ARANY JÁNOS – TOMPA MIHÁLYNAK
Pest
, junius
20án 1862.
Budapest
Nagyon jól esett látnom a te manupropriádat
n
meg azt az irást melynek az utolja sem oly rosz, mint te el
akarnád hitetni velem. Szembajod megállapodása pedig nyugtatólag
hat én rám, mert ez annak a jele, hogy roszabb már nem lesz, de
jobb lehet, mert oly ideggyengűlés az, mely
aranyeresJegyzet
manupropria– kézírás (lat.)
n
bajaiddal van összefüggésben. De
bezzeg, meg is szomorodtam, látván hogy Jegyzet e felett pont
Pest
re
jövési igéretedet nem szándékozol beváltani. Én erre vártam, mivel azt irtad volt,
tartsam itt addig számodra a kincset, de most már elküldöm, mihelyt
feltudhatom, mennyi is már a tartozás.
Budapest
Versedet,
mely iránt oly nyugtalanúl kérdezsz, vettem még akkor, hogy ne vettem volna! De lásd,
soká folyt az az én historiás énekem,
meg egy kissé böjtöltetni
kellett a publicumot.
van.
Aristocrataságát mit bánom én. Csak le ne foglalják a haza szóért.
Mert most ilyen világ van itt. Néha rebellis dolgokat elnéznek, néha egy árnyékért is
Kriegsgericht.
n
vagy énekes historiám,
Jegyzet
soká folyt az az én historiás énekem– Daliás idők. SzF II. II. 1–4. sz. 1862. máj. 8. 8–9., máj. 15. 25., máj. 22. 41–42., máj. 29. 56–57. A második kidolgozás második énekét adta.
az
után
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: azután
Gyulai
ét is elébb kelle adnom,Gyulai Pál
n
mert alkalmi vers,
szalmaözvegyi fájdalom – most van értelme. Így hát a tieddel gazdálkodtam, de már tennap
óta Jegyzet
– A távolból SzF II. II. 6. sz., 1862. jún. 12. 89. A vers aktualitása abból fakadt, hogy mígGyulaiét is elébb kelle adnomGyulai Pál
Gyulai
várandós felesége és gyermeke hamarabb felköltöztek Gyulai Pál
Pest
re, addig – a versében utánuk vágyakozó – Budapest
Gyulai
július folyamán követte őket (vesd
össze 1429. ).Gyulai Pál
szedő kézben
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: szedőkézben
n
Az ember nem tud kiokosodni.
Jegyzet
Kriegsgericht– hadbíróság (né.)
Ha isten ugy akarná, mint én, a nyáron egy oly
„flankenbewegungot”
n
tennék, mely
lehetségét nyujtaná annak, hogy vagy én meglátogassam Hanvát,
vagy Hanva engem. Az a legfelső orvosi
dicasterium,Jegyzet
flankenbewegungot– Katonai szakszó: oldalmozgás (né.); a megfutamodás eufemisztikus megnevezése (
Jellačić
horvát bán nevezte így
kihátrálását az országból az 1848. okt. 1–5. között tett hadijelentésében).Jelačić, Josip
n
melyhez chronicus nyavalyámat
apelláltamJegyzet
orvosi dicasterium– orvosi tanács (lat.)
n
(Jegyzet
apelláltam– terjesztettem elő (lat.)
Balassa
Balassa János
n
) SzliácsiJegyzet
– Balassa János (1818–1868): sebészorvos, egyetemi tanár, 1858-tól az Akadémia levelező tagja; elsősorban a sebészet szaktekintélye, a plasztikai sebészet hazai úttörje.BalassaBalassa János
AJ
-nak és családjának orvosa.Arany János
n
fürdőre
itélt. De még nem tudom, hogyan teszem szerit. Nem mintha
actu
Jegyzet
Szliács– (Sliač): a kor kedvelt fürdőhelye, ahol
AJ
1862. aug. 11-től szept.
12-ig pihent (
Voinovich 1938.
33. szerint aug.
7-től szept. 11-ig, holott aug. 9-én még Alsósztregováról írt levelet
Arany János
Tompá
nak: l.
1465. ). Tompa Mihály
Arany Juliska
1862. jún. 9-én írta Arany Juliska
Lengyel Dánielné
nek:
„Apámnak Lengyel Dánielné Schisszel Jozefa
Balassa
rendeletéből
Szliácsra kell menni, s valoszinüleg el is megyen a
jövő hó elején, s egy honapig – vagy talán tovább is – oda lesz.”
(
MTAK Kt 376/15.) Balassa János
AJ
nem szívesen hagyta el
Arany János
Pest
et, amit Budapest
Arany László
Arany László
Tompá
nak szóló (júl. 18-i) levele is bizonyít: „Most
mindnyájan egészségesek vagyunk, s apám már nem is akar menni Szliácsra, hova Tompa Mihály
Balassa
utasította. Meglehet azonban hogy rá tudjuk venni, hogy
elmenjen”. (
TMLev I. 378.) Vesd össze
az 1458. sz. levéllel.
Balassa János
n
hiányzanék annyi pénzecske, a mivel megjárhatnám, hanem a
lap dolga miatt. Ezt a drága jószágot ugyanis kegyelem tartja,
Jegyzet
actu– pillanatnyilag, valójában (lat.)
Heckenast
kegyelme.Heckenast Gusztáv
n
Minden
órán visszaléphet a szerzdéstől s erre úgy látszik, hajlandó is, mert nem nyer benne,
talán veszt is. Ha időközben találna felmondani, ez végtelen
zavarba döntene engem, annyival inkább, mert arról kellene gondoskodnom, hogy a lap,
bármi név alatt s tartalommal tovább is megéljen, mert nála nélkül
én sem tudom hogyan élek meg itt. E nyavalyás helyzet okozza, hogy csak egy pár hónapra
sem számithatok s nem
intézkedhetem előre, kéziratok beszerzése,
vagy szerkesztői helyettes állitása által. A jövő hónap elején azonban itt lesz
Beszúrás
Gyulai
, s akkorra
meglátjuk azt is, él-e hal-e a lap. Ha megél, mostani formájában, akkor tán elmehetek;
de ha kiüt a halandóság, akkor vagy azon kell lennem, hogy valami más,
publicum csőditőbb alakban újra éleszszem, vagy, ha erre sincs
kilátás, úgy azon: hogy addig fenntarthasasam saját existentiámat, mig valami egyéb
fuvar akad számomra. Furcsa helyzet, ugy-e?
Gyulai Pál
Mindazáltal – e függő lét daczára, melynek ha holnapja igen, de már egy
hónapja sincs biztositva,
aggódom itt oly
sokat, mint szaknál, körülbelűl mint az egyik
Toldi. S bár lassan haladok benne, de azért megy, „nulla dies sine
linea”stropha. Már a nagyján átestem,
ide s tova be lesz végezve ez az egy fogás (mert
trilo
, mikor már megtanítottam koplalni!
korán
sem
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: koránsem
Körös
ön aggódtam. Pedig
nyavalyámból nem épültemNagykőrös
n
–
csak megszoktam. SőJegyzet
nyavalyámból nem épültem–
Keresztury Dezső
szerint ez
a már Nagykőrösön jelentkező, majd az 1860–70-es években súlyosabbá váló epebántalom
lehetett (
Keresztury 1990. 445.)
Keresztury Dezső
AJ
betegségeiről l.
Pál 1986
,
Czeizel 2001
,
Milbacher 2009.
Arany János
t
annyira vagyok hogy vers
irásba fogtamBeszúrás
n
– nem a lap számára, hanem
nagy munkába. Tavasz óta már több van 400
vJegyzet
vers irásba fogtam– Ez az 1862. febr. végén elkezdett Buda halála, amellyel
AJ
1863. máj. 6-án készült el. A
levél írásakor már a VIII. éneken is túlhaladt a végül 12 énekből álló és 814
strófás műben, ezt követően azonban fia betegsége és a lap átalakításával járó
aggodalmak lassították le a munkát. (
Voinovich
1938. 111.)Arany János
[szerkesztői feloldás]
ersn
sine 4–5 [törölt]
« v »[törölt]
« l »g
ia: három önálló, de
összetartozó egész.). Hogy mi a tárgya, mi lesz a czíme: az még
titok, mert ha az első elkészűl, meg
akarnám vele ütni a Nádasdy-féle 100 aranyat,Beszúrás
n
s az alatt
tutior
Jegyzet
a Nádasdy-féle 100 aranyat– A díjat gr. Nádasdy Ferenc alapította 1857-ben elhunyt testvére, Nádasdy Tamás emlékére. Az 5000 forintos alapítvány kamataiból kétévente 100 aranyat ítélt oda az Akadémia a pályázó legjobb elbeszélő költeménynek. ( AJÖM XIV. 610.)
AJ
1863-ban be is nyújtotta a Buda
halálát a pályázatra, ahol egyértelmű sikert aratott: a bírálók,
Arany János
Kemény
,
Kemény Zsigmond
Jókai
, Jókai Mór
Gyulai
szerint a mű „annyira
kitünő tizenegy pályatársa közül, hogy ezek távolról sem versenyezhetnek vele”.
(
MTAjk
1864. II. füzet
20–21.)Gyulai Pál
n
dolgozhatnám a többin. Nem
Toldi, annyit megsugok, azzal nincs most kedvem
gyesznaŭkodni, kijöttem a paraszt beszéd sorjábol.Jegyzet
tutior– biztonságosabban (lat.)
[!]
Ha a
Figyelő addig élne, míg ama munkával készen leszek, akkor nem bánnám, ha
meghalna is. Nem élt volna hiába. Mellesleg majd csak
elszerkeszteném, üsse a kő, akármi van benne! Tavaly örökké abba dolgoztam (ily sürű
betűkkel, mint ez a levél, van vagy 100 iv kéziratom, a mit mind a Figyelő
ett meg, kit névvel, kit a nélkül), most hetenkint 1–2 nap alatt lerázom a nyakambol, a
többin szabad vagyok, irhatok egyebet. Csakhogy, az istenadta bezzeg ha most döglik
meg[sic!]
[törölt]
« ! »n
Jegyzet
most döglik meg– A „Megszokta, mint cigány lova az éhezést” szólásra utal., mikor már megtanítottam koplalni![törölt]« ! »
Mert nagy baj nekem az írók nem léte. Nagy baj, hogy a létező
sem lehet concentrálni egy laphoz, mely ez által a többi felett kitűnjék. Azonban, ha
csakugyan kénytelen leszek „kifordítani a Figyelő
subáját”
,
lesz osztalék is, úgy gondolom. De így mint most – nyomorúság!
erőket
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: eröket
n
– azaz más – egészen szépirodalmi alakot adni neki, megpróbálom szerződésileg
biztositani, lekötelezni hozzá a jobb tehetségeket. E nélkül nem lehet az irodalmon
lendíteni, ha maga HerkópáterJegyzet
„kifordítani a Figyelő subáját”– Talán erre a népdalra utal: „Kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda”.
n
lenne is a szerkesztő. Mibe válogasson, ha még roszat is alig kap,
drága pénzen? (Ezt azonban nehogy magadra vedd!) Bizonyos kell: év elején kihirdetni:
„mi, ezek s ezek, válogatott czigánylegények, mi tartjuk ki ezt
a lapot munkáinkkal egész éven át: tetszik? nem tetszik?” – Akkor
lesz
Jegyzet
Herkópáter– Kitalált népies személy; szólásokban tagadás nyomatékosítására vagy enyhébb szitkozódásra használt, papféle, nagyhatalmú és ijesztő lény. A Hirkó v. Herkó és páter összetételből származik, ahol az előtagként szereplő név minden bizonnyal a 17. század második felében élt Hirkó János családnevéből származik, aki labancpárti, protestánsüldöző tevékenysége miatt vált hírhedtté ( Mnytesz II. 98.).
elöfizető
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: előfizető
Azonban mit kinzom én a te szemedet ily szerkesztői calculusokkal! Jobb, azt mondom,
hozza isten kedves komám asszonyt minélelőbb. Az én asszonyom ohajtva várja. Dehogy
menne az akkor cserébe
Miská
hoz! Sőt ez az úri
ember is megtehetné, hogy feljőne: én magamra vállalom, a mi rá
esik a költségből (feltéve hogy sok sert bort nem iszik és nem kártyázik se egyebet nem
zik.). – Ez már csak atyafias szeretet ugy-e? (persze, a maga
bőrére megy). Különben egészségesek vagyunk – kiki a maga módja szerint: én
fejzugásommal, az anyjok lábfájdalmával és mellgörcseivel, Tompa Mihály
Juliska
nyakmirigyeivel, csupán Arany Juliska
Laczi
legénynek kutyabaja. Hát ez a
fiú, nem felcsapott authornak! Húsz iv népmeséje van már kinyomva
Arany László
Heckenast
nál,
melyet a nénjével gyüjtöttek még gyerek korukban,Heckenast Gusztáv
n
s kap érte 200 ftot.
Jegyzet
melyet a nénjével gyüjtöttek még gyerek korukban–
Arany László
ebből küldött is Arany László
Tompá
nak az 1862. júl. 18-i levelében (vesd
össze 1456. ). Tompa Mihály
Arany Juliska
és Arany Juliska
Arany László
népmesegyjteménye Eredeti
népmesék címmel jelent meg 1862-ben.Arany László
Isten áldjon, édes jó
mindenkoron szíve”
Miská
m, látd,Tompa Mihály
[!]
teli csevegtem e levél három oldalát, illő hogy a
negyediket tisztán hagyjam „oly tisztán, mint teirántad
ér[sic!]
[törölt]
« ez, »zett
, érez s érzeni fog
Beszúrás
[törölt]
« s »AranyJánosnak
Szerkesztői feloldás:
Arany János
nakArany János