Aranysárkány fejléc kép
 
GYULAI PÁL – ARANY JÁNOSNAK
Pest
Budapest
. april 9. 858.  
  Kedves barátom!  
  Régóta hallgatok s egészen elhanyagoltalak. Bocsáss meg; négy hónapja, hogy nem vagyok a magamé s a belküzdelmek egész éveit éltem át.
n
Jegyzet
négy hónapja, hogy nem vagyok a magamé s a belküzdelmek egész éveit éltem át
– lásd
Gyulai
Gyulai Pál
Szendrey Júliá
Szendrey Júlia
nak, 1858. febr. 9. GyPLev 284. 343.;
Gyulai
Gyulai Pál
két keltezetlen levelét Szendrey Marinak (1858. ápr. 2. előtt), ugyanott 285. és 286. 343., 344. és
Gyulai
Gyulai Pál
Szendrey Marinak, 1858. ápr. 2. ugyanott 287. 344.
Szerettem egy lyányt tiz év óta elfojtott érzéseim hevével s a lyány viszont szeretett. Éreztem, hogy fordulóponton állok. Mindennemü kételyen átmentem, mindent meggondoltam s Husvét elsö napján megkértem a lyányt.
n
Jegyzet
Mindennemü kételyen átmentem, mindent meggondoltam s Husvét elsö napján megkértem a lyányt
1858. ápr. 4-én
Neve Szendrey Mari, az egykori
Petöfiné
Szendrey Júlia
testvére.
n
Jegyzet
Neve Szendrey Mari, az egykori
Petöfiné
Szendrey Júlia
testvére
Szendrey Mari (1838– 1866);
Szendrey Júlia
Szendrey Júlia
(1828–1868)
A mennyivel roszabb költö vagyok
Petöfi
Petőfi Sándor
nél, az atya annyival engedékenyebb volt irántam.
n
Jegyzet
az atya annyival engedékenyebb volt irántam
– a földbirtokos
Szendrey Ignác
Szendrey Ignác
(1800–1895), a Károlyi-uradalom felügyelője, azt szabta feltételül, hogy
Gyulai
Gyulai Pál
tanári állást vállaljon
Jól fogadott s nem tön ellenvetést. Elfogadtam a tanárságot,
n
Jegyzet
Elfogadtam a tanárságot
Gyulai
Gyulai Pál
1858 nyarán került Kolozsvárra, ahol 1862 nyaráig magyart és latint tanított a református kollégiumban
ausgustusban
 [!]
[sic!]
megyek Erdélybe és septemberben esküszöm.  
  Sokat mondhatsz e lépésre; mint mondanak mások. Szegénysegem,
 [!]
[sic!]
csekély kilátásom a jövöre és
Petöfiné
Szendrey Júlia
példája talán elég ok lett volna arra, hogy visszariadjak.
n
Jegyzet
Petöfiné
Szendrey Júlia
példája talán elég ok lett volna arra, hogy visszariadjak
– Az özvegyen maradt
Szendrey Júlia
Szendrey Júlia
1850. jún. 27-én ment férjhez
Horvát Árpád
Horvát Árpád
egyetemi tanárhoz (1820–1894); lásd Kiss–Kerényi 1992. 283. – Vesd össze „Gyalázatos nö!”
Gyulai
Gyulai Pál
Szász Károly
Szász Károly
nak, 1850. szept. 14. ( GyPLev 40. 56.);
AJ
Arany János
: A honvéd özvegye ( AJÖM I. 93–98. Jegyzet hozzá: 437.); AJÖM XV. 883–885. Lásd Imre 1996. 14–22.
Én a ki megtanultam a lemondást, talán e szenvedélyt is le tudtam volna gyözni, s tán le is győzöm, ha legdémonibb ketélyek
 [!]
[sic!]
után is meg nem győzödöm, hogy e lyány épen hozzám való. Bár hogy fordultak volna a dolgok, ez lett volna utolsó illusiom a szerelemben. Meguntam ez üres hiu életet, melyet
Pest
Budapest
en kelle élnem. Eléggé megvénültem, hogy behuzzam vitorlaimat s egy szük körre szoritkozzam. Talán az irodalmi pályán annyi sem lesz belölem, mennyi máskép lehettem volna, de
[törölt]
« egy k »
a csendes házi élet föléri azt a csekély dicsöséget, melyre a legjobb esetben is számolhaték. Talán sokat nagyon sokat kell szenvednem családomért, de valamiért szenvedni mindig jobb, mint tevéketlenségben s képzelt fájdalmakban fölemésztödni. Bizom a
gondiselésbe
Szerkesztői feloldás: gondviselésbe
és magamba s mindenre el vagyok készülve.  
  Az ég áldjon édes
János
Arany János
, köszöntöm kedves nödet,
Julcsá
Arany Juliska
t,
Laczi
Arany László
t. Könyveidet magam viszem ki Pünkösdre
n
Jegyzet
Könyveidet magam viszem ki Pünkösdre
1858. máj. 23-án. A bekötendő könyvekre nézve lásd
AJ
Arany János
Csengery
Csengery Antal
nek, 984. 1858. márc. 16. és 989. 1858. márc. 28.; a keresett Firdauszí-kötetre és a Budapesti Árvízkönyvre nézve lásd
Salamon
Salamon Ferenc
AJ
Arany János
-nak, 1031. 1858. szept. 20.;
Shakespeare
Shakespeare, William
és
Planche
Planche, Gustave
könyvére nézve lásd 1055.
AJ
Arany János
Gyulai
Gyulai Pál
nak, 1858. dec. 22.
valamint nöd gyürüjét is. Bocsássatok meg.
Szabó
Szabó Károly
t,
Szilágyi
Szilágyi Sándor
t szintén üdvözlöm.  
  barátod  
 
Gyulai Pál
Gyulai Pál
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 595.)