ARANY JÁNOS – TOMPA MIHÁLYNAK
Kőrös
, apr. 19.
1857.
Nagykőrös
Ime, elmult az ünnep
n
és vele együtt majd 10 napi szűnidőnk, a nélkűl, hogy leveledre
válaszolni ráértem volna. Feleségem a magáét már 7-e körűl megírta, s számítván egy keveset az én szokott
halogatásomra is, költét 15-kére
tette, mely már szépen elmult. Igy hát az én jó nőm ember- és férjismeretét nem csak meg
nem hazudtoltam, sőt egy darab hanyagsággal túl is tettem a rólam táplált véleményen. Az
igaz, hogy két levélpapirt rontottam már el, mert annyiszor kezJegyzet
Ime, elmult az ünnep– húsvét 1857-ben ápr. 12–13-án volt
d
tem
bele, de csak kevéssel tudtam a jámbor szándékon túl rugaszkodni, mert vagy kivertek
belőle, vagy beleúntam. Most, törik, szakad: meg kell lenni.
Beszúrás
Kedves kis fiad állapotát szivünkből sajnáljuk. De talán már megszűnt aggodalmatok. Adja
isten, hogy közelebbi leveled e tárgyat vidáman érintse. Vagy, mit is mondok, leveled?
Nem addig van az fiú: nem levél kell nekem, hanem magad, magatok. Te ugyan a
majusi
határidőt szépen kerűlöd a válaszban: kevéssel vizsga előtt kellene
jőnöd – írod – akkor pedig én el leszek foglalva: tehát nem is
jősz, vagy majd – talán, ha – így-úgy. De hát miért kevéssel a
vizsga előtt? Egyetlen elfogadható akadály volna, ha, mit ne adjon az ég! szeretett
Gézá
tokat nem hozhatnátok: a többi
lári-fári. Nincs pénzed? De hisz te tanítottál meg engem hogy az út
Tompa Géza
Kőrös
től
Nagykőrös
Hanvá
ig nem kerűl oly sokba – nem gondolnám tehát
hogy
Hanva
Hanvá
tól
Hanva
Kőrős
ig valami roppant összeg kivántatnék.
Valóban, az a pénz felöli sopánkodásod ép olyan, mintha csak én
irtam volna. Jut eszembe, én irtam neked, sötétebb óráimban, ilyeneket, s kisértetbe
jövök azt gondolni, hogy az én régi leveleimet szedted elő, s azokat másolod – gúnyból!
Egyébiránt, hogy az se legyen baj, ime ajánlkozom neked olcsó kamatra (csak 5
%-reNagykőrös
n
) kölcsönözni
annyit, mennyi az utra kivántatik. Tréfán kivűl, édes barátom, én tisztelem becsűlöm
házi körűlményidet, de kötve hiszem, hogy a
finánczJegyzet
5 %-re– 5 percentre
[törölt]
« - »ia
Beszúrás
n
akadály lehessen, ha igazán akarod. Jegyzet
fináncz– pénzügyek (lat.-fr.)
Heckenast
is haza
jött:Heckenast Gusztáv
n
vele rövid nap tisztába jöhetsz, csak gyere, még passus sem
kell,n
látod. A gőzhajó
megindult – „a lég megenyhűlt” (most is fűtött szobában irok) „vídul a határ”n
(olyan szél fú, hogy majd feldönti ezt a rosz házat). Ruhátlansági
panaszodra pedig csak azt mondom, hogy mellettem ugyan meg nem szégyelled magad, mert én
sem vagyok arszlán – aztán meg Jegyzet „a
lég megenyhűlt” […] „vídul a határ” –
Tompa
A gólyához c. versének első sora:
Tompa Mihály
Kőrös
se
Nagykőrös
Páris
. Hozzám jőtök, ha tetszik megyünk
valahova, ha nem tetszik, itthon is elmúlatkozunk.
Párizs
A hideg fördőt illetőleg még semmire se határoztam magamat. Tanácsot
kellene kérdenem orvostól – de kitől? Fürdőorvos mind biztatni fog, a
homoeopatha
n
diétára utal, az
allopathaJegyzet
homoeopathia– hasonszenvi gyógymód; olyan gyógyszerek használata, amelyek egészséges embereken az illető betegség tüneteit idézik elő (gör.)
n
(mint az én Jegyzet
allopatha– olyan gyógyító eljárás híve, amely a homeopathiával ellentétben a betegséggel ellentétes tüneteket támaszt (gör.)
