SALAMON FERENC – ARANY JÁNOSNAK

Barátom

János

Arany János

!

Későn küldöm az idezárt jegyzéseket;

n

Jegyzet

Későn küldöm az idezárt jegyzéseket

– ez feltehetőleg

AJ

Arany János

1857. máj. 2-i,

Salamon Ferenc

nek írt levele (907.), amely „

Zrinyi

Zrínyi Miklós

utánzásait” mutatta ki

de azt hiszem nem volt rájok nagy szükséged, különben sürgetted volna. – Azt hallom, i

r

Beszúrás

ni akarsz a Zrinyiásról épen azon szempontból, melyből e jegyzések készűltek.

n

Jegyzet

Azt hallom, irni akarsz a Zrinyiásról épen azon szempontból, melyből e jegyzések készűltek

–

AJ

Arany János

: Zrinyi és Tasso. BpSz 1859. VII. köt. 177–212., 1860. VIII. köt. 107–143.; AJÖM X. 330–439. Jegyzet hozzá: 615–623.

Bizony jó volna! Én különben is jegyzéseid[törölt]
« é »

e

Beszúrás

t [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
csak azért köszönöm, hogy tanulmányomat elősegítik, de a

Zrinyi

Zrínyi Miklós

életrajzában egyenesen nem használhatom fel.

n

Jegyzet

tanulmányomat elősegítik, de a ZrinyiZrínyi Miklós életrajzában egyenesen nem használhatom fel

– vesd össze

Salamon

Salamon Ferenc

: Az első Zrinyiek.

Pest

Budapest

, 1865. és Zrinyi Miklós ifjusága. Koszoru II. I. 8. sz. 1864. febr. 21. 169–173., 9. sz. 1864. febr. 28. 193–197., 10. sz. 1864. márc. 6. 217–221., és Salamon Ferencz kisebb történeti dolgozatai.

Bp

Budapest

. 1889. 348–384.

Rég lemondtam arról, hogy

Zriyi

Szerkesztői feloldás:

Zrinyi

Zrínyi Miklós

ről csak irodalmi szempontból irjak. Igen sok új, eddigelő nem használt s egyrészben tán egészen ismeretlen adatot találtam csak itt helyben is, magán és politikai életére. Legközelebbről megtaláltam egy oklevelet, melyben

II. Ferdinánd

Pázmány Péter

nak [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
ir a 19[törölt]
« ^ik »
éves

Zrinyi Miklós

Zrínyi Miklós

nak és öcscsének Olaszországban tett utazásáról.

n

Jegyzet

Legközelebbről megtaláltam egy oklevelet, melyben 2Beszúrás ik FerdinándII. Ferdinánd PázmánPázmány Péter nak [törölt] « [hiány] [hiány] Kiterjedés: ismeretlen Ok: olvashatatlan Egység: karakter » ir a 19[törölt] « ^ik » éves Zrinyi MiklósZrínyi Miklós nak és öcscsének Olaszországban tett utazásáról

– II. Ferdinánd (1578–1637, uralkodott: 1619–1637). –

Zrínyi Miklós

(1620–1664) öccse:

Zrínyi Péter

(1621–1671). – Az 1635. szept. 10-én kelt királyi leirat fogalmazványáról lehet szó (

Zrínyi

Zrínyi Miklós

ekkor 15 éves volt;

Salamon

Salamon Ferenc

ék idősebbnek vélték). Fraknói Vilmos a következőket írja:

Pázmány

Pázmány Péter

„Az 1635-iki év nyarán azt a javaslatot terjesztette a király elé, hogy a Zrinyi-testvérek Olaszországba küldessenek […] . II. Ferdinánd a javaslatot és az ajánlatot elfogadta, az abban nyilatkozó »atyai gondosságért« elismerését fejezte ki”. Fraknói 1917. 180. Vesd össze Klaniczay 1964. 32.

Leginkább attól féltem, hogy a

Zr.

Szerkesztői feloldás:

Zrínyi

Zrínyi Miklós

nevel

k

Beszúrás

edéséről nem találok semmit. De mind inkább meggyőződöm, hogy csaknem mindent meg lehet tudni azon korból, csak kutatni kell.

Toldy Ferenc

z egy oly okmányért mint a fenebbi, kész lett volna gyalog menni

Kecskemet

Kecskemét

ig,

[!]

[sic!]

pedig csak a muzeumba kellett érte menni. Csak most veszem észre mily gyönyörüségét találhatja az ember az unicum-kereskedésben és adat bolhászatban.

Nagyszerü készületek történnek itt

Pest

Budapest

en egy unicum

Kőrös

Nagykőrös

re vitetődésére. Ez unicum

Gyulai Pál

[törölt]
« : »

,

Beszúrás

gardedámjaul

n

Jegyzet

gardedámjaul

– hölgykísérőjéül (fr.)

engem nézett ki. – Egyebiránt

[!]

[sic!]

ha én nem megyek is, ott lesz

Gyulai Pál

mindenbizonyal.

[!]

[sic!]

Én itt elviszem a vasutig,

Szilágyi

Szilágyi Sándor

pedig „á [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
vilâg legnágyobb dáráb opâljât”

n

Jegyzet

„á [törölt] « [hiány] [hiány] Kiterjedés: ismeretlen Ok: olvashatatlan Egység: karakter » vilâg legnágyobb dáráb opâljât”

– palóc nyelvjárásban

[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»

Kőrős

Nagykőrös

nél átveheti – egyenesen hozzá „hátiratozom”.

n

Jegyzet

„hátiratozom”

– hátirat: valamely okmány hátlapján lévő írás

Más ujság nincs. Az irodalmi dulakodásokat kepzélem,

[!]

[sic!]

rémülve olvassátok nyugodt vidéki magányotokban. Borzasztó dolgok is ezek! Most már rám fogják az irók és szerkesztők, hogy egyedűl én vagyok oka minden hibának, melyet ők követnek el. Egyedűl a fenemlített

Gyulai

Gyulai Pál

nak van szerfelett jó kedve mindezen viaskodások közepett. Csupán azt vette nagyon a szivére, miért nem rántották le jobban a

Jókai

Jókai Mór

„Dózsa György”ét – pedig

Egressy Gábor

eleggé

[!]

[sic!]

tönkre tette.

n

Jegyzet

Csupán azt vette nagyon a szivére, miért nem rántották le jobban a JókaiJókai Mór „Dózsa György”ét – pedig Egressy GáborEgressy Gábor eleggé [!][sic!]tönkre tette.

– A darabot 1857. nov. 3-án mutatták be

Egressy Gábor

rendezésében és főszereplésével. A közönségsiker és a kritikák többségének dicsérete a Teleki-pályázat értékelésének felülbírálatát is jelentették, amely nem

Jókai

Jókai Mór

nak adta az elsőséget (vesd össze

AJ

Arany János

Tompá

Tompa Mihály

hoz, 899. 1857. ápr. 19.).

Gyulai

Gyulai Pál

azt hiányolta, hogy a dráma gyengeségeire is rámutató bírálatok nem jellemezték kellőképpen a mű dramaturgiai és történelemábrázolási hibáit: ezt fejtette ki Dózsa György. Szímmű Jókaitól. A színpadi hatás, tragicum és a történeti hűség c. tanulmányában (BpSz 1857. 1. köt. 466– 474.; Egy kis pörpatvar. PN 1858. jan. 8–9. 5–6. sz., Dramaturgiai dolgozatok I.

Bp

Budapest

., 1908. 273–292.). A dráma fogadtatását lásd JMÖM 1971. 895– 902.; a

Gyulai

Gyulai Pál

–

Jókai

Jókai Mór

vitát lásd JMÖM 1968. 450–460.; 463–467. Az utóbbival kapcsolatban vesd össze

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

AJ

Arany János

-nak, 972. 1858. febr. 5. és

AJ

Arany János

Ercsey

ifj. Ercsey Sándor

nek, 974. 1858. febr. 7. –

Egressy Gábor

(1808–1866): 1837 és 1866 között megszakításokkal a Pesti Magyar, majd a Nemzeti Színház tagja; 1860-ban a MSzinhL szerkesztője. Az AJÖM XV. két hozzá írt AJ-levelet és tőle egy töredéket közöl, az AJÖM XVI. egy hozzá írt AJ-levelet tartalmaz és két elveszett Egressy-levélről tud. Kötetünkben két,

Egressy

Egressy Gábor

hez írt AJ-levél található. Lásd AJÖM XV. 816. és XVI. 1151.

Azt tudjátok, hogy maholnap

Kemény

Kemény Zsigmond

veszi át ismét a „Pesti Napló” t;

n

Jegyzet

maholnap KeményKemény Zsigmond veszi át ismét a „Pesti Napló”t

–

Kemény Zsigmond

1857. dec. 10-én vette vissza a PN szerkesztését (lásd MST II/1. 375.)

azt is tudjátok, hogy

Gyulai

Gyulai Pál

ismét a régi szállásán lakik, a hol [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
kedves, gyermekkori emlékek veszik környűl;

n

Jegyzet

GyulaiGyulai Pál ismét a régi szállásán lakik, a hol [törölt] « [hiány] [hiány] Kiterjedés: 1 Ok: olvashatatlan Egység: karakter » kedves, gyermekkori emlékek veszik környűl