ARANY JÁNOS – TOMPA MIHÁLYNAK

Nem várom tőled, édes barátom, hogy irj; de vádat emelek magam ellen, hogy oly rég hallgatok. Ünnep előtt sok dolgom volt, most, egy pár napi szűnidőm lévén, mire használhatnám jobban, mint ha téged felkereslek. Ne múljon el az év hanyagságomra, úgy is e végnapok az emlékezés napjai, s kire emlékszem én szivesebben, mint rátok. Ha feledni tudnálak is, emlékeztetne a fakép, mely

Vahot

Vahot Imre

lapjában megjelent:

n

Jegyzet

emlékeztetne a fakép, mely VahotVahot Imre lapjában megjelent

–

Vahot Imre

: Uti emlények (Napk 1857. dec. 27. 51–52. sz. 817–819.) –

Vahot Imre

(1820–1879): a Napk szerkesztője (1857. jan. 8.–1860. dec. 23.; 1862. jan. 1.–1862. szept. 28.); lásd MST II/1. 438–440. E korszakban megjelent munkái: Dalok (1855, 1857, 1860); Vándorórák I–II. (1859); Magyar történelmi képcsarnok (1860).

az a pár alak, mely ott a tornáczon alig kivehető, talán rán

k

Beszúrás

is gondol néhanéha. Eltakarva [törölt]
« mutattam »
az aláirást, mutattam meg családomnak:

Laczi

Arany László

azonnal megismerte a tájat, az anyja is, mihelyt feltette szemüvegét,

Julcsa

Arany Juliska

nehezebben. Mondan

o

Beszúrás

m se kell, hogy mindnyájan oly édesbús hangulatba estünk; nem mintha a kép valami jó volna, – de … stb. Emlékezetünk jobb festő volt, mint

Vizkeleti

Vizkeleti Béla

, vagy hogy híják.

n

Jegyzet

Emlékezetünk jobb festő volt, mint VizkeletiVizkeleti Béla , vagy hogy híják

– nem Vizkeleti Béla, hanem Zombori Gusztáv, a Napk másik illusztrátora készítette a fametszetet

E hangúlatbol

[!]

[sic!]

még az impertinentia

n

Jegyzet

impertinentia

– szemtelenség (lat.)

sem tudott kizaklatni, melylyel a nagy

Vahot

Vahot Imre

czikke végződik, midőn magára idézi

Sárosi

Sárosi Gyula

versét: „Dicső anyám”… stb.

n

Jegyzet

midőn magára idézi SárosiSárosi Gyula versét: „Dicső anyám”… stb.

–

Dicső anyám! Ha élvezhetnéd

Önérzetem fenálmait,

Ha tudnád, mily híven betöltém

E földön embertisztemet:

Nem tartanád te fájdalomnak

Még egyszer szülni engemet.

Sárosi

Sárosi Gyula

: Ingeborg, önszületésnapján

Csak szép ennyi szerénység egy csomóban!

Miután közelebbi leveled óta rólad mit sem tudok, mit sem hallok; nem tehetek egyebet, mint hogy csak magamról és magunkról beszéljek. Állapotunk a régi. Családom, ha az uralkodó náthát leszámitom, egészséges. Egyhangúságban telnek napjaink – oly háziasan, mint csak lehet. Én rosz munkákkal vesződöm, nem a magaméival – mert én roszat sem irok már – hanem a fiúkéval. Néha Marikovszky Gábor, vagy más cseperedő poeta is megtisztel zsenge munkáival,

n

Jegyzet

Néha Marikovszky Gábor, vagy más cseperedő poeta is megtisztel zsenge munkáival

– Marikovszky Gábor (1835–1872): Sárospatakon tanul, majd Kecskeméten teológus, Dorogon (Tolna m.) tanító, 1860-tól Kunszentmiklóson tanár. Száz költemény c. kötete (1856) Sárospatakon, Költemény füzér c. könyve (1859) Kecskeméten jelent meg.

hogy nézzem át s biráljam meg: de engem ez se gyujt Kazinczy-örömre. Nem látom az „istenfiakat”

n

Jegyzet

Nem látom az „istenfiakat”

– „De én még sokáig nem szeretnék dimittáltani

[szerkesztői feloldás]

elbocsáttatni, lat.

