KAZINCZY GÁBOR – ARANY JÁNOSNAKK. n.
[szerkesztői feloldás]
1862 márciusa
körül
Megnyugtatásúl értesítelek, hogy
Lónyay Sarolta
Vladár Józsefné Lónyay Sarolta
n
rokonomhoz utasított küldeményed megérkezett, némi
tévedés után. Ezt azért, nehogy függőben tartsalak.
Jegyzet
–Vladár József (1802–1834) neje ( Nagy 1857. XII., ill. AJÖM XVII. 926. ).Lónyay SaroltaVladár Józsefné Lónyay Sarolta
Kazinczy
a Lónyai
családdal testvérének férje, Lónyai Gábor által volt
szoros rokonságban.Kazinczy Gábor
Kaptad-e a 3 pártolói küldeményt? Mert legújabb jegyzékedben még nem
közölted.
n
Jegyzet
legújabb jegyzékedben még nem közölted– A SzF 1861-ben még közölte a pártolók névsorát, de 1862-ben már nem.
Kazinczy
talán a
Kisfaludy Társaságról szóló beszámolók között kereste a neveket (pl.
SzF II. I. 19. sz. 1862. márc. 13.
302.)Kazinczy Gábor
Molière
iránt vettem az elnöki
felhívást.Molière
n
Ily
koldusnak, mint én vagyok folyvást, „Szándokát a jó isten
bírja”.Jegyzet
három molièrei kéretik.” (KT jegyz.)
– A Kisfaludy Társaság 1862. febr. 27-i rendes ülésének jegyzőkönyve szerintMolièreiránt vettem az elnöki felhívástMolière
Kazinczy Gábor
Molière-fordításai a társasági
könyvilletmények számbavétele során kerültek szóba: „Kazinczy Gábor
Kazinczy Gábor
tag a szintén fölveendő
Kazinczy Gábor
[szerkesztői feloldás]
besz.[törölt]
« az igért » [!]
vigjáték bekűldésére
[sic!]
[törölt]
« fölkérend. fölkéret »n
Még
egyszer át akarok menni (egy pár nemismert commentárt kapván) a kézíraton, mit
egyébiránt –Jegyzet
„Szándokát a jó isten bírja”– Az ennek alapjául szolgáló mondás: „Szegényember szándékát boldog isten bírja”; elfordul
AJ
Párviadal című művében: „De ’királyok’ szándokát is / ’Boldog isten
birja’ lám!” (1877).Arany János
[szerkesztői feloldás]
szövegszakadás[szerkesztői feloldás]
szövegszakadás
Nem volna-e jó e
3 vígjáték
elébe ezen
czímet adni: „Molière válogatott munkái”, Kiadja a Kisf. Társaság? Elég
nyomorúság, hogy magunk vagyunk kik nem bírjuk e nagy embert. Elszórt vígjátékocskák el
is pendlűnek inkább nyomot nem hagyva, azoknál legalább,
Szerkesztői feloldás: 3vígjáték
kikné
, mint az országúton,
mennyiségi súly kell hogy vágást verjen.
Szerkesztői feloldás: kiknél
Ezt azonban csak Nálad pendítem meg, nehogy úgy járjak, mint a Majláth
regéivel, mit a Társaság nagybölcsen, mellőzött.
n
Valóban nagy
filkónak kell lennem, hogy egyetlen ésszerü okot nem bírok erre találni.
Te egyszer a rímekről írtál.
n
A napokban antiquári catalógokat lapoztam; engedj meg,
hadd jegyezzek ki egy pár munkát, talán használhatnád, Neŭbronner Farkas, ulmi antiquár jegyzékéből.
Jegyzet
Te egyszer a rímekről írtál– Ez vonatkozhat
AJ
Valami az asszonáncról (egy része a korán betiltott PR-ben
1850. dec. 8-án, majd a
teljes szöveg:
ÚMM 1854. 3. sz.) vagy
az ötvenes évek közepén készült, de ekkor még meg nem jelent A rímezett
versalakról (
AJÖM X. 607.),
esetleg A magyar nemzeti vers-idomról (először a nagykőrösi gimnázium
1856. évi értesítőjében, majd
ugyanekkor az
ÚMM 1856. IX. füzetében)
című tanulmányairaArany János
Catalog 81. No 721. Wilh
Grimm, Zur Geschichte des Reimes. Berlin, 1852. 3 f.
Cat. 85
No
1270. Poggel C.
Grundzüge einer Theorie des Reimes und der Gleichklänge. Münster, 1836. 21 x. –
No 1526. (:Vossius
93.) De poematum cantu et viribus rhytmi. Oxonia, 1673. 30
x.
n
Jegyzet
: De Poematum Cantu Et Viribus
Rythmi, , 1673.
Catalog 81. No 721. Wilh Grimm, Zur Geschichte des Reimes. Berlin, 1852. 3 f. Cat. 85 No 1270. Poggel C. Grundzüge einer Theorie des Reimes und der Gleichklänge. Münster, 1836. 21 x. – No 1526. (:Vossius 93.) De poematum cantu et viribus rhytmi. Oxonia, 1673. 30 x.–
Wilhelm Grimm
: Zur Geschichte des
Reims, Berlin, 1852
(a Berlini Akadémián 1850-ben tartott felolvasás írott változata);
Grimm, Wilhelm
Caspar Poggel
: Grundzüge einer
Theorie des Reimes und der Gleichklänge mit besonderer Rücksicht auf
Goethe, Recklinghausen, 1834
;
Poggel, Caspar
Isaac Vossius
Voss(ius), Isaac
[szerkesztői feloldás]
VossOxoniae
Oxford
[szerkesztői feloldás]
OxfordKGábor
Kazinczy Gábor