ARANY JÁNOS – SZEMERE MIKLÓSNAK
Kőrös
, nov. 29.
1857.
Nagykőrös
Az az! édes barátom, a „te medvéid” nyomnak engem, nem csak
éjjelente, de nappalonta is! Mint medve
nehézkedik rajtam az unalom és hypocondria, vagy mi: elég az hozzá, igen haszontalan
ember lettem.
A „ma hozzám jösz, holnap elsietsz” féle vád egyébiránt nem anynyira nyomja
lelkiismeretem, hisz te ezt
talióval
n
– fogért fog – fizetted vissza. Igaz, hogy én nem
nyújthattam lasztóczi kényelmet, de más részt cholera sem volt tavaly nyáron. Aztán meg,
ha igazat kell mondani, talán nem is annyira én siettem akkor, mint
Jegyzet
talióval– megtorlással (lat.)
Miska
, ki igen
nyugtalan volt családja felől.
Tompa Mihály
Postakönyvedbe nem jól jegyezted föl, hogy febr. 11én
irtál hozzám. Az mártz. 10. én történt: s ez már nagy
különbség! Nem csoda, ha még nem kaphattad válaszom. Igazán czudarság, hogy igy
elkéstem: de ha nyomba nem válaszolhatok, rendesen igy szoktam járni. Legjobb addig ütni
a vasat míg meleg. Most nem hagyom meghűlni.
Most látom csak át vétkem sulyosságát: commisioa
n
és pedig női commissio is volt a levélben! Mea culpa, mea
maxima culpa!Jegyzet
commisio– megbízás (lat.)
n
Ha azon tisztelt hölgyet még most is érdekli
megtudni, tehát megirom. Kalocsa Balázs, ki a
forradalomban őrnagy volt, igenisJegyzet
Mea culpa, mea maxima culpa!– az én vétkem, az én igen nagy vétkem! (lat.)
[szerkesztői feloldás]
igen
is
[bizonytalan olvasat]
Kőrös
ön
lakik. Birtokos itten és gazdálkodik. A kegyelmi tény által visszanyerte
vagyonát,Nagykőrös
n
e
mellett bátyjától is örökölt. Még nőtelen.
Jegyzet
A kegyelmi tény által visszanyerte vagyonát– lásd az 1857. máj. 8-án kelt, Kegyelmi tény c. amnesztiát, egyebek között a következő cikkellyel: akik „a felségárulás, felkelés vagy lázadás büntényei miatt […] már elitéltettek, s a belföldön még fogságban vannak, ezen bünökre vonatkozó minden további büntetést elengedek.” PN 1857. máj. 10.
Többi pontjára elsőbbi levelednek nincs mit válaszolni: azokat hihetően te is elfeledted
már. Az erdélyi Almanachban kijött verseidet ép oly kevéssé láttam, mint
magát ez almanachot. Én nem küldtem bele semmit – mert nem volt semmim. –
Ad 2um „az asszony kérését teljesíteni” – Iam praestitum
est.
n
Jegyzet
Iam praestitum est– Éppen most végeztetett el (lat.)
Ad 3ium
„mint csinálom
szép fekete tintámat” – ha ez, a mivel irok, szép fekete tinta, ezt
Laczi
fiam csinálta a szokott
gummi-galles speciesből.Arany László
n
De én vörösnek találom, egye el a fene, s nem
is hiszem, hogy ezt láttad volna s dicsérnéd nálam. A mely tintával pedig ez előtt
éltem, annak recípéje ím ez: „Végy öt garast. ItemJegyzet
a szokott gummi-galles speciesből– gumi-gubacs fajtából (lat.)
n
egy 1/4 itczés üveget. Kűldd el mindkettőt
Jegyzet
Item– hasonlóképpen (lat.)
Esser Károly
hoz a
kőrősi patikúshoz. Kérj öt garas ára tentát, s habebis,Esser Károly
n
lesz.
Jegyzet
habebis– megkapod (lat.)
Ad 4tum A Mocsiakat elsőbbi leveled folytán is már köszöntöttem,
s azok téged
dtto.
n
Most megint nem mulasztom el, ha meglátom őket.
Jegyzet
dtto– detto: szintén (ol.)
Ad 5tum. Tanártársaim jól emlékeznek rólad, s viszont
üdvözlenek.
Varga
most
őszszel nem volt Warga János
Kovács Vágás
on. De én
voltam Kovács-Vágás
Szalontá
n, ott töltöttem a vacatiót.
–
Nagyszalonta
Ellenbirálatodra térve, tréfán kivűl, köszönöm azt.
n
Féltem, hogy
Jegyzet
Ellenbirálatodra térve, tréfán kivűl, köszönöm azt– lásd
Szemere Miklós
Szemere Miklós
AJ
-hoz írt 1857. nov. 25-i levelének 7.
jegyzetét (952.)
