Aranysárkány fejléc kép
 
SZEMERE MIKLÓS – ARANY JÁNOSNAKH. é. n.
[szerkesztői feloldás]
1862. március 5.
n
Jegyzet
[szerkesztői feloldás]
1862. március 5.
– A keltezés indoka: egyrészt a levél elején szereplő „5 dikén ”, továbbá
Brassai
Brassai Sámuel
válaszának hiányolása (
Brassai
Brassai Sámuel
első írása 1861. dec. 19-én jelent meg Nincs már ismerettyű! címmel, amire
Szemere
Szemere Miklós
a SzF II. I. 9. számában (1862. jan. 2. 143.) közölt egy Felhivást
Brassai
Brassai Sámuel
hoz, nézeteinek alaposabb kifejtésére. Ez 1862. márc. 13-án kezdődött: Nyilt válasz Szemere Miklós urnak. ( SzF II. I. 19. sz. 1862. márc. 13. 289–292., 20. sz. márc. 20. 305–308.) címmel és
AJ
Arany János
Nyilt levelezésbeli üzenete („
Sz. Miklós
Szemere Miklós
nak. Köszönet. ’A mit vártál, megvan.’” – SzF II. I. 19. sz. 1862. márc. 13. 304.). Mindez együttesen szól a fenti dátum mellett.
5dikén estve.  
  Kedves
Jancsi
Arany János
m! Szemere Ödön
n
Jegyzet
Szemere Ödön
– (1839– ?) Szemere György ungi főszolgabíró fia
ötsém, (testvérbátyám fia) viszi hozzád e’ bohóságot.
n
Jegyzet
e’ bohóságot
– Ez az Eszményi kandúr című humoros versecske, amelyet
AJ
Arany János
sietett közölni ( SzF II. I. 20. sz. 1862. márc. 20. 312.) abban a számban, melyben
Brassai
Brassai Sámuel
éles hangvételű válasza (Nyilt válasz Szemere Miklós urnak.) befejeződött.
Késöbb majd nemesb tárgyuak is követendik. Mondám ötsémnek hogy ha kérdeni találod tőlle mint vagyok,
?
Beszúrás
fesse
le
Beszúrás
jelen geníalis alakomat, bekötött hassal, térdekkel. Roppant némethasam
n
Jegyzet
némethas
– hasmenés
van, s ugyancsak gonosz természetű és makacs s már két hét óta. Szinte elgyalázott, – s nagy szomjam daczára, nőm szigorú rendeletéből csak fött kukoricza vizet szabad innom.  
  Hát az a’
Brassai
Brassai Sámuel
mi az ördögöt késik olly soká?
n
Jegyzet
Brassai
Brassai Sámuel
mi az ördögöt késik olly soká?
Szemere
Szemere Miklós
és
Brassai Sámuel
Brassai Sámuel
a
Gyulai Pál
Gyulai Pál
,
Szász Károly
Szász Károly
és
Salamon Ferenc
Salamon Ferenc
között kirobbant kritika-vitába (l. az 1437. sz. levél jegyzetét) kapcsolódott be; s míg a polémiát kezdő felek elhallgattak, ők tovább folytatták az éles és személyeskedő harcot.
Salamon
Salamon Ferenc
cikke, Az ember és iró ( SzF I. 42. sz. 1861. aug. 22. 657–659., 43. sz. 1861. aug. 29. 673–675.)
Szemere Miklós
Szemere Miklós
t késztette szólásra: Nyilt levél Arany Jánoshoz. (Ugyanott. I. 51. sz. 1861. okt. 24. 801–802., 52. sz. okt. 31. 817–820.).
Brassai
Brassai Sámuel
még
Salamon
Salamon Ferenc
válasza előtt fellépett
Szemeré
Szemere Miklós
vel szemben: Nincs már ismerettyű! (Ugyanott II. I. 6. sz. 1861. dec. 12. 85–87., 7. sz. 1861. dec. 19. 103– 105.), majd maga
Salamon
Salamon Ferenc
védte meg álláspontját és próbálta lezárni a polémia-folyamot: Nyilt levél Szemere Miklós urhoz. (Ugyanott II. I. 9. sz. 1862. jan. 2. 134.); azonban
Brassai
Brassai Sámuel
cikkének ironikus tónusa harcra ösztönözte
Szemeré
Szemere Miklós
t, és a vita ezt követően kettejük közt zajlott.
Szemere
Szemere Miklós
kérte
Brassai
Brassai Sámuel
t álláspontja bővebb kifejtésére (Felhivás, ugyanott. II. I. 9. sz. 1861. jan. 2. 143.), amire
Brassai
Brassai Sámuel
válasza érkezett ( Nyilt válasz Szemere Miklós urnak, ugyanott II. I. 19. sz. 1862. márc. 13. 289–292., 20. sz. 1862. márc. 20. 305–308.)
– Ha többi mondandója is olly logikátlan lessz, min
[törölt]
« d »
t
Beszúrás
az eddigiek,
n
Jegyzet
mint az eddigiek
Szemere
Szemere Miklós
a Nincs már ismerettyű! című Brassai-cikkre gondol.
hatalmasan meg lessz czáfolva az egész.
Erdélyi
Erdélyi János
,
Miska
Tompa Mihály
,
Lévaÿ
Lévay József
alíg várják már hogy megpaskoljam,
Kazinczÿ G.
Szerkesztői feloldás:
Kazinczÿ Gábor
Kazinczy Gábor
ellenben, kinél egy hetet mulattam (Miska is ott vólt 3 napig, s
Lévaÿ
Lévay József
4-ig)
n
Jegyzet
Kazinczÿ G.
Szerkesztői feloldás:
Kazinczÿ G.ábor
Kazinczy Gábor
ellenben, kinél egy hetet mulattam (
Miska
Tompa Mihály
is ott vólt 3 napig, s
Levay
Lévay József
4-ig)
Szemere
Szemere Miklós
1861. dec. közepén töltött egy hetet
Kazinczy
Kazinczy Gábor
nál (vesd össze AJÖM XVII. 1379. 632–633. és 1384. 637. )
– nem csak miden
 [!]
[sic!]
szavára esküszik, de a’ –
leg illedelmesebbnek
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: legilledelmesebbnek
is állitja modorát.
n
Jegyzet
Kazinczÿ G.
Szerkesztői feloldás:
Kazinczÿ Gábor
Kazinczy Gábor
ellenben,
[szerkesztői feloldás]
nem csak miden
 [!]
[sic!]
szavára esküszik, de a’ – leg illedelmesebbnek is állitja modorát
– Vesd össze 1445.
Kazinczy
Kazinczy Gábor
nem értett egyet
Szemere
Szemere Miklós
harcba szállásával, és féltette a „túlságig érzékeny” barátját a
Brassai
Brassai Sámuel
val folytatandó polémiától. Hosszú hónapokig késlekedett, míg végül 1862. okt. 27-én küldte el kifejtett nézeteit ( Perényi 1930. 441–443.). Ugyanekkor írta
Lévay
Lévay József
nak: „Irtam már én is
Szemeré
Szemere Miklós
nek. Furcsa érzés az, mikor az embert, ’barátai’ irányában, az őszinteség genirozza, főleg ha az, ellenséggel szemben, ismeretlen érzés előttünk.” ( Gulyás 1931. 357.)
 