, mind gyermekeim miatt, mind hogy a’ ti fényeiteket láthassam, lelkes Istenfiak.”

Kazinczy

Kazinczy Ferenc

1826. máj. 23-i,

Toldy

Toldy Ferenc

nak írt levele ( KazLev XX. 27.)

– milyenekről a halhatatlan öreg álmodott, kik átvennék a jövőt.

Szász Károly

is hozzám küldte volt két kötetre menő versgyűjteményét, hogy mondjam meg rá itéletem. Talán ki akarja adni. Jól teszi, most szükség van ily nemesb irányú versekre. De én nem mondtam rájok ítéletet, mert olyat, mi által a verseken segítni lehetett volna, nem mondhattam. Nem egyes helyeken, – egészben van a hiba. Az ő lyrája nagyon ellapúl, elnyúlik, – s ha egyik másik verse, magában, kedves is, a gyüjtemény összevéve egyhangú: ugyan azon hang, szin, irás, képek stb. mindig és mindenütt. Valóban fárasztó egy olvasmány. –

Szemere Miklós

tól nem régiben kaptam levelet,

n

Jegyzet

Szemere MiklósSzemere Miklós tól nem régiben kaptam levelet

– 1857. nov. 25-én (952.).

Szemere Miklós

Erdélyi János

hoz írt leveleit lásd az EJlev két kötetében,

Petőfi

Petőfi Sándor

ről különösen 1847. márc. 24. (I. 230. 302–307.),

AJ

Arany János

-ról pedig 1857. márc. ( II. 444. 151.)

s egy csomó birálatot, melyeket ő régebben

Petőfi

Petőfi Sándor

mellett és újabban én mellettem

Erdélyi

Erdélyi János

hez irt volt. Jól esett megemlékezése, nem mivel dicsért, de, mert látom, hogyan óhajtja megtartani barátságomat, s mintegy igazolni multját is irányomban. Azt gondolta – elhiszem – hogy nem viszonzom eléggé barátságát, hogy hidegebb vagyok, mint ő képzelte, vagy óhajtaná. Perse, találkozásunk azon időre esik, mikor én már nem voltam a régi, midőn már e fatalis baj kinzott, s ő ezt hidegségre magyarázta. Válaszoltam neki, oly melegen, mint csak tőlem még kitelik, s igy, remélem, szent a békeség.

Tisza D.

Szerkesztői feloldás:

Tisza Domokos

verseiből

Pest

Budapest

ről fogtál kapni egy példányt; ha elmaradt volna, kipótlom én. Te tudod, minő reményeket csatoltam e gyermekhez: most, ha időt vehetsz rá, itélj magad.

Lévai

Lévay József

ról mit sem tudok. Igaz, hogy magam hibája miatt, mert ő irt nekem

n

Jegyzet

mert ő irt nekem

–

Lévay

Lévay József

levelének kelte: 1857. febr. 18. (878.)

s én nem válaszoltam. Vádolhat s méltán: de ő nem tudja, mint fáj nekem az irás; magamról csak panaszt irhatok, – másról meg mit? – Felszólalása a Kazinczy-emlék ügyében igen szép volt:

n

Jegyzet

Felszólalása a Kazinczy-emlék ügyében igen szép volt

–

Lévai József

Lévay József

: Nemzeti hála. Emlékezés Kazinczy Ferencre. SzépirodKözl 1857. 14. sz. nov. 18. 317– 324. és Kalauz 1857. dec. 5. 353–355. és dec. 12. 369–371.

de a pestiek azt mondják, hogy ilyet most nem lehet kivinni.