Károlyi
m) vállat vonít s az egész bajt
képzelgésnek mondja. Hisz ép az a baj, hogy képzelgés: miért nem
képzelegtem másszor! A pesti nagy orvos, hogy nyakáról lerázzon, miután bő fizetést nem
várhat, mond valamit, akármit: hidegviz? jó lesz! melegviz? az is jó &cet. Aztán meg
két hónap, az is hijával, elég lesz-e? Van itthon zuhanyom,
melyet a helybeli bádogossal teremtettem saját tervem szerint – az is megteszi
mindennap. A másikat – majd meglássuk.
Károlyi Sámuel
Szemeré
től, valami két
hóval ez előtt, én is kaptam levelet, laza kedélylyel irottat, mint a tied. Nekem nem
panaszkodik ugyan, de látom az erőltetett vidámságot. Azt kérdezi, észrevettem-e a
sajtóhibát „Szemere Miklós
E.
museumi”
versében? Akartam irni neki (az egyszeri vénlány adomája szerint a
tű- és toronyról) hogy a
sajtóhibát észrevettem ugyan, de a Museumot még
eddig szememmel se láttam. Azonban válaszom még mindig csak in
petto
Szerkesztői feloldás:
Erdélyi
Erdélyi János
n
van: czudar lomhaságom is közremunkál búsitni azt a jó embert.
Jegyzet
in petto– készülőben (ol.)
Lévai
, a másik
hypocondricus,Lévay József
n
hasonló bajban van velem: annak is adós vagyok azóta, hogy
Jegyzet
hypocondricus– betegségről képzelődő (gör.-lat.)
Vágó
colléga itt
járt.
Vágó Jószef
Hallj most egy új dolgot.
Kemény
, valami 3–4 héttel ez előtt nálam volt és beszéltünk arról,
hogy a semmi komolysággal nem biró, és ipar gyanánt űzött szépirodalom ellen, mi, a kik
az irodalom ügyét szivünkön hordjuk, mint egy protestálnánk azzal, miszerint egy
zsebkönyvet alapitnánk megKemény Zsigmond
n
– a hajdani Aurora szellemében – melybe
évenkénti legjobb termékeinket adnók; kizárván abból minden
barbar poesist, sőt egymás iránt is szigorúak lévén a
birálatban. Első törvény lenne, hogy minden tag köteles munkáját a többi tagok
kritikájának alávetni, mielőtt az elfogadtatnék. Ennek gyakorlati kivitele, miután a
zsebkönyv évenkint, tehát az első, új évre fogna megjelenni, nem oly nehéz: addig
levelezés, eszmecsere történhetnék a tagok közt: nem is volna szükséges, hogy minden tag
mindent elolvasson, csak, példáúl kettő, kiknek itéletével ha a szerző meg nem
elégednék, hivatkozhatnék az összes tagokra. A kiadást Jegyzet egy
zsebkönyvet alapitnánk meg– ez a terv nem valósult meg
Pfeiffer
, új könyv
árus,Pfeifer Ferdinánd
n
kész a legjobb dijazás mellett elvállalni. No
már, édes Jegyzet
– Pfeifer Ferdinánd (1833–1879): könyvkereskedő, könyvkiadó, aki 1857-ben átvettePfeiffer, új könyv árusPfeiffer Ferdinánd
Emich Gusztáv
pesti könyvkereskedését és
kiadóvállalattá fejlesztetteEmich Gusztáv
Miská
m, én,
Tompa Mihály
Kemény
Kemény Zsigmond
[törölt]
« i »e
gyenes megbizásából is, felhílak, nyilatkozzál,
kész vagy-e szellemed „vasárnapját” egy ily zsebkönyvnek szentelni? Poëta, kettőnkön
kivűl, nem sok lesz, annyit mondhatok, – a mostani grassálókBeszúrás
n
épen nem. A prosaicusok hasonlólag kellő választékban. Egyébiránt, ha lenne is, miután
mindenkinek vissza lehet vetni művét, meglenne a kezesség, hogy a
könyvbe semmi rosz be nem kap. Ez valaha az én eszmém volt, most
Jegyzet
a mostani grassálók– a mostani divat feltűnést keltő képviselői (né.)
Kemény
felújitá:
kérem egyenes válaszodat.
Kemény Zsigmond
Az ünnepeket itthon töltém, de voltak vendégeim
Pest
ről: Budapest
Csengeri
, Csengery Antal
Salamon
– és a kinek nevét már ki sem irhatom.Salamon Ferenc
n
Jegyzet
a kinek nevét már ki sem irhatom–
Gyulai Pál
(Gyulai Pál
Tompa
877.
1857. febr. 11-i levele
nyomán)Tompa Mihály
Csengeri
fölvitte
Csengery Antal
Julcsá
t, ki most
Arany Juliska
Pest
en van.
