TISZA LAJOSNÉ TELEKI JULIANNA – ARANY JÁNOSNAK
Geszt
Julius
28d1857
Folyó ho 24
d
napjáról czímzett betses sorait tegnap estve vettem, ’s azonnal sietek azokra
felelni.
Éppen minthogy részint tudtam, részint gyanitottam, mind a’ sok bajt mit
szomorúán
sok akadályokat, mellyek annak
kezelése eleibe álhatnak, nem alkalmatlankodtam Őnnek sűrgetéssel, tudván, hogy igen
második hellyen álván a’ tárgy eránti ré
[!]
kedves ohajtásom Őnnek okozni fog, mind
[sic!]
Szerkesztői feloldás: a’
sz
véte, mihelyt telyesitheti,
tellyesitni fogja kéréseimet. Azt azonban, hogy éppen anyi baj lesz vélle – mint
avatatlan nem tudtam, ’s csak az menthet enyinek Őnre való hárittásában, és azon
meggyőződés, hogy Önn szivénekisBeszúrás
[!]
elégtétel, ha meg tagadó a’ gondviselés gyűmőltsét
szedni leg megháláltabb fáradazásainak[sic!]
[!]
(: mert ki szerette tisztelte Őnt
[sic!]
u
gy mint Ő :) legalább a’ bimbók emlékét fentartani. A’
cimekkörülBeszúrás
[!]
[sic!]
Kálmán
ommalTisza Kálmán
n
egyűtt az elsőt választók; e’
vállalatnálJegyzet
–KálmánommalTisza Kálmán
Tisza Kálmán
(1830–1902): Tisza Kálmán
Tisza Domokos
bátyja, a leendő
miniszterelnökTisza Domokos
n
az
egyedűl meg illető és magyarázó Jegyzet
vállalatnál– vállalkozásnál
[törölt]
« C »c
im, csak az Anyai
lehet! Éppen Beszúrás
Kálmán
om
emlitté, hogy a’ Tisza Kálmán
Rómá
hoz irt vers, mely a’ legjobbak
kőzé tartozik Róma
[törölt]
« ő »Ő
ntől bizonyosonBeszúrás
[!]
elő vigyázatból
hagyatott ki, – ’s ő úgy emlékszik – de nem ál[sic!]
[!]
jót érte – hogy hírlapba ki jőtt
volt.[sic!]
n
Persze kérdés, nem csonkítva é, midőn azután értéktelen.
Jegyzet
a’– Cantico. (Róma 1855.)Rómához irt vers, mely a’ legjobbak kőzé tartozikRóma[törölt]« ő »Őntől bizonyosonBeszúrás[!]elő vigyázatból hagyatott ki, – ’s ő úgy emlékszik – de nem ál[sic!][!]jót érte – hogy hírlapba ki jőtt volt[sic!]
AJ
Tisza Domokos emlékezete c. írása után, A pyramisoknál és a
Feljajdulás c. vers között, az utolsó előtti versszak nélkül, a
következő jegyzettel: „Egy versszakot ki kelle hagynunk.” PN
1856. júl. 14. Teljes szövegét
lásd
AJÖM XVI.
551–552.
A kihagyott strófa:
Arany János
A’ formával már csak a’ hasanlatasságnál
[!]
fogva is, melyet anyira helyeselne az
űdvezűlt meg vagyok elégedve, ’s mi után csínosabb úgy, nem sajnálom azt a’ pár
forintot, legyen ujj lapra kezdve minden vers. [sic!]
Kálmán
om azt véleményezi – ha Őn helyesli, – ’s
hiszi, hogy elég érdekkel birand arra, hogy ne maradjanTisza Kálmán
[!]
szégyenszemre azon kinek
ajánlva lesz, talán jó lenne úgyis igen csekély léven[sic!]