n

Jegyzet

a pestiek azt mondják, hogy ilyet most nem lehet kivinni

– lásd

Salamon Ferenc

AJ

Arany János

-nak, 951. 1857. nov. utolsó hete

Demonstratiónak

n

Jegyzet

Demonstratiónak

– tüntetésnek (lat.)

veszik, betiltják. Ezért nem karolta fel a pesti sajtó; féltek, hogy „irói nyu

g

Beszúrás

dij intézet” lesz belőle.

n

Jegyzet

féltek, hogy „irói nyugBeszúrás dij intézet” lesz belőle

– A Bach-kormány kezdettől ellene szegült a magyar írók segélypénztára létrehozásának: csak magánúton szervezhették meg az adakozást 1854-ben

Garay

Garay János

, 1855-ben

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

árván maradt családja számára. Az írói segélyegylet csak 1861. nov. 24-én jöhetett létre Károlyi István, az Akadémia igazgató tagja elnöklésével, akinek helyettese

Eötvös József

lett;

AJ

Arany János

-t is az igazgató bizottság tagjává választották. Vesd össze

AJ

Arany János

Bezerédj Istvánnénak, 1246. 1861. jan. 13.;

Gyulai

Gyulai Pál

nak, 1259. 1861. febr. 1. és 13. között;

Kemény

Kemény Zsigmond

AJ

Arany János

-nak, 1343. 1861. szept. 30. Lásd

Pompéry János

: A magyar irók segélyegylete. VU 1861. márc. 10. 116. és A magyar irók segélyegyletének alakitó közgyülése. VU 1861. dec. 1. 571–572.

S meglehet, igazuk van. –

Pest

Budapest

en, több egy événél, hogy nem voltam. Az ünnep alatt egy pár pesti ember időzött nálam – az öreg

Brassai

Brassai Sámuel

és

Gyulai

Gyulai Pál

. Semmi hir ott, aprólékos pletykánál egyéb. Nem is vágyom közéjek. Invalidusnak

n

Jegyzet

Invalidusnak

– rokkantnak (lat.)

kórházban helye, nem a küzdők sorai közt. Ezért nem kaptam az állomáson

n

Jegyzet

állomáson

– álláson

(talán irtam volt neked)

n

Jegyzet

(talán irtam volt neked)

– lásd

AJ

Arany János

Tompá

Tompa Mihály

nak, 914. 1857. jún. 26.

mikor a

keresk.

Szerkesztői feloldás: keresedelmi

akademiához meghíttak volt. Most

Debreczen

Debrecen

ből hallék olyan szót, hogy meghínának,

n

Jegyzet

Most DebreczenDebrecen ből hallék olyan szót, hogy meghínának

– lásd

Kovács János

AJ

Arany János

-nak, 963. 1857. dec. 26.

ha tudnák, hogy elfogadom. Miért menjek oda is? Jobb nem lesz, mint itt – s új viszonyok új emberek közé szokni!

I

Beszúrás

rtódzom. Ha valahol nyugalmat találnék oda elmennék, – de az nem lesz, csak majd odalent. Vesződni itt, vagy ott: mindegy.

Különben, a régihez képest, egészségem tűrhető. Fejem zúgása ugyan folytonosan tart, de esti szédűléseim, rettegéseim nincsenek. A hidegvizet még mindig használom – az is használ nekem valamit. De a munka szintugy kifáraszt (még egy ily levél irása is!) – sőt hivatalom is mind terhesb kezd lenni. Ezért nézek aggódva a jövőbe, s az önfeledés órái ritkák. De mit panaszlok – egyszer majd vége lesz. –

Nem is irok többet, édes barátom,

n

Beszúrás

oha szándékom volt telefirkálni e levél mind a négy lapját. Kedély nélkül nem lehet irni – s nekem úgy fáj a ti sorsotok is a magamé is. Csókold képünkben drága nődet. Isten legyen veletek!

igaz barátod

AranyJános

Szerkesztői feloldás:

Arany János

AJOM17

Megjegyzések: