ARANY JÁNOS – CSENGERY ANTALNAK

Kedves barátom!

Meg fog lepni, nemde, hogy innen irok neked, a patriából,

n

Jegyzet

a patriából

– a szülőföldről (lat.)

hol már csaknem egy hónap óta időzök tétlenűl, a Revue

n

Jegyzet

a Revue

– a BpSz

nagy boszújára. Időm az el-kirándulások, látogatás

s

Beszúrás

-attatás, rokoni, baráti stb viszonlátás, beszélgetésben annyira eltelik, hogy kevés időm, nyugalmam, csöndes helyem marad valamit lendíteni. De talán e folytonos szórakozás üditőleg fog hatni egészségemre, s azután majd tehetek valamit.

Nem tudom igaz-e, valakitől hallám, hogy rajtad ismét családi fatalitás történt.

n

Jegyzet

valakitől hallám, hogy rajtad ismét családi fatalitás történt

– fatalitás: balszerencse (lat.) – „

[szerkesztői feloldás]

A

sok virrasztás által leveretve, esett szegény nőm betegágyba. Leánykát szült. Ez a kis teremtés azonban megkereszteltetése után, pár nap mulva meghalt.”

Csengery Antal

Csengery Imré

Csengery Imre

nek, 1857. júl. 25. Csengery Lóránt 1928. 458. – Az előzmények: „A napokban temettük el szegény kis

Vilmos

Csengery Vilmos

unkat.”

Csengery Antal

apjának,

Csengery Antal

nak, 1854. máj. 25. ugyanott 445. „Engem iszonyú csapás ért. Nem rég temettük mostoha leánykámat, s most tegnap este óta

Gézá

Csengery Géza

m, gyönyörű, okos nagyobbik fiam nincs többé!”

Csengery Antal

Csengery Imré

Csengery Imre

nek, 1856. aug. 21. ugyanott 457. „Kedves, szép, okos fiam után tegnap temettem el szegény kis leánykámat.”

Csengery Antal

Csengery Imré

Csengery Imre

nek, 1856. szept. 4. ugyanott –

Arany Juliska

összefoglalásában: „Megirhatom hogy szegény

Csengeryné

Csengery Antalné König Róza

most minden nap kinos, keserves óráknak néz eleibe, mik egy nőre nézve kétségkivűl igen válságos órák szoktak lenni. Nagyon nagyon fájlalom e tekintetben a

Csengeryné

Csengery Antalné König Róza

sorsát. Neki az élete ez: hordozza és szüli kisdedét, fölneveli 3–4–6–8–éves korukig; mikor legtöbb velök a’ baj, gond, nyughatatlanság azt az időt keresztül hatolja velök szerencsésen; szépek, egészségesek gyerekei, ’s egyszer egészen váratlan jön egy torok-gyík vagy [törölt]
« vagy »
más hirtelen ölő betegség, ’s akkor ragadja el őket egymásután; mint már egy izben történt hogy öt hét alatt háromat

[!]

[sic!]

vesztett el. És ez igy megyen évről-évre; neki mindig csak apró gyerekei vannak. Ugy hiszem most a’ tizenharmadik lesz. Iszonyú sors ám ez kedvesem!” (Lengyel Dánielnénak, 1862. márc. 18. MTAK Kt K 376/14.)

Adja isten, hogy a hir oly kósza hir legyen, a minő bizonytalan forrásból én hallottam. De ha csakugyan való, fogadd legőszintébb részvétemet prometheuszi örök fájdalmadban!

Gyulai

Gyulai Pál

nem hallatja magát se nyilván, se magánlag. Ha csakugyan meghalt volna, légy szives tudatni velem, hogy apotheosisát

n

Jegyzet

apotheosisát

– dicsőítését (gör.)

elzenghessem.

Mi e hó közepéig itt leszünk, aztán visszamegyünk

Körös

Nagykőrös

re. Lehet,

Pest

Budapest

nek is jut egy pár nap, még e szünidő folytán.

n

Jegyzet

Lehet, PestBudapest nek is jut egy pár nap, még e szünidő folytán

– erre nem került sor (

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

nek, 941. 1857. okt. 17.)

Toldy

Toldy Ferenc

tól már itt kaptam levelet, nagyon sürgeti az Ariostot, de én nem tartom alkalmasnak közlésre azt a töredéket.

n

Jegyzet

ToldyToldy Ferenc tól már itt kaptam levelet, nagyon sürgeti az Ariostot, de én nem tartom alkalmasnak közlésre azt a töredéket

– Az Orlando furioso egy részletéről van szó: vesd össze

Toldy

Toldy Ferenc

AJ

Arany János

-nak, 928. 1857. aug. 7.,

AJ

Arany János

Toldy

Toldy Ferenc

nak 929. 1857. aug. 11. és

Toldy

Toldy Ferenc

AJ

Arany János

-nak, 930. 1857. aug. 12.

AJ

Arany János

még tovább dolgozott a fordításon, amely először, 1858-as évszámmal, az ÖK között jelent meg, 1867-ben. AJÖM VI. 104–113. Jegyzet hozzá: 234–235.

Még egyet. Baráti szivességed akarom igénybe venni egy ifju ember érd[törölt]
« é »

e

Beszúrás

kében, ki ez itteni volt kántornak fia, most tett érettségi vizsgát, szép sükerrel,

Debreczen

Debrecen

ben, s orvosi pályára kiván lépni. Szegény apja, ki régi ismerősöm, felkért, hogy pesti öszeköttetésimnél fogva, eszközleném ki, hogy a fiu

Szőnyi

Szőnyi Pál

vagy

Gönczi

Gönczy Pál

intézetébe,

n

Jegyzet

SzőnyiSzőnyi Pál vagy GöncziGönczy Pál intézetébe

–

Szőnyi Pál

1850-ben nevelő- és tanintézetet alapított

Pest

Budapest

en, ahol együtt dolgozott

Gönczy Pál

lal (1817–1892), aki 1852-ben önálló magániskolát nyitott.

AJ

Arany János

és

Gönczy Pál

barátságáról lásd Geönczy 1978.

mint a növendékekre felügyelő, bejuthasson, mert máskép nem subsistálhat

n

Jegyzet

subsistálhat

– élhet meg (lat.)

Pest

Budapest

en. Én

Szőnyi

Szőnyi Pál

vel nem állok oly viszonyban, hogy tőle valamit igényelhessek, mindazáltal hozzá is irok egy ajánló levelet. De tudván azt, hogy

Gönczi

Gönczy Pál

vel te jól vagy, téged kérlek, légy szives, ajánlatom folytán, a fiú mellett egy pár szót ejteni, hogy bejuthasson, ha van üresség. Nem tanitó, csak felügyelő akar még most lenni; meglehet később tanításra is alkalmas lesz, mert a fiúról sok dicséretest hallok; a mellett külseje is ajánló. Neve Tóth József. Vagy ha egyik prot. intézetbe sem találna helyet, akkor talán

Ballagi

Ballagi Mór

tehetne érte valamit, s ajánlhatná gyermekek mellé. Kérlek, édes barátom, légy szives szót ejteni mellette. A fiú e hó közepén szándékszik

Pest

Budapest

re, s fel fog keresni, ha

Szőnyi

Szőnyi Pál

nél nem akad helye.

Kedves komámasszony kezeit csókolom, téged pedig, keresztfiammal együtt legforrobban

[!]

[sic!]

ölellek, maradván

igaz barátod

AranyJános

Szerkesztői feloldás:

Arany János

AJOM17

Megjegyzések: