elveszett. Utalás a levélre:
szerkesztői üzenete: „
urnak. A küldeményt vettük és fogjuk
közölni. De más levelet a nyár óta nem.” (
SzF
II. I. 24. sz. 1862. ápr. 17.
384.)
Jánosi Gusztáv (1841–1911) veszprémi kanonok, műfordító. 1863-ban szentelik pappá, 1864-ben
Kaposvárott tanít, majd 1865-től
levéltárnok a veszprémi püspöki hivatalban. Költeményei és fordításai korszakunkban
a
VU-ban, a
FL-ban, a
SzF-ben és a
Ko-ban jelentek meg.
tanácsára a műfordítás felé fordult (a
Ko-ban már
csak fordításai jelentek meg,
tól a
Három leány című kétszer is).
folyóirataiban megjelent
művei:
A babiloni fogság után (
SzF
I. 11. sz. 1861. jan. 16.
168.);
Tavaszkor (ugyanott I. 26. sz. 1861. máj. 1. 412–413.);
A Taliarchhoz és Delliushoz (
tól) (ugyanott I. 38.
sz. 1861. júl. 25.
606–607.);
A hit (ugyanott I. 43. sz. 1861. aug. 29. 681.);
Ábránd és élet (ugyanott I. 47. sz. 1861. szept. 26. 149–150.);
Zrinyi
Ilona búcsúja (ugyanott II. II. 20. sz. 1862. szept. 18. 310–311.);
Gertrúd
órája (
től)
(
Ko
1863. I. 23. sz. 1863. jún. 7. 540–545.);
Három leány (
tól) (ugyanott 1863. II. 15. sz. 1863.
okt. 11. 347–348.);
Sok szerelem és
A
rózsa (
-tól és Saphirtól) (ugyanott 1864. I. 10. sz. 1864. márc. 6. 228– 229.);
A költészet
rendeltetése (
-tól, főcikként) (ugyanott 1864. II. 12–16. sz. 1864. szept. 18. 265–267.,
szept. 25. 289–292.,
okt. 2.
313–315.,
okt.
9. 337– 340.,
okt. 16. 361–364.);
Három leány
(
tól) (ugyanott
1865. 21. sz.; 1865. máj. 21. 493.
javított változat).