SZEMERE MIKLÓS – ARANY JÁNOSNAK

Arany János

m! Mióta de mióta készülök hozzád írni! pár hó előtt már föl is vittem mintegy tíz sorig, ’s mintegy húsz sorig

Tompa Mihály

hoz múlt augustusban a’ Szepességről: mindkettő dugába dőlt. De most már nagyon körmömre kopogtatott egy asszonyka, ki arra kér tudjam meg:

Körös

Nagykőrös

ön van e jelenleg

Kalocsa

Kalotsa Balázs

?

n

Jegyzet

KalocsaKalotsa Balázs

– Kalotsa Balázs (1819 vagy 1822–1892) őrnagy, ezrede egyik századának parancsnoka az I. hadtestben a világosi fegyverletételig; halálra, majd 10 év hadifogságra ítélik. 1852-től nagykőrösi birtokán gazdálkodik, presbiter és a tanítóképző igazgatótanácsának tagja. Végrendeletében tekintélyes vagyont hagy a nagykőrösi ref. egyházra, a tanítóképzőre, a gimnáziumra és a népiskolákra.

ki aradi fogoly vólt, s gondolom őrnagy a’ forradalomban, – kerésztnevét

[!]

[sic!]

elfeledém. Erre tehát én téged kérlek

Jancsi

Arany János

m! siess túdosításoddal! az asszonyok kérését veszélyes nem tellyesíteni.

Augustus hót német sógromnál

[!]

[sic!]

Spóner Tivadarnál

n

Jegyzet

német sógromnál [!][sic!] Spóner Tivadarnál

–

Szemere Miklós

felesége,

Máriássy Anna

Szemere Miklósné Máriássy Anna

testvére volt Spóner Tivadar feleségének, Máriássy Ottiliának. Spóner 1860-ban a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerületi consistorium világi elnökeként és pénztárnokaként működött.

tőltém

Kakaslomnicz

Nagy-Lomnic

on.

n

Jegyzet

KakaslomniczNagy-Lomnic on

– Nagy-Lomnicon (szlovákul: Vel’ká Lomnica)

Udvara elött cs

[szerkesztői feloldás]

í

[bizonytalan olvasat]

inos kert a’ zuhogó Popráddal, egy mértfőldnyi háttérben az óriás Karpatok. Gyönyörű, s

[szerkesztői feloldás]

ö

[bizonytalan olvasat]

őt nagyszerű vidék, de hideg Pátria! Tátrafüreden több ízben valánk, – mert legidősb lyányom is velem vólt, s meg látogattu[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
k a’ karpáti szírteket ’s zuhatagokat is. Láttam

[szerkesztői feloldás]

á hátravetett ékezet

Késmárkon

Tököli

Thököly Imre

n

Jegyzet

TököliThököly Imre

–

Thököly Imre

(1657–1705)

várát, s megismerkedtem ottan

Lintner

Lindner Ernő

n

Jegyzet

LintnerLindner Ernő

– Lindner Ernő (1826–1902): Eperjesen és Késmárkon líceumi tanár, 1861-ben

Drezdá

Drezda

ban, 1862-től 1864-ig Bécsben tanít, 1867-től az akadémiai könyvtárban dolgozik;

Petőfi

Petőfi Sándor

és

Arany

Arany János

verseinek németre fordítója

nevű – úgy emlékezem ez a’ neve – tanárral, ki

Petőfi

Petőfi Sándor

leg népiesebb dalait is olly hűséggel ’s könnyüséggel fordítja, mint még eddíg egy sem fordítá.