Budapest
Olvastad-e a
Lisznyai
„Talpraugrott egészségének vizi
liliomlevelét”?Lisznyai Kálmán
n
Az scandalum! El akartam küldeni
neked, de hátha te is kaptad.Jegyzet
Olvastad-e a–Lisznyai„Talpraugrott egészségének vizi liliomlevelét”?Lisznyai Kálmán
Lisznyai Kálmán
: Talpraugrott
egésségem vízililiomlevele (MNl
1857. jan. 31. 69–71.)
a költő Új Palóczdalok c. verseskötetét propagálja: „én költészetünkben a
palóczdalok által egészen új bányeret födöztem föl”; „a palóczság közt legtöbb
költői kincs rejlik”; „a palóczok tartották fenn a szájról szájra hagyott legősibb
hagyományokat, mondákat, regéket, meséket, babonákat, úgy hogy a palóczok regéje
Lisznyai Kálmán
Árpád
ról, Árpád
Mátyás király
ról, Tündér Ilonáról
sat. egészen más, elütőbb, eredetibb, igazibb a többi magyar fajokénál, kiknek regéi
nagyrészt belevágnak a szomszéd idegen népek, tótok, horvátok, szerbek, oláhok,
csehek, németek mythosába.” – „A tős öreg dallamoknak is itt van a legelső gyökere,
tenyésztő fészke, s innen származott át máshová”. – „A palóczdalokkal én különösen
azon czélt akartam elérni, hogy azoknak benső költői szelleme oly befolyással fog
birni az átalános költészetre, miszerint az, mintegy észrevétlenül, bizonyos
jellemzetes szinezetet, zománczot, saját hím-árnyalatot fog a mikor akkor rálehelni,
– s az mintegy öntudatlanul fogja engedni magára olvadni az úgy mondhatnám még eddig
csak részletesen eltalált nemzeti jelleget, mint a minő már a nemzet mostani
legnagyobb költőjének
Mátyás
Arany
nak hőskölteményén, Toldin is elömlik”.
(70.) Lásd
Szilágyi
2001.75–90.
Arany János
n
Jegyzet
hátha te is kaptad– mivel
Tompa
felesége,
szül. Tompa Mihály
Soldos Emilia
Tompa Mihályné Soldos Emilia
Lisznyai Kálmán
unokatestvére voltLisznyai Kálmán
Naptárba, lapba én nem dolgozom – sehová sem dolgozom. A múzsa elhagyott, vagy én hagytam
el, nem tudom, de már régóta nem versificálok. Hát a dráma irók protestatióját az
academiai birál
[törölt]
« á »a
t ellen olvastad-e a
Beszúrás
Hfutár
és Szerkesztői feloldás:
Hölgyfutár
V.
ujságban
?Szerkesztői feloldás:
Vasárnapi
ujságban
n
Az is szép. Másszor, ha megbuktunk, elhallgattunk
szépen: most a bukott angyalok kardot vonnak. Csak az van hátra, hogy a pályázó rámenjen
a pályabiróra, kivont karddal, vagy pisztolylyal kezében: „életed, vagy a 100 arany!” –
Igazad van, ebűl állunk irodalmastul.
Jegyzet
a Teleki-jutalmat mind a
vigjátéknál, mind a drámánál
Hát a dráma irók protestatióját az academiai birálat ellen olvastad-e a– „mult József napjánHfutárésSzerkesztői feloldás: HölgyfutárV. ujságban?Szerkesztői feloldás: Vasárnapi ujságban
[szerkesztői feloldás]
márc. 19.Szigligeti
nyerte el, amott a „Mama” itt a
„Béldi Pál” czimű darabokkal. A birálók véleménye szerint ugyan mind
valamennyi pályázott szinmű olly minden kritikán alul lévő rosz, hogy lehetetlen
közülők választani; hanem hát ezek a legkevésbé roszak.”
Szigligeti Ede
Kakas Márton
: Kakas
Márton imitt-amott. VU
1857. márc. 22. 90. és
JMÖM
Cikkek és beszédek IV. 364. Jegyzet hozzá: 801–806.
„Béldi Pál után pedig legfigyelemre méltóbb”:
Dózsa György
. Hf
1857. márc. 19. 201.
„Az akademia Teleki-pályázati szigorú itélete visszatetszést szült az irodalmi körök
egy részében, anyival inkább, mert tudva van, hogy a mostani legjobb dráma- és
vigjátékirók majd mind pályáztak. Jókai Mór
Kakas Márton
is nagy felindulással szól a tárgyról s mint látszik kész
egy kis kakasviadalra.”
Hf
1857. márc. 24.
300–301.
Jókai Mór
Most olvasám a
Riedl
prágai tanár által
forditott régi cseh költeményeket.Riedl Szende
n
Erőteljes néppoësis maradványai a messzehajdanból. Csak nekünk nincs semmink!!
Mythologiát csinálni kell, régies eposzt csinálni kell – különben ür, és pusztaság.
Jegyzet
Most olvasám a– Riedl Szende (1831–1873): 1858-tól az akadémia lev. tagja; 1854 és 1860 között a prágai egyetem magyar lektora, 1861-tőlRiedlprágai tanár által forditott régi cseh költeményeketRiedl Szende
Pest
en gimnáziumi tanár. Lásd Budapest
AJ
Arany János
Gyulai
nak,
898.
1857. ápr. 18.
Gyulai Pál
Értekezést még se küldtem
n
– csupa hanyagságból. Azt hittem, hogy az
Jegyzet
Értekezést még se küldtem– A magyar nemzeti vers-idomról. In Tudósítvány a nagy-kőrösi helv. hitv. evang. Főgymnasiumról 1855/6. tanévben. Kecskemét, 1856. 1–29; ÚMM 1856. VI. évf. 441–483.; AJÖM X. 218–258. Jegyzet hozzá: 602–607.
U.M. Museumban
olvastad. Ha eljősz, készen vár az én példányom. Nem oly
nagy dolog az, mint kürtölték, de kellett irnom valamiről.
Szerkesztői feloldás:
Uj Magyar
Museumban
Igen! verseiddel meggyűlt a bajod. Elküldted-e már? Ha csakugyan meg kell szaggatni,
miért nem tartottad azt a rendet a mit irtam: dalok,
románczák, balladák,
népregék, regék. S a mennyi egy kötetbe
fért – ott szakítottad volna meg. De már mindegy, – késő.
Nálad van-e még
Papszász
?Papszász József
n
Köszöntöm már
egyszer, kivánok neki jó egészséget és jó ecclát. Jegyzet
Nálad van-e még– Papszász JózsefPapszász?Papszász József
Tompa
káplánja volt
1855 tájánTompa Mihály
Hamvai
és Hanvay Károly
Darvas
urékat szinteDarvas Pál
n
– Jegyzet
– Hanvay Károly,HamvaiésHanvay KárolyDarvasurékat szinteDarvas Pál
Zoltán
apja: a hanvai egyházi főgondnok;
Darvas Pál (1802–1867): hanvai nagybirtokos, Hanvay Zoltán
Tompa
feleségének rokona. –
szinte: szinténTompa Mihály
Laczi
szeretné tudni, érettségre megy-e Arany László
Zoltán
a nyáron, és hol ad vizsgát? Hanvay Zoltán
Palóczy Ábris
nak meleg
üdvözlésemet,Palóczy Ábrahám
n
– irnék neki, de iszonyú rest vagyok, a mi
nálam betegség. Jegyzet
– Palóczi Ábrahám: „hites ügyvéd”Palóczy Ábrisnak meleg üdvözlésemetPalóczy Ábrahám
Bejé
n, Beje
Tornaljá
n és Putnokon; Tornalja
AJ
vízjeles levélpapírjainak intézője 1856-ban
Arany János
Erdélyi J.ról
mit tudsz? rám
aligha nem neheztel, egy levelem folytán, melyre nem
válaszolt.Szerkesztői feloldás:
Erdélyi János
rólErdélyi János
n
De már alig marad hely ölelni és
csókolni benneteket, de szivemben annál több van számotokra. Élj örömmel!
Jegyzet
–Erdélyi J.rólmit tudsz? rám aligha nem neheztel, egy levelem folytán, melyre nem válaszoltSzerkesztői feloldás:Erdélyi JánosrólErdélyi János
AJ
Arany János
Erdélyi
nek, 1856. szept. 4.
AJÖM XVI. 839. 751–
757.
– Erdélyi János
Erdélyi János
(1814–1868): 1839-től az
akadémia lev., 1858-tól rendes tagja, 1842-től a Kisfaludy Társaság tagja; 1851-től a sárospataki ref. főiskola
filozófiatanára, több ízben közigazgatója; 1856-ban
Erdélyi János
AJ
Kisebb költeményeinek egyik bírálója; 1857-től a SpFüz szerkesztője. Főbb művei e korban: A
hazai bölcsészet jelene (1857), Én, a forma és a próza (1857, 1858), A
legújabb magyar lyra (1859).
Az
AJÖM XV.
három tőle való és egy
hozzá írt AJ-levelet közöl, a XVI. egy AJ-levelet tartalmaz. Kötetünkben három AJ-
és két Erdélyi-levél található. Lásd
AJÖM XV.
819–820. és XVI. 1153–1154.
Arany János
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János