ARANY JÁNOS – MADÁCH IMRÉNEK
Pest
, márcz. 6.
1862.
Budapest
Rögtön akartam válaszolni igen ohajtva várt és igen örvendetes tartalmú leveledre, s ime
már is napok múltak a halogatásban. Arra vártam, hogy egészen gond nélkűl, egészen a
tied lehessek; addig vártam, hogy most széthangoltabb állapotban mint valaha, kell
pótlanom eddigi mulasztásomat. Igy megint tővel-hegygyel összehányt levelet kapsz tőlem
– ez már az én sorsom.
Hogy tragédiád kiállitásával meg vagy elégedve, annak felette örülnék, ha más részt nem
érzeném, hogy jobban is lehetett volna, érdemlette is volna. De a társaságnak szerződése
levén
Emich
-kel, se
papirja se kiállitása nem lehetett különb, mint a mit a 60 ives vállalat nyomtatványaira
megállapitottunk, hogy pedig fényesebbre szerződjünk külön, azt a pénztár nem engedte. A
betűkben hibáztatom, hogy a személy-nevek oly apró
capitellelEmich Gusztáv
n
nyomattak az apróbetűs sorokban, valamivel nagyobb, de hasonfajta
betűk kellettek volna. De akkor jöttem rá, midőn már az első iv teljes számú példányai
ki voltak nyomva, így csak nagy kárral segíthettem volna rajta. Az általad felhozott
„sajtóhibára” pedig töredelmesen megvallom, hogy az nem sajtóhiba,
hanem egyike azon soi-disantJegyzet
capitellel– capitel (kapitális) nagybetű (lat.)
n
„javításoknak” melyekre kissé bőkezűen is felhatalmaztál, de a
melylyekkel iparkodtam csinján bánni. Sorod így volt:
Jegyzet
soi-disant– úgynevezett (fr.)
A végezet szó nekem nem tetszett, minthogy némi eröltetés látszott a
szóban a metrumért, mivel rendesen végzet-nek mondjuk. De nem tetszett még azért se,
mert daczára e kis erőszaknak, mérete mégsem tiszta, lévén a két utótag rövid (U U). Én
hát a syntaxisban
nem mindennapi ugyan, de nem ís példátlan, s a beszéd figúráihoz számittatik. Hasonló
megjegyzést tehettél volna már az első négy soron véghez vitt operatiómra: ott is van
látszó zavar:
n
tettem egy fordítást: „a végzet arra ítélt állata”. Az „arra” e
szerint nem a melylyel függ össze, mert akkor ily szerkezet kéne:
„arra, hogy huzzon”. Az „arra” vonatkozik
egészben Ádám elöbbi beszédére, hogy t. í. a milliók az egyért vannak; oly syntacticai
fordulat, mely kivált classicus
Jegyzet
syntaxisban– mondattanban (gör.)
költöknél
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: költőknél
Évmilliókig eljár tengelyén. (: az alkotó?
kérdhetné valaki, hisz az a legközelebbi subjectum.
n
De a költői nyelv gyakran tesz ily ugrásokat; Olvasd
Jegyzet
subjectum– alany (lat.)
Horácz
ot, vagy
Horatius, Quintus Flaccus
Virgíl
t.Vergilius Maro, Publius
[szerkesztői feloldás]
)[szerkesztői feloldás]
hiányzik a befejező zárójel
Mindamellett nem kardoskodom javításomért, azt teszed vel
e
jövő
kiadásban, a mit
akBeszúrás
[törölt]
« á »a
rszBeszúrás
[szerkesztői feloldás]
[bizonytalan olvasat]
n
jövő kiadás: mi szándékod van ez iránt?
Jegyzet
Ad vocem– apropó, erről jut eszembe (lat.)
Nemes elhatározásodnak a
nézve előbb irnom kellett. Az nem, mint te gondolád, 60, hanem 100 ft. Régebben 50 pengö
volt igaz, de most, a társaság ujjászervezésekor 100 – újra emeltetett. E szerint nem
tehettem le kettős alapítványodat, mielőtt veled közleném a felvilágositást. Most tehát
új válaszodat kérem.
t.
dij iránt nem
mondhatok ellen: talán helyzetedben én is a félét tennék, csupanSzerkesztői feloldás: tisztelet
[!]
azt sajnálom,
hogy nem olvastad még a lapokban, míszerint alapitványid és adományod az illető helyeken
be vannak fizetve. Oka ennek az, mert a Kisfaludy-társaság-féle
alapítványra [sic!]
[szerkesztői feloldás]
a sor végén az elválasztójel hiányzik[szerkesztői feloldás]
e és r egymásra írva
A
,
t.
dij mennyíségét illetőleg – ha
már minden áron papiros kell – mindjárt tisztába jöhetünk.
AgioSzerkesztői feloldás: tisztelet
n
a mai P. LJegyzet
Agio– a pénz névértékének és forgalmi értékének különbségéből eredő összeg (fr. v. ol.)
l
oyd
szerint vagy is a
Beszúrás
cursus
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: curens
n
6 f. 55. ez X per 50 # tesz: 327 f. 50 kr. És igy
ezentúl ennyi összegről beszélhetünk. – Kiegészítned hát nem kellett volna semmit, ha az
Akadémiának Jegyzet
curens– a forgalomban lévő papír és érc fizetóeszköz közti forgalmi különbség (ez az 1850–1860-as évek fordulóján igen magas volt) (lat.)
[törölt]
« 60 + 6 »n
s
az Akad. tőkéjéhez 200 ft – a 27 f. 50 kr pedig rendelkezésedre nálam leend. Ezt én mind
elintézem. Nyugtatóra semmi szükség. –
Jegyzet
azt hiszem: ide jő majd egy alapitvány– a Kisfaludy Társaság 1862. márc. 27-i ülésén ezt be is jelentették ( MTAK Kt Ms 5767.)
A társaság űléseí minden hó utólsó csütörtök napján d. u. 3-órakor tartatnak. S így a
legközelebbi: márczius utolsó csütörtökén. Ha ekkorra feljőnél, igen kedves lenne tőled,
s én szivesen vállalnám magamra bemutatásodat.
mondom, mert szivesen teszem. Legjobb lenne, ha előre felküldenéd, és magad utána jőnél.
Ha most nem lehet, hát aprilisban.
n
Csakhogy előre
tudasd velem szándékodat, mert rögtönözni én nem tudok. Az átolvasás – azt hiszem –
fölösleges a te művedre nézve; ezt nem
mentségül
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: mentségűl
A miket az én – te miattadi – időveszteségimről stb. szólsz, azt hallgatással mellőzöm.
Bizonyosan nem irtad volna, ha leveleim
helyei némi indirect panaszkép nem hangzottak volna előtted. Én szivesen tettem – te
szivesen vetted: ne szóljunk többet felőle.
illetö
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: illető
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János