AJOM18

Jegyzet

Szabó Károly

Szabó Károly

M.Vásárhely

Szerkesztői feloldás:

MarosVásárhely

Marosvásárhely

röl tegnap kapott levelét

– arról tájékoztatta t, hogy érdekes ritkságokra bukkant a Teleki-könyvtárban, illetve a ref. kollégium könyvtárában megtalálta Apáczai Csere János Magyar Logicatskáját, amelyet 1654-ben adtak ki Marosvásárhelyen, és nek az 1616-ban, Debrecenben kiadott Énekes könyvét (a sokáig Gönczi Györgynek tulajdonított énekeskönyv végleges formáját inkább Szilvásújfalvi Imrének köszönheti.) ( MIL I. 404.) A levél hiányzik a GyPLev-ből, (ehhez hozzájárulhatott, hogy -hoz szóló küldeménynek vélték – lásd a kézirat iktatását –, és nem vizsgálták át a szöveget alaposabban; ezért szövegét közlöm:„ jun. 20. 1862. Kedves barátom! Még folyvást t időzök A

 [!]

[sic!]

Teleki könyvtárt, a ref. coll. könyvtárát át meg át tanulmányoztam; a mennyire ily rövid idő alatt tehettem. Roppant sokat dolgoztam s még többet tanultam. A Teleki könyvtárban is találtam több XVI. századi magyar historiás éneket, melyeket a catalogusban nem találhatni s melyek közzül néhány unicum vagy igen igen ritka: de még e mind semmi; mert feltaláltam azt, mi után annyi magyar bibliographus olly rég óta hasztalan epedett:

Apáczai János

Apáczai Csere János

(a czimen igy áll) Magyar Logicatskáját Fejérvár 1654. 8r. 32. lap. – Képzeled, hogy megörültem e kincsnek, s hogy fog örvendeni neki , , , , stb. – Barátom! nekem az unicumokhoz ritka szerencsém van. – E 2 ives kis könyv melyért az Akademia nem tudom hány arany

[törölt]

« juta »

dijt hirdetett, teljesen ép példányban meg van a m. vásárhelyi ref. coll. könyvtárában, nem a catalogusban, mint nálatok, hanem a valóságban. Ugyanott találtam Énekes könyvének Debrecen 1616. 4r. teljesen ép példányát. E kiadás eddig ismeretlen volt, s egy pár évtizeddel régibb a tieteknél, mely viszont régibb azon csonka példánynál, melyet az akad. könyvtárában mint nagy kincset s ritkaságot őriznek. A tőletek definiálni elvitt töredék nem Catechismusa, mint gondoltam; nagyobb cathecismusa lesz. E rövid hét alatt a legrégibb magyar bibliographiára mennyit tanultam, le nem irhatom; czimmásaimat, jegyzeteimet csak elolvasnom is megtart egypár óráig. – Majd leirom, ha érkezésem lesz, egypár czikkben; holnap küldök Kővárynak egy kis tárczaczikket

Apáczai Cseri

Apáczai Csere János

Logicájáról. – Kolozsvári lapból akarom legelsőben tudatni a m. tud. világgal, hogy e könyv melyet annyian hasztalan nyomoztak, melynek létezését is kétségbe vonták némelyek

[törölt]

« et »

, megvan, s Erdélyben a régi magyar könyvek hazájában van. Vasárnap vagy hétfön indulok Udvarhely felé; vágyom is a szabad levegőre, mert igazán sokat ülök a könyvtárakban, többet mint otthon. – De nehéz innen megválni. – 25. 26-dikán Udvarhelyt idzöm bizonyosan. Irj azért egypár sort,

[törölt]

« kivált ha »

[bizonytalan olvasat]

s légy szives azt nőm levelével együtt, melyet bizonyosan meg fog irni, oly sietve postára tenni, hogy a fentebb megirt napokon megkaphassam. Czimezd a levelet nevemre Nagy Lajos jogtanár ur szállására Udvarhelyt, s így bizonyosan megkapom. Siess, és járj el ez ügyben minél hamarabb; ha valami fontos érdekű levelem vagy küldemény érkezett hozzám, azt is utasitsd oda; de minél hamarabb. Hogy Csikot bejárjam, szándékom, de Három székre, a két falura, aligha juthat időm. Te már rövid időn költözöl re; sajnálom hogy nem bucsuzhatunk el egymástól; de ha sok jó embereid közt ott nem leszek is testileg; lelkemből egy szives „Isten hozzád”ot küldök utánad a csiki havasok tetejéről Kolozsvár és Magyarország felé tekintve. Isten legyen veled! Köszöntsd nevemben bácsit, a collegatust, t, kinek ha csak lehet viszek valamit Csikból, s általában minden jó embereimet. Jövő levelem Udvarhelyről, vagy Csikból hoz intézem. – Te már akkor a boldog lakosa léssz. Leveled szivesen várom, s a mellékelt levélke átadását még szivesebben kérem. igaz barátod mk” ( MTAK Kt K 513/460. 2. fehér fol. 23,7x15,2 cm. 1–3. levél, 4. üres. Címzés nincs.) Új 2009. 203–205.

Jegyzet

megelözheted az erdélyi lapokat

– beszámolóját csak az 1862. júl. 3-án megjelent SzF Vegyes rovatában adta ki, mivel az elküldött levélben az áll, hogy az erdélyi lapokon keresztül szeretné elsőnek a magyar tudományos világgal közölni „találmányait”; így – hogy t se bántsa meg, de szándékát se húzza keresztül – egy hetet csúsztatott a beszámolóval. Ekkorra már (jún. 25-én) megjelent a kolozsvári Korunkban a közlemény (Apáczai Cseri János Magyar logicájáról).

Jegyzet

egy tárgyánal fogva igen érdekes czikkemet

– Ez vagy a Két ó-székely ballada ( SzF II. II. 12–16. sz.; 1862. júl. 24. 177–179., júl. 31. 193–197., aug. 7. 209–211., aug. 14. 225–227., aug. 21. 241–245.) vagy ( szerint, GyPLev 665.) az Önbirálat című Vajda-recenzió (ugyanott II. II. 13– 18. sz. 1862. júl. 31. 198–199., aug. 7. 211–214., aug. 14. 228–229., aug. 21. 246–247., aug. 28. 260–262., szept. 4. 277–279.) lehetett. Az utóbbi tűnik valószínűbbnek.