  Engemet vén koromra két egymással ellenlábas ellenség
[törölt]
« gyo »
ke
Beszúrás
zd gyötörni: egy hóig hallatlan szorúlás, más hóban hallatlan hasmenés. Beteges természetem semmit sem akar tudni a
Berzsenyi
Berzsenyi Dániel
„arany középszeréröl”.
n
Jegyzet
a
Bersenyi
Berzsenyi Dániel
„arany középszeréröl”
– L. pl.
Berzsenyi
Berzsenyi Dániel
A Jámborság és Középszer című versét.
 
 
Ödön
Szemere Ödön
ötsém előfizetöd is; szereti lapodat nagyon, s a’ Kritíkának
 [!]
[sic!]
nagy barátja; másként pesti jogász, s a’ jövő tavasszal utazni készül, – bár lenne belöle valamilly szakban – ha nem iro is, legalább kimüvelt tudományos ember. Igen jó tanúlo
 [!]
[sic!]
vólt Patakon, – de az vólt a’ többi sucrescentia
n
Jegyzet
sucrescentia
– succrescentia: utód (lat.)
is (Szemere sucrescentia) – azonban mihelyt kikerűlnek és önállásuak lesznek – ló, kutya, – leg fellyebb
 [!]
[sic!]
gazdalkodás!
 [!]
[sic!]
– „gaudet equis canibus que”,
n
Jegyzet
„gaudet equis canibus que”
Horatius
Horatius, Quintus Flaccus
: Ars poetica (Epistula Ad Pisones II. 3.) „Víg a szakálltalan ifjú, hogy nincs már nevelűje, / ebnek, lónak örül s a napos, szép Mars-mezejének; / hajlik a bűnre, akár a viasz; vad, durva, ha inted; / rest töprengeni, hogy mi a hasznos, szórja a pénzét, / hetyke, mohó; amiért ma rajong, holnapra elunja.” (
Muraközy Gyula
Muraközy Gyula
fordítása)
mint a’ te rest poetaczimborád – Miklós, az ő rosz példát adó bar
át
Beszúrás
yok
 [!]
[sic!]
 
  Istenveled kedves
Jancsi
Arany János
m; igen tisztelem azt a’ te jó feleségecskédet. Lyánkád, s fiad már azóta föl is nöttek nemde! nekem már a’ harmadik lyanyom
n
Jegyzet
a’ harmadik lyanyom
Szemere Miklós
Szemere Miklós
lányai:
Vilma
Szemere Vilma
,
Ida
Szemere Ida
és
Mária
Szemere Mária
.
 [!]
[sic!]
is majdnem – anyányi; mint a’ vadkacsákról mondják.  
 
Miklós
Szemere Miklós
od.  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 607.)