Aranysárkány fejléc kép
 
TÓTH ENDRE – ARANY JÁNOSNAK Vatta, január 11. 1862.  
  Kedves barátom! annyi időm se jutott az uj évben, hogy egy pár szóval „boldog uj évet” kivánni, beköszöntöttem volna szives hajlékodba – mind e napig. A helyett, hogy
én
Beszúrás
köszöntgethettem volna másokat, engemet ölelgettek agyba-főbe magas uj évi látogatóim, az – adóbehajtó lovas katonaság.
n
Jegyzet
adóbehajtó lovas katonaság
Bécs az alkotmányos megegyezés hiányában 1861-ben visszatért a centralizációs, abszolutisztikus kormányzáshoz. A provizórium (1861–1865) időszakában a magyar lakosság is visszatért a Bach-korszakbeli (1851–1859) passzív ellenállás magatartásához, amely a közhivatalok nem vállalásán kívül az adófizetés szabotálásában mutatkozott meg a leggyakrabban. A szándékos nemfizetés mellett sokszor a rossz termésű évek csekély bevételei is nehezítették a kirovott adó teljesítését. A Habsburg-kormányzat ez ellen igen keményen, gyakran a katonaság bevetésével, az adóhátralékosokhoz történő beszállásolásával próbált fellépni. Ezek a katonai akciók 1861 tavaszától sűrűsödtek és egyre kegyetlenebbé váltak, olyannyira, hogy az ezekről rendszeresen beszámoló PN 1861 júliusától külön rovatot nyitott e tudósításoknak. Ennek fenyegető árnyát már
Tóth Endre
Tóth Endre
is jelezte
AJ
Arany János
-nak 1861-ben. ( AJÖM XVII. 1371. 623. ) – Ugyanezt kellett elviselnie ekkor, 1862 elején
Madách
Madách Imre
nak is, vesd össze 1411.
Uj év napján jöttek s csak harmadnapja hogy megszabadultam tőlük; hagyván maguk után valóságos vandal nyomokat ólam- és kis házamba. Mig ki nem fizettem őket, itt dőzsöltek. – Ezt a falut a török hasonló adómegtagadás esetében szétlövette. De még sem volt ily nyomoru tétetlenségre kárhoztatva mint most, mert akkor legalább meg volt az a keserü vigasztalásunk hogy: „ha te ütöd az én zsidómat….”
n
Jegyzet
„ha te ütöd az én zsidómat….”
– Az Erdélyi-féle népköltészeti gyűjteményben (1851) „ha te vered az én zsidómat, én is verem a te zsidódat” alakban fordult el (8544. szám alatt).
Most nyugodtan kell néznünk, puszta kézzel, hogy’ zsebelnek ki sorra mindnyájunkat! –  
  Ily helyzetben, hiszem, nem szükség hogy commentálást írjak azon érzelmekhez, melyek közt neked, igen tisztelt barátom, boldog uj évet kivánva, íme
 [!]
[sic!]
sorokat írom.  
  Egyuttal, ide melléklek az emlegetett Zrínyi ből
n
Jegyzet
Zrínyiből
Tóth Endre költői beszélye, amelyből
AJ
Arany János
mutatványt adott ( SzF II. I. 15. sz. 1862. febr. 13. 232–233.) Az utolsó Zrínyi címmel.
egy töredéket; ha helyén lesz, miután most nincs más kéziratom, a „Figyelő”be vedd fel; de legfőbb, amiért ezt veled közlöm, az, hogy igen igen le volnék kötelezve, ha üresebb időt nyerve, öszintén megirnád nékem: miszerint, adhatnám-
e
Beszúrás
Zrínyit ugy, hogy az előzményeket a várfogságig – mint az idezárt részben – röviden elbeszélném; s a várfogságot némileg a chilloni formában
n
Jegyzet
a chilloni formában
Byron
Byron, George Gordon
verses elbeszélésének, A chilloni fogolynak mintájára szerkesztette elbeszélését.
beszéltetném el? nem lenne-é az bizonyos tekintetben, mintegy kettévált darab?  
  Dalkölteményeim már sajtó alatt vannak.
n
Jegyzet
Dalkölteményeim már sajtó alatt vannak
Heckenast
Heckenast Gusztáv
nál tervezték (l. az AJÖM XVII. 1383. sz. levelét, 636.) de majd
Emich
Emich Gusztáv
nél jelentek meg Harangvirágok címmel kötetbe rendezve.
Nagy bajomra van, hogy
T. Kálmán
Szerkesztői feloldás:
Tóth Kálmán
Tóth Kálmán
el van zárva:
n
Jegyzet
T. Kálmán
Szerkesztői feloldás:
Tóth Kálmán
Tóth Kálmán
el van zárva
Tóth Kálmán
Tóth Kálmán
t sajtóvétség miatt ítélték el (a PN 1861. dec. 6-i száma számolt be róla).
nincs ki utanok
 [!]
[sic!]
nézzen. Őt elzárta a katonai hatóság a házától; engemet meg valósaggal
 [!]
[sic!]
kizárt a házamból nehány napra. Őt azért, mert kifizette őket; engemet azért, mert nem fizettem őket. –  
  Mivel már annyi sok mindenfélét összefirkálok s lopom szerkesztői idődet, egyuttal megirom röviden, a mi
Gyulai
Gyulai Pál
Adalék népmeseinkhez
n
Jegyzet
Gyulai
Gyulai Pál
„Adalék népmeseinkhez”
– E címen 1862. jan. 2-án jelent meg írás a SzF-ben
Gyulai
Gyulai Pál
tollából (II. I. 9. sz. 132–134.).
 [!]
[sic!]
címü c
[törölt]
« z »
i
Beszúrás
kkecskéjében a kiegészitett mese átolvasásakor eszembe jutott. Ki mondja meg: mi vettük-e át hibásan a mesét, vagy a nép alkotta csakugyan úgy s lehet-e
azt
Beszúrás
végre úgy adnunk, hogy az kirívó következetlenségével együtt álljon elttünk? Ezt látom én az „
I
Beszúrás
gazság és Hamisság” címü népmesében is, holott, midőn a Hamisság már szemétől és kezétől – karjától is megfosztá az Igazságot, és a három holló kihallgatása után mégis meglátja a harmatot mielőtt azt szeméhez vitte volna, mégis megérinti a harmatot mielőtt keze kinőtt volna…? Igénytelen észrevétel, de én annyira hiszek benned, hogy e haszontalan kérdés se fog téged boszantani!
n
Jegyzet
e haszontalan kérdés se fog téged boszantani
– Még a SzF II. I. 2. számában (1861. nov. 14. 25.) jelent meg
Gyulai Pál
Gyulai Pál
verses allegóriája, az Igazság és hamisság, amelyre
AJ
Arany János
tett egy apró észrevételt a Merényi László által gyűjtött népmesékről szóló ismertetés 3. közleményében, miszerint hiányzik
Gyulai
Gyulai Pál
művéből a költői igazságtétel ( SzF II. I. 4. sz. 1861. nov. 28. 53.). Erre
Gyulai
Gyulai Pál
az említett Adalék népmeséinkhez című írásával válaszolt, melyben az Igazság és Hamisság című népmese eredeti, Kriza Jánostól kapott prózai formáját adja közre – amelyet korábban nem ismert –, és ebben a népköltészeti változatban már nem marad el az igazságtétel. E változatra tesz
Tóth Endre
Tóth Endre
megjegyzést és vél felfedezni benne „kirívó következetlenséget”. A vitatott rész
Gyulai
Gyulai Pál
nál a következő: „A szegény Igazság is neki áll, a harmattal megmossa kezeit, szemeit, hát frissebb mint ha ujra született volna.” Tehát nincs szó benne „meglát”-ásról (a harmatcseppeket érezni is lehet), illetve mosni – bár kétségtelenül nehézkesen – kéz nélkül is elképzelhető.
 
  Add át ismeretlen családodnak üdvözletemet s fogadd tiszteletem jeléül leghőbb szeretetemet s tartsd meg továbbra is becses barátságodban  
 
Tóth Endre
Szerkesztői feloldás:
Tóth Endré
Tóth Endre
t
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 667.)