[!]
a’ kőlcség nevekedése általa;
500 példanyt nyomatni, ’s a’ két utolsó száz borittékára rá – e két száz
példany jővedelme, (: m[sic!]
e
lyiket Őn jobbnak látja :)
valamelyik kőltő árvái javára
fordittandó,Beszúrás
n
HogyJegyzet
e két száz példany jővedelme, (: m– a Tisza Domokos hátrahagyott versei bevételeelyiket Őn jobbnak látja :) valamelyik kőltő árvái javára fordittandóBeszúrás
Garay János
(1812–1853) árváit segítetteGaray János
[!]
a’ kiknek mi
nem kűldűnk, megvehessék. De ezt telyesen Őn belátására bízz[sic!]
u
k. Tudni
való hogy azon kőltőknek kit angyalunk tisztelt, vagy kíkkel barátkozott, atyánkfiainak,
barátinknak, ’s. a. t, – mi kívánunk a’ 300 példanyból juttatni, mire nézve ha, Őnt el
fogadhatni szomoru őrőmem lehet, szinte tanátskozni fogunk.
Beszúrás
Megnyugszom a’ határ időbe is, nekem minden nap vissza hozza a’ vesztés mély fájdalmát –
az nemévűl
[!]
el keblembe soha!, ’s bár ohajtom a’ mentől előbbet, a’
lehetetlenségekkel nem dacólhatok.
[sic!]
Végűl ide zárok száz pengő forintokat – vagyis ma zárok boríttékba száz pengő forintot,
fogadja ezt Őn tőllem szivesen nyujtott baráti elősmérésűl ’s egyszersmint fáradalmaira
számittásban; meg várom én azt Őntől, őszinte viszonyunknál fogva, hogy ha
faradalmait,
[!]
’s ára szabhatlan idejét ez nem fedezi, őszintén
nyilatkozzan[sic!]
[!]
eránta, akár szóba, akár írásba, akár [sic!]
Kováts
tanár Úr által. Csak azért sietek ennek
elkűldésével, ha talán még elutazása előtt Őnnek kelemetes lehetne, e csekélység vétele.
A’ szeretetet, melyel kőzős kedvesűnk eránt – most emléke eránt bir
Kovács János
o
Beszúrás
Ő
n – hála Beszúrás
é
rzésem
jutalmozzaBeszúrás
[!]
holtamíg de azt el nem fogadhatnám, hogy egy oly szerető és szeretett
család apa, szegén nemzetűnk koszorús kőltője, nagy becsű idejét jővedelmileg is ingyen
fogyassza.
[sic!]
Majd feledem az élet le írást, által fordított
n
1837 Oct 27
d
szűletett, mar [!]
3 éves korába olvasott, írt, ’s a’ betanult magyar versezeteket úgy
mondta hogy – tőbbek kőzt – éppen igen veszélyesen beteg lévén szamarhurutba, mikór
egyszer mondta el a’ [sic!]
Kőrner
altal
szerzet,Körner, Theodor
[!]
[sic!]
[törölt]
« í »y
SzoboszlaBeszúrás
Szoboszlai Pap István
[törölt]
« Haloti »Halotti
ímádságotBeszúrás
n
– Jegyzet
mikór egyszer mondta el a’–Kőrneraltal szerzet,Körner, Theodor[!][sic!]által fordított[törölt]« í »ySzoboszlaBeszúrásSzoboszlai Pap István[törölt]« Haloti »HalottiímádságotBeszúrás
Theodor Körner
(1791–1813): Gebet während der Schlacht
Szoboszlai Pap István (1786–1855) ref. püspök fordításában: Ima a
harczban
Körner, Theodor
Szőnyi
ÚrSzőnyi Pál
n
sirva fakadt, sőt ugyan azon időből vannak –
természetesen igen hibás – magyar és nehmet rímeí.
Jegyzet
–SzőnyiÚrSzőnyi Pál
Szőnyi Pál
(1808–1878): 1839 és 1848 között
Szőnyi Pál
Tisza Lajos
családjánál
nevelő Geszten, 1846-tól az akadémia lev. tagja, 1851-ben nevelőintézetet alapít Tisza Lajos
Pest
enBudapest
A’ legelsőt tudtomra akkór irta, midőn
Kováts
Úr ki menvén Kovács János
kűlfőldre
nehmet – Szepessegi
tanittot fogadtunk melléje, ’s ő ezt nem helyeslé.