A betűszedőnél nincs makacsabb üldözőm, ezt bebizonyítá

Szabó Richard

Szabó Richárd

„erdélyi Muzeumában is:

n

Jegyzet

ezt bebizonyítá Szabó RichardSzabó Richárd „erdélyi Muzeumában is

– Szabó Richárd (1820–1873): újságíró és szerkesztő. 1858-ban Kolozsvárról

Pest

Budapest

re költözik; elsősorban a fővárosi folyóiratokban adja ki elbeszéléseit és dolgozatait. Ez időszakbeli művei: Beszélyei I–III. Kolozsvár, 1856 , Novellák,

Pest

Budapest

, 1858 . Az Erdélyi Múzeum 1857-ben jelent meg.

e sor[törölt]
« t »
(a bordalban) „Kancsótól az ördög is fut” igy nyomatott „Ma kancsótól ördög is fut”. Megfoghatlan! ha kezedbe akad e’ könyv, igazítsd meg kérlek irónnal.

Mocsi Laczi

Mocsi István

t, s

Gyuri

Mocsi György

t,

n

Jegyzet

Mocsi LacziMocsi István t, s GyuriMocsi György t

– régi nagykőrösi család tagjai (a XVIII. sz. közepén Mocsi István nagykőrösi lelkész és esperes volt); Mocsi Györgyről feljegyezték, hogy hozzájárult a kaszinó könyvtárának gyarapításához ( Galgóczy 1896. 476.)

ha látod üdvözöld tőlem, s

Vargá

Warga János

t,

n

Jegyzet

VargáWarga János t

–

Warga (Wargha) János

Warga János

(1804–1875): 1833-tól nagykőrösi tanár, majd 1853-tól igazgató, akadémikus; lásd AJÖM XV. 919. és XVI. 1226.

Szabó

Szabó Károly

t,

Losonczÿ

Losonczy László

t,

Szilágyi

Szilágyi Sándor

t, –

Mentovics

Mentovich Ferenc

már elment közületek.

n

Jegyzet

MentovicsMentovich Ferenc már elment közületek

–

Mentovich Ferenc

(1819–1879): 1850 és 1856 között Nagykőrösön, utána Marosvásárhelyen tanított természettudományt. Korábbi kapcsolatukra nézve lásd AJÖM XV. 863–864. és XVI. 1183. A XV. kötet

AJ

Arany János

egy elveszett leveléről tud és két Mentovich-levelet közöl (az utóbbiak közül az első keltezése 1851. okt. 8.), a XVI. kötet egy Mentovich-levelet tartalmaz. Kötetünk két AJ- és három Mentovich-levelet ad közre.

Szilágyi

Szilágyi Sándor

kezem írását kérte tőlem – midön együtt vóltunk nála – gyűjteményébe: de én a’ kis hamis

Szilágyi

Szilágyi Sándor

nak

[szerkesztői feloldás]

á hátravetett ékezet

nem kűldöm, bár igértem

[szerkesztői feloldás]

é hátravetett ékezet

. Egy ízben vólt kezénél két versem, ha vágyott vólna bírni kezemírását, módjában vólt akkor. Midön tehát most kérte tőlem, úgy látszott nekem, azt véli: föltünt előttem hogy enyémet

[szerkesztői feloldás]

é hátravetett ékezet

nem látom a’ többi között. De én el

[szerkesztői feloldás]

ő

[bizonytalan olvasat]

öttem nem tünt az föl.

Mivel én sem irtam

Miská

Tompa Mihály

hoz, ő sem ír hozzám a’ rossz. Meg sem gondolja, hogy nekem annyi évvel korosabbnak több jogom van a’ röstségre.

Isten s barátságom veled kedves

Jancsi

Arany János

m, válaszolj mielöbb; a’ tieidet tisztelve vagyok

szerető barátod

Szemere Miklós

ui. Nem feledéd el hogy

Lasztócz

Lasztóc

on lakom, s az utólsó posta: Velejte? – Bóldoggá tennél ha meg tanítasz azon jó fekete tenta keszítésére mellyet nálad láttam; engemet egész életemen át kínóz a’ rossz tenta, rossz toll; – hozzá ne tóld valahogy „s a’ rossz vers”. – – – Úgy! említett bordalomban ezt „a’ kebelt most töri

nyomja

Szerkesztői feloldás: nyomja”

, így igazítsd „a’ Magyart”

Szabó

Szabó Károly

változtatta meg, nem mervén így adni.

AJOM17

Megjegyzések: