ARANY JÁNOS – FILÓ JÁNOSNAK
Fekete János urnak
n
velem közlött s ide visszazárt költeményét figyelemmel átolvastam, s véleményem rá
röviden ez:
Jegyzet
Fekete János (1817–1877)
1849 tavaszán Fejér megyei
főjegyző; ekkori szereplése miatt bujdosásra és visszavonulásra volt kényszerítve.
1857-ben tért vissza Székesfehérvárra, ahol 1861-ben ismét megyei főjegyzővé választották. 1858-ban több ezer példányban nyomtatták ki
Pest
en Életiskola a magyar nép számára
című, Budapest
AJ
-tól e levélben
bírált költeményét. A szerző kijavította az itt említett sorokat: az idézett
rímszavak már nem találhatók a vers végleges (28 oldalnyi) szövegében.Arany János
A költemények e nemében a tanitó elem (didaxis) rendszerint uralkodik a sajátképi
költészet fölött, s ez igy van itt is. Életbölcseségi szabályok, maximák lévén versbe
szedve, nem is kivánhatni tőlök egyebet, mint rövidség, szabatosság mellett könnyen
érthető népszerüséget a nyelvben, és tetszős, fülbe simuló külformát. S ez többnyire
megvan: a nyelv, előadás szabatos, mondályos (sententiosus), a közbeszőtt s többnyire
képdús magyar közmondásoktól népiességet, költői zamatot nyer; a verselés rythmicus, jól
foly, a rimek sok helyen meglepően eredetiek, de néhol gyöngébbek. Ez utóbbiakon lehetne
talán segiteni, mert az ily nemü verseket épen a tetszős külforma nyomja be leginkább az
emlékezetre
[!]
. Az ilyenek: tövissel békével: igen bágyadt
rímek, de még viszszatetszőbb az, ha a két szótagú rim különböző mennyiségű, mint:
botorul fordul, kisértěni, lēnni; amilyen itt sok van. A helyesirás s
interpunctio néhol hiányos (pl. hidj = hígy) de ezen jó correctura segitni fog. –
Általában e tanvers, mint ilyen, becsűlettel fogja betölteni helyét s a magyar népnek
valódi szellemi épűletére szolgáland. –
[sic!]
Legyen szives
F.
urnak viszonti üdvözlésemet tolmácsolni – s
fogadja minden jó kívánatomat!
Szerkesztői feloldás:
Fekete
Fekete János
Arany János
Arany János