitány, 1837-től a Dunagőzhajózási társulatnál dolgozik, 1844-től az óbudai hajógyár, 1849-től 1856-ig a gőzhajótársulat igazgatója, 1857-ben a Tisza-szabályozás vezetője

s mások bizonyos vasbánya megnyitására részvényeken alapuló tarsaságot alakitottak. Kovács Lajos több részvényt vásárlott össze, reszint

[!]

[sic!]

magának, részint nemzeti czélokra. Ez utóbbiak száma nyolcz, kettöt

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

árvainak adott, kettöt a szinházi nyugdijintézetnek,

n

Jegyzet

kettöt VörösmartyVörösmarty Mihály árvainak adott, kettöt a szinházi nyugdijintézetnek

– A vasbánya a Szatmár és Máramaros vármegye határán lévő Avasságban volt.

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

özvegye,

Csajághy Laura

Vörösmarty Mihályné Csajághy Laura

és árvái (

Béla

Vörösmarty Béla

,

Ilonka

Vörösmarty Ilona

és

Erzsébet

Vörösmarty Erzsébet

) számára gyámapjuk,

Deák Ferenc

magánlevelezés útján szervezte meg a közadakozást, mert a hatóságok megtiltották a társadalmi segélyezést. Néhány hónap alatt 103 ezer ft gyűlt össze. Vesd össze

AJ

Arany János

Tompá

Tompa Mihály

nak írt, 1855. dec. 23-i levelével:

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

„gyermekei is a nemzet (?) árvai volnának, ha szabad volna. […] Úgy hallom,

Deák F.

Deák Ferenc

az árvák gyámja, s tán segélygyüjtés is történik, de csak titokban, magán uton, mert máskép nem lehet.” ( AJÖM XVI. 775. 657. ) A Nemzeti Színház nyugdíjintézetéről az 1850-as években még csak tervek születtek: a Nemzeti Szinházi Nyug-Intézeti naptár, Szigeti József szerkesztésében, 1857-ben jelent meg; Futó János 1858-ban adta ki Gyámbot c. segélyalbumát a Nemzeti Színházi nyugintézet javára; 1863-ban Molnár György kért – sikertelenül – engedélyt egy színi nyugdíj- és segélyintézet megalapítására. Az első, saját kezelésű nyugdíjintézetet 1867-ben alapították meg Debrecenben; 1871-ben, a magyar színészek első kongresszusán megalakult a Magyar Szinészkebelzet, a kölcsönös segélyegylettel és nyugdíjintézettel együtt.

négyet pedig a te gyermekeidnek szánt. Felszólitotta

Kemény

Kemény Zsigmond

t, hogy szólna ez iránt veled, mert fél, hogy a tolakodás kellemetlen gyanujába esik elötted vagy visszautasittatik, mi neki nagyon fájna, s

mit

Beszúrás

tiszta gyöngéd jóindulatjáért teljesseggel

[!]

[sic!]

nem érdemelne meg.

Kemény

Kemény Zsigmond

magára nézve hasonlótól tart s ezért felszólitott engemet, ki veled sans gêne

n

Jegyzet

sans gêne

– fesztelenül (fr.)

szoktam beszélni, hogy irjak neked s tudakoljam ki elöre véleményedet, ök aztan ahoz

alkalmazodva

Szerkesztői feloldás: alkalmazkodva

fognak cselekedni és irni neked. Ugy hiszem, hogy ez ajanlato[törölt]
« d »

t

Beszúrás

minden habozás nélkül elfogadhatod gyermekeid által. Egy becsületes hazafi egy általa nagyon tisztelt iró gyermekeinek négy részvényt vett, hogy neveltetésöket elösegitse s jövöjöknek némi

c

Beszúrás

sekély alapot nyujtson, gyermekeiben akarja megtisztelni az atyát, kinek munkassága a nemzeti becsület egyik tényezője – ennyi az egész. Ha megtiltod gyermekeidnek az elfogadást: egy ostoba és dölfös affectatiot

n

Jegyzet

affectatiot

– színlelést (lat.)

követsz el. Ez az én véleményem sans gêne. A másik ügy ez.

Réguli

Reguly Antal

t

n

Jegyzet

RéguliReguly Antal t

–

Reguly Antal

(1819–1858): nyelvész, néprajzkutató; lásd AJÖM XV. 887. és XVI. 1194.

gr.

Csákyne

Csákyné, gr.-né

n

Jegyzet

gr. CsákyneCsákyné, gr.-né

– feltehetőleg gróf Csáky Tivadar (1798–1855) vagy gróf Csáky László (1820–1891) felesége

megbizta, hogy valamelyik alföldi magyar városban szerezzen egy általa nevelt lengyel fi

u

Beszúrás

számára oly helyet valamely magyar családnál, hol [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
mielébb megtanulhasson magyarul s mielébb beadható legyen egyik pesti finöveldébe.

Réguli

Reguly Antal

engem szólitott fel ez ügyben irni neked. Légy oly jó körülnézni

Nagy-Körös

Nagykőrös

ön vagy ha lehetséges magadhoz venni, s megirni a föltételeket. A fiunak szállas és koszt kell, [törölt]
« aztán »
s a mi még ehez tartozik, például mosás. Aztán szükség, hogy a magyar nyelvtanban naponkent

[!]

[sic!]

egy órai oktatást nyerjen és magyar fiuk közt forogjon.

Válaszodat e két pontra nézve mielébb elvárom. Szállásom mart. végeig még a regi,

[!]

[sic!]

azontul a Nádor vendeglö a Váczi-utczában.

Julcsá

Arany Juliska

nak mond meg, hogy gyógyuljon meg mielébb, mert aprilban behozom, akkor minden kész lesz elfogadásara Csenger[törölt]
« i »

y

Beszúrás

éknél, kényelmök [törölt]
« legkisebb megs »
legcsekélyebb megszoritása nélkül.

Az ég aldjon!

barátod

Gyulai

Gyulai Pál

AJOM17

Megjegyzések: