SZEMERE MIKLÓS – ARANY JÁNOSNAKH. é. n. 5dikén estve.
[szerkesztői feloldás]
1862. március
5.
n
Jegyzet
– A keltezés indoka: egyrészt a levél elején szereplő „5 dikén ”, továbbá[szerkesztői feloldás]1862. március 5.
Brassai
válaszának hiányolása (Brassai Sámuel
Brassai
első írása 1861. dec. 19-én jelent meg Nincs már ismerettyű!
címmel, amire Brassai Sámuel
Szemere
a
SzF II. I.
9. számában (1862. jan.
2. 143.) közölt egy Felhivást Szemere Miklós
Brassai
hoz, nézeteinek
alaposabb kifejtésére. Ez 1862. márc.
13-án kezdődött: Nyilt válasz Szemere Miklós urnak.
(
SzF II. I. 19. sz. 1862. márc. 13.
289–292., 20. sz. márc. 20. 305–308.) címmel és Brassai Sámuel
AJ
Nyilt levelezésbeli üzenete („Arany János
Sz. Miklós
nak. Köszönet. ’A mit vártál,
megvan.’” –
SzF II. I. 19. sz. 1862. márc. 13.
304.). Mindez együttesen szól a fenti dátum
mellett.Szemere Miklós
Kedves
Jancsi
m! Szemere Ödön
Arany János
n
ötsém, (testvérbátyám fia) viszi hozzád e’
bohóságot.n
Késöbb majd nemesb tárgyuak is követendik.
Mondám ötsémnek hogy ha kérdeni találod tőlle mint vagyok,?
fesse
Beszúrás
le
jelen geníalis alakomat, bekötött hassal, térdekkel. Roppant
némethasamBeszúrás
n
van, s
ugyancsak gonosz természetű és makacs s már két hét óta. Szinte elgyalázott, – s nagy
szomjam daczára, nőm szigorú rendeletéből csak fött kukoricza vizet szabad innom.
Jegyzet
némethas– hasmenés
Hát az a’
is állitja modorát.
Brassai
mi az
ördögöt késik olly soká?Brassai Sámuel
n
– Ha többi mondandója is olly logikátlan lessz,
minJegyzet
–Brassaimi az ördögöt késik olly soká?Brassai Sámuel
Szemere
és Szemere Miklós
Brassai Sámuel
a Brassai Sámuel
Gyulai Pál
, Gyulai Pál
Szász Károly
és Szász Károly
Salamon Ferenc
között kirobbant kritika-vitába (l. az
1437. sz. levél jegyzetét ) kapcsolódott
be; s míg a polémiát kezdő felek elhallgattak, ők tovább folytatták az éles és
személyeskedő harcot. Salamon Ferenc
Salamon
cikke, Az ember és iró
(
SzF I. 42. sz. 1861. aug. 22. 657–659.,
43. sz. 1861. aug. 29.
673–675.) Salamon Ferenc
Szemere Miklós
t késztette szólásra: Nyilt levél Arany Jánoshoz.
(Ugyanott. I. 51. sz. 1861.
okt. 24. 801–802., 52. sz. okt. 31. 817–820.). Szemere Miklós
Brassai
még Brassai Sámuel
Salamon
válasza előtt
fellépett Salamon Ferenc
Szemeré
vel
szemben: Nincs már ismerettyű! (Ugyanott II. I. 6. sz. 1861. dec. 12. 85–87.,
7. sz. 1861. dec. 19.
103– 105.), majd maga Szemere Miklós
Salamon
védte meg álláspontját és próbálta lezárni a
polémia-folyamot: Nyilt levél Szemere Miklós urhoz. (Ugyanott II.
I. 9. sz. 1862. jan. 2.
134.); azonban Salamon Ferenc
Brassai
cikkének ironikus tónusa harcra ösztönözte Brassai Sámuel
Szemeré
t, és a vita ezt
követően kettejük közt zajlott. Szemere Miklós
Szemere
kérte Szemere Miklós
Brassai
t álláspontja bővebb kifejtésére (Felhivás,
ugyanott. II. I. 9. sz. 1861.
jan. 2. 143.), amire Brassai Sámuel
Brassai
válasza érkezett (
Nyilt
válasz Szemere Miklós urnak, ugyanott II. I. 19. sz. 1862. márc. 13. 289–292.,
20. sz. 1862. márc. 20.
305–308.)Brassai Sámuel
[törölt]
« d »t
az eddigiek,Beszúrás
n
hatalmasan meg lessz czáfolva az egész. Jegyzet
mint az eddigiek–
Szemere
a Nincs már ismerettyű! című Brassai-cikkre
gondol.Szemere Miklós
Erdélyi
, Erdélyi János
Miska
, Tompa Mihály
Lévaÿ
alíg várják már hogy megpaskoljam,
Lévay József
Kazinczÿ G.
ellenben, kinél
egy hetet mulattam (Miska is ott vólt 3 napig, s
Szerkesztői feloldás:
Kazinczÿ Gábor
Kazinczy Gábor
Lévaÿ
4-ig)Lévay József
n
– nem csak
midenJegyzet
–Kazinczÿ G.ellenben, kinél egy hetet mulattam (Szerkesztői feloldás:Kazinczÿ G.áborKazinczy GáborMiskais ott vólt 3 napig, sTompa MihályLevay4-ig)Lévay József
Szemere
1861. dec. közepén töltött egy hetet
Szemere Miklós
Kazinczy
nál (vesd
össze
AJÖM XVII. 1379.
632–633.
és 1384.
637.
)Kazinczy Gábor
[!]
szavára esküszik, de a’ – [sic!]
leg
illedelmesebbnek
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: legilledelmesebbnek
n
Jegyzet
– Vesd össze 1445.Kazinczÿ G.ellenben,Szerkesztői feloldás:Kazinczÿ GáborKazinczy Gábornem csak miden[szerkesztői feloldás]…[!]szavára esküszik, de a’ – leg illedelmesebbnek is állitja modorát[sic!]
Kazinczy
nem értett
egyet Kazinczy Gábor
Szemere
harcba
szállásával, és féltette a „túlságig érzékeny” barátját a Szemere Miklós
Brassai
val folytatandó
polémiától. Hosszú hónapokig késlekedett, míg végül 1862. okt. 27-én küldte el kifejtett nézeteit
(
Perényi 1930. 441–443.).
Ugyanekkor írta Brassai Sámuel
Lévay
nak: „Irtam már én is Lévay József
Szemeré
nek. Furcsa érzés az, mikor az embert,
’barátai’ irányában, az őszinteség genirozza, főleg ha az,
ellenséggel szemben, ismeretlen érzés előttünk.”
(
Gulyás 1931.
357.)Szemere Miklós
Engemet vén koromra két egymással ellenlábas ellenség
[törölt]
« gyo »ke
zd gyötörni: egy hóig hallatlan szorúlás,
más hóban hallatlan hasmenés. Beteges természetem semmit sem akar tudni a Beszúrás
Berzsenyi
„arany
középszeréröl”.
Berzsenyi Dániel
Ödön
ötsém előfizetöd is; szereti
lapodat nagyon, s a’ KritíkánakSzemere Ödön
[!]
nagy barátja; másként pesti jogász, s
a’ jövő tavasszal utazni készül, – bár lenne belöle valamilly szakban – ha nem iro is,
legalább kimüvelt tudományos ember. Igen jó tanúlo[sic!]
[!]
vólt Patakon, – de az vólt a’ többi
sucrescentia[sic!]
n
is (Szemere sucrescentia) – azonban mihelyt kikerűlnek és
önállásuak lesznek – ló, kutya, – leg fellyebbJegyzet
sucrescentia– succrescentia: utód (lat.)
[!]
gazdalkodás![sic!]
[!]
– „gaudet equis
canibus que”,[sic!]
n
mint a’ te rest poetaczimborád – Miklós, az ő rosz példát adó barJegyzet
„gaudet equis canibus que”–
Horatius
: Ars poetica
(Epistula Ad Pisones II. 3.) „Víg a szakálltalan ifjú, hogy nincs már
nevelűje, / ebnek, lónak örül s a napos, szép Mars-mezejének; / hajlik a bűnre, akár
a viasz; vad, durva, ha inted; / rest töprengeni, hogy mi a hasznos, szórja a
pénzét, / hetyke, mohó; amiért ma rajong, holnapra elunja.” (Horatius, Quintus Flaccus
Muraközy Gyula
fordítása)Muraközy Gyula
át
yokBeszúrás
[!]
[sic!]
Istenveled kedves
Jancsi
m;
igen tisztelem azt a’ te jó feleségecskédet. Lyánkád, s fiad már azóta föl is nöttek
nemde! nekem már a’ harmadik lyanyomArany János
n
Jegyzet
a’ harmadik lyanyom–
Szemere Miklós
lányai: Szemere Miklós
Vilma
, Szemere Vilma
Ida
és Szemere Ida
Mária
.Szemere Mária
[!]
is majdnem – anyányi; mint a’ vadkacsákról
mondják.
[sic!]