Beszúrás
Ugyan a
z
on két év alatt mig Beszúrás
Kováts
Úr kűn volt,Kovács János
n
meg vette – persze képeibe szeretve – zsebpénzén
Jegyzet
Ugyan azon két év alatt mig–KovátsÚr kűn voltKovács János
Kovács János
1844 és 1846 között tanult a
berlini egyetemenKovács János
Sporsil
dnek a’
Keresztes háború hisztoriáját,Sporschill, Johann Chrysostomus
n
’s
privatimJegyzet
–Sporsildnek a’ Keresztes háború hisztoriájátSporsild,Johann Chrysostomus
Johann Chrysostomus Sporschill
: Geschichte der Kreuzzüge. Mit
Stahlstichen nach Originalzeichnungen von Sporsild,Johann Chrysostomus
J. Kirchhof
. Leipzig, Kirchhof, J.
F. Volckmar
, 1843.
Volckmar, F.
n
kétszer
keresztűl olvasta a’ tenyér vastag nagynyolczadréJegyzet
privatim– magánúton (lat.)
t
kőnyvet.
Beszúrás
185 francia
nyelvekbe midőn Őnnel meg ősmérkedett és azolta? Őn tudja meg itélni. Szép, erősnek
látszó, igen kőnyenmeghathato
1
be
Beszúrás
m
ár anyira ment a’ francia nyelvben, hogy egy győnyőrű
criatBeszúrás
n
irt, melyben 1849- és 1850-s
Jegyzet
criát– neves személyiségek tetteit vagy velős mondásait őrző anekdotát (gör.- lat.)
15d
Martiust őszve
hasonlittá, – melybe szép lelke, ’s kőltői hivatása jelenkezik. Menyire ment a’
hisBeszúrás
to
ríába, Gőrőg, déák, angól Beszúrás
[törölt]
« nye » [!]
gyenge idegzetű testel birt, ezt egészségi tekintetbe
sokképpen tudnám bizonyitni. Használhatja é Őn ezen adatokat? más kell é, miket talám
ezek kőzlésével [sic!]
Kováts
Úr
szakértőbben tudna adni – nem tudom!
Kovács János
Vég veszélyt réá… az éretségi vizsgálatra, engedelem mellet egy évvel korát előzőeni
készűlés, el titkolt szenvedések mellett, hozott. ’S átalán lehető meggyogyúlást
lehetlenitté a’ szerentsétlen Egyiptomi út
n
– melybe az égő honvágy
nagy megrontója volt.–
Jegyzet
’S átalán lehető meggyogyúlást lehetlenitté a’ szerentsétlen Egyiptomi út– lásd
Tisza Domokos
két
levelét Tisza Domokos
AJ
-hoz: 1855. nov. 5.
AJÖM XVI. 759.
635–638.
és 1855. nov. 17. ugyanott 761.
640–645.
Arany János
Kálmán
omal, Tisza Kálmán
Náni
valTisza Lászlóné Holles Ottilia
n
együtt űdvőzlem Őnt,
’s kedves családját, ’s mi után én Aug
20d
ErdelybeJegyzet
– feltehetőlegNánivalTisza Lászlóné Holles Ottilia
Tisza László
feleségével (sz. Tisza László
Holles Ottiliá
val); vesd össze
Tisza Lászlóné Holles Ottilia
Tisza Domokos
Penna c. versével (Tisza Domokos
Tisza Domokos
Tisza Domokos
AJ
-nak, 1852. febr. 29.
AJÖM XVI. 362.
32.
)Arany János
[!]
távozom, kéri őnt ne
ké[sic!]
ss
en
Beszúrás
A’ nyomtatasi s.a.t. kőltségek fedezésére utasitva lesz
Daranyi
ÚrDarányi Ignác
[szerkesztői feloldás]
Az oldal bal szélén, függőlegesen.n
Jegyzet
– Darányi Ignác (1811–1877) ügyvéd, mezőgazdasági szakember, aki 1850-tőlDarányiÚrDarányi Ignác
Pest
en éltBudapest