Arany János
Erdélyi
megneheztelt
rám a levélért, melyet akkor hozzá sebtiben, kellő meggondolás nélkül irtam
volt.Erdélyi János
n
De oly
kisszerűeknek találtam némely gáncsait, hogy nem állhattam meg, hogy ne válaszoljak
rájok. Ha azt mondta volna, hogy az egész Aranyhistoria
mediocritás:Jegyzet
Féltem, hogy– 1856. szept. 4-én ( AJÖM XVI. 839. 751–757. )Erdélyimegneheztelt rám a levélért, melyet akkor hozzá sebtiben, kellő meggondolás nélkül irtam voltErdélyi János
n
elhallgattam volna tőle, mert egy idő óta igen keveset bizom
tehetségemben. De mikor azon akad fel, hogy a négyes jambusban nem a második láb után
van a caesura, midőn a jambust choriambusnak scandálja s haragszik hogy roszúl üt ki:
lehetlen volt elhallgatnom. Ő nekem sohase válaszolt: innen gondoltam, hogy neheztel. Ha
ebben csalatkoztam, annál inkább örűlök. Mondd meg te Jegyzet
mediocritás– középszerűség (lat.)
Erdélyi
nek, hogy én most is oly melegen gondolok ő
rá, mint akármikor. Hogy nem irok, az nem elkedvetlenedés, nem mintha kevesleném a
méltánylást. Sőt sokallom. Sokallom, mert alig vagyok többé az az ember, ki ily nagy
reményeket beválthassak. FuimusErdélyi János
n
– az, a mi és mennyi lehettünk. – Egyébiránt észrevételeidet
teljesen osztom, nálam is körűlbelűl azok merűltek fel az Jegyzet
Fuimus– voltunk (lat.)
Erdélyi
kriticája olvastával. –
Erdélyi János
Petőfi
mellett irt
észrevételeid is helyesek.Petőfi Sándor
n
Csakhogy én nem
emlékszem már a Jegyzet
– lásdPetőfimellett irt észrevételeid is helyesekPetőfi Sándor
Szemere Miklós
Szemere Miklós
AJ
-hoz írt 1857. nov. 25-i levelének 11.
jegyzetét (952.)
Arany János
Pulszky
birálatára. Oly kevéssé voltam még akkor irodalmi ember, hogy azt se tudom, olvastam-e
valaha, vagy sem. Magát Pulszky Ferenc
Petőfi
t akkor ismertem meg, mikor már megalapított neve volt. 46-ban, ha jól
emlékszem.Petőfi Sándor
n
Addig, ha láttam tőle egy két
dalt, az rám nézve olyan volt, mint akárkié. Kevéssé ismertem az irodalmi életet.
Egyébiránt, mostani eszemmel, Petőfi
némely képeit, metaphoráit stb. csakugyan nem tartom valami
„echt”-dolognak.Petőfi Sándor
n
„Ha kedvemnek magva volna”Jegyzet
„echt”-dolognak– eredeti, jellegzetes dolognak (né.)
n
– &c. dagályosnak tetszik, talán mert én
már hideg vagyok. Végtelen gazdagság az övé, – de a túltermékeny föld gyomot is óriásit
hoz, – a túláradt folyam nem ment az iszaptól.
Olvastam, hogy
Miska
Tompa Mihály
Patak
on járt: mingyár’ képzeltem hogy lesz h a
d d-el-hadd. Szerettem volna ott lenni. Sárospatak
Miska
a nyáron megint eröltetett, menjek hozzá, töltsem ott a
szűnidőt: de egy az, hogy már ő következik engem meglátogatni, más
az, hogy okvetetlen Tompa Mihály
Szalontá
ra kellett
mennem a rokonokat Nagyszalonta
[törölt]
« megl »n
– azt se
tudom mit. Vigasztalni se mertem. Azóta ismét hallgat, nem tudom, hogy vannak. Félek,
nehogy újabb csapás is érje Miská
t.
Tompa Mihály
Megszaporodott bajaidat szivemből sajnálom. De furcsa, hogy te mindig külerőszaktól
szenvedsz. Egyszer a czigánykerékben törik el lábad, máskor csizmatőrés
[!]
kinoz,
megint egy kapu zuzza össze ujjodat. Jele, hogy nem űlsz szépen a kályha mellett, mint
[sic!]
én
Bezzeg! az én drága bőröm
oly finom, oly gyenge, mint a beáztatott kostök,Szerkesztői feloldás: én.
n
de oly petyhüdt is.
Nekem azon részemmel van bajom, melyről a hal büszhödik – és ez
nagy baj. Örökös fej és fül zugás!! –
Jegyzet
kostök– a kos herezacskója illetve az ebből készített (dohány)zacskó
Sárosi
álbuma talán már majd
megjelenik – új évre. Ő
laute
Sárosi Gyula
n
él Jegyzet
laute– előkelően (lat.)
Pest
en, a
mint hallom. (Nehogy a laute szót lantnak
olvasd). Albumát igen dicsérik – majd meglássuk. Benne van az én – utolsó versem
is.Budapest
n
Jegyzet
Benne van az én – utolsó versem is– ez a Pázmán lovag:
Sárosi Gyula
: Az én albumom.
Sárosi Gyula
Pest
, 1857. 92. (vesd össze Budapest
AJ
Arany János
Tompá
nak,
876.
1857. febr. 5.)Tompa Mihály
Mert hát, édes barátom, hiába olvasod te a lapokból, hogy én ezt meg ezt csinálom, – ezt
meg ezt bevégeztem,
n
abból egy
betű, de egy betű sincs igaz. A dolog úgy áll, hogy egyik másik
pesti iró levetődik Jegyzet
hiába olvasod te a lapokból, hogy én ezt meg ezt csinálom, – ezt meg ezt bevégeztem– lásd
Szemere Miklós
Szemere Miklós
AJ
-hoz írt, 1857. nov. 25-i levelének 18.
jegyzetét (952.)
Arany János
Kőrös
re,Nagykőrös
n
és
addig unszol, mig olvasok neki valamit régibb töredékeimből. Ez elmondja Jegyzet
egyik másik pesti iró levetődik– 1857-benKőrösreNagykőrös
AJ
-t meglátogatta
Arany János
Gyulai
(Gyulai Pál
Tompá
nak,
876.
1857. febr. 5. és ápr. 19.), Tompa Mihály
Ballagi Mór
(Ballagi Mór
Gyulai
nak,
880.
1857. febr. 23.), Gyulai Pál
Kemény
(Kemény Zsigmond
Tompá
nak,
899.
1857. ápr. 19.), Tompa Mihály
Salamon
, Salamon Ferenc
Csengery
(Csengery Antal
Gyulai
nak,
898.
1857. ápr. 18., Gyulai Pál
Tompá
nak,
899.
1857. ápr. 19.), Tompa Mihály
Toldy
, Toldy Ferenc
Hunfalvy János
és Hunfalvy János
Pál
(Hunfalvy Pál
Tompá
nak,
914.
1857. jún. 26.), Tompa Mihály
Sárosi
, Sárosi Gyula
Szelestey
, Szelestey László
Zalár
(Zalár József
Ercsey
nek,
917.
1857. júl. 1.), ifj. Ercsey Sándor
Tomori
(Tomori Anasztáz
Tompá
nak,
939.
1857. okt. 4.) és Tompa Mihály
Szász Károly
(Szász Károly
Tompá
nak,
943.
1857. okt. 28.). – Karácsonykor
Tompa Mihály
Gyulai
és Gyulai Pál
Brassai
kereste föl
(Brassai Sámuel
Ercsey
nek,
974.
1858. febr. 7.)ifj. Ercsey Sándor
Pest
en, a másik meghallja, a harmadik már told is hozzá, s
igy végre a hirharangár fülébe jut, az pedig kap rajta és kürtöli.
De bár mily nevetséges helyzet ez rám nézve, azt hiszem, még nevetségesb volna, ha forma
szerint ellennyilatkozatot irnék, s tiltakoznám lapokban, hogy nem való, nem igaz! – Így
csak hagyom a világot „hadd forogjon keserű levében”Budapest
n
– megszoktam úgy olvasni nevemet, mint ha
nem is én rólam, de egy harmadikról beszélnének. – Annyi igaz, hogy az a magasztalt
egyéniség – nem én vagyok többé. – Ez is baj! nemcsak a miről te panaszkodol. –
Nem tudom, rövid vagy hosszu levél gyanánt veszed-e ezt, de ’stenuccse! nem irok többet,
mert ennyi is kifárasztott! Fogadd tehát barátságom mindenkori nyilatkozványát s
legszivesb ölelésémet!
[!]
[sic!]
Joannes sine Terra
Földnélküli János
(ki nem soká Terra leend sine
Joanne.)”
n
Jegyzet
Joannes sine Terra (ki nem soká Terra leend sine Joanne.)”– Földnélküli
János
(ki nem soká Arany János
János
nélküli Föld leend) (lat.): célzás Anglia
királyára (1166 vagy 1167–1216); vesd össze „Arany János
Joannes sine Terra
” (Földnélküli János
AJ
Arany János
Tompá
nak, 1856. márc. 20.
AJÖM XVI. 787.
682.
)Tompa Mihály