AJOM18

Brassai Sámuel

elkésését csodáltam, mégjobban

[!]

[sic!]

elkéstem.

n

Jegyzet

Én, ki BrassaiBrassai Sámuel elkésését csodáltam, mégjobban elkéstem

– „Hát az a’

Brassai Sámuel

mi az ördögöt késik oly soká?” (1414.)

Szemere Miklós

és

Brassai Sámuel

polémiája 1861 őszén indult (l. az 1414. sz. levél jegyzetét), ezúttal

Szemere Miklós

késlekedik a

Johann Christoph Friedrich Schiller

Brassai Sámuel

utolsó cikkére ( Nyilt válasz Szemere Miklós urnak SzF II. I. 19–20. sz. 1862. márc. 13. 289–292., márc. 20. 305–308.) adott válasszal.

Fő oka, mert már megjelent kritikája, s én még sem bukkantam tárgyamat

ílletö

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: illetö

s védő tekintélyekre, tömérdek ideig rossz helyeken zörgetve, példaul

Pierrer

Pierer, Heinrich August

Conv. Lexiconában

Szerkesztői feloldás: Conversations Lexiconában

.

n

Jegyzet

PierrerPierer, Heinrich August Conv. LexiconábanSzerkesztői feloldás: Conv.ersations Lexiconában

– Ez talán

Heinrich August Pierer

Pierer, Heinrich August

és az általa kiadott és sajtó alá rendezett Universal-Lexikon, amely több mint 30 kötetben jelent meg az 1820-as és 1840-es években.

Végre eszembe jutott hogy

Goëthe

Goethe, Johann Wolfgang von

nél,

Schíller

Schiller, Friedrich

nél,

Herder

Herder, Johann Gottfried

nél

n

Jegyzet

GoëthenGoethe, Johann Wolfgang von él, SchíllerSchiller, Friedrich nél, HerderHerder, Johann Gottfried nél

–

Johann Wolfgang Goethe

Goethe, Johann Wolfgang von

(1749–1832) l. AJÖM XV. 828. és AJÖM XVI. 1159.,

Schiller, Friedrich

(1759–1805) l. AJÖM XV. 891.,

Johann Gottfried Herder

Herder, Johann Gottfried

(1744–1803)

sat. kereskedje[törölt]
« k »

m

Beszúrás

. Csak ekkor kezdém tehát, addig térdemen (mert én e tél nagy részén át két némettel bajlódtam: a német császárral, s a’ némethassal:

n

Jegyzet

némethassal

– hasmenéssel (vesd össze 1414.)

) irónnal öszvefirkált ígen sok aphoristikus eszméimet, – miknek itten felét is elhagyám – rendbeszedni, de látván hogy egy egész hó alatt, honn, sürü vendégeim miatt semmire sem fogok mehetni, ide ujhelyi szőlöm alatti borhazámba

[!]

[sic!]

menekültem

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: menekűltem

elölök, s itt bajlódom már sok idö óta: röstségemmel csak alig bíró becsérzetemmel,

Brassai Sámuel

val, és legiószúnyoggal

[!]

[sic!]

s légyel, miket míelött íráshoz fogjak, elöbb ki kell hajtanom,

s

Beszúrás

ölnöm. Különben nagyon kedélyemhez való ez idÿlli egyszerü élet itten. Egy hazúlról hozott vén tótasszony (főzőnéűl), s egy tehen,

[!]

[sic!]

összes birtokom; a’ többit a’ kültermészet s vidék szépsége adja, estveli s reggeli erős sétáimban. Estve a’ keletre fekvö erdő ’s folyam fele

vezetö

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: vezető

réti úton, vagy a’ [törölt]
« p »

P

Beszúrás

atakra menő töltésen hova tőllem egy mellék utacska vezet ki, reggel a’ délre fekvö szőlők érdők,

[!]

[sic!]

s

tővükben

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: tövükben

sürü s roppant gyümőlcsöskertekkel szegett bérczek közzé barangolok, hol a’ höségben

más fel oráig

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: másfeloráig

[!]

[sic!]

is árnyekban

[!]

[sic!]

s levett kalappal járhatok, rigók gerliczék között, s ha éjjel vagy reggel esőzött, a’ szelid s vad megyek

n

Jegyzet a szó ceruzával aláhúzva

illatát hordó szellőben. Úgy szeretnélek ilyenkor benneteket: tégedet,

Míská

Tompa Mihály

t íde rántani pár órára. Ladd!

[!]

[sic!]

mért lettünk emberekké mért nem fecskékké,! mily könyen

[!]

[sic!]

öszvejohetnénk!

[!]

[sic!]

vagy mért [törölt]
« nem »

nincs

Beszúrás

garabon[törölt]
« c »

cz

Beszúrás

ás köpenyegünk legalább! – Egyébaránt

Miska

Tompa Mihály

ra én már régota haragszom,

Miska

Tompa Mihály

rossz ember,

Miska

Tompa Mihály

meg romlott, egyszer ha jó kedvem lessz, le festem elötted ludas fejét. – Minap

Erdélyi jános

Erdélyi János

,

[!]

[sic!]

Hegedus Laczi

Hegedűs László

, s Lengyel Endre

[szerkesztői feloldás]

az orvos-ra írva

n

Jegyzet

ErdélyiErdélyi János , [!][sic!]Hegedus LacziHegedűs László , s Lengyel Endre

–

Erdélyi János

, Hegedűs László (a pataki kollégium tanárai,

Szemere Miklós

régi jó barátai); Lengyel Endre: orvos, talán Sárospatakon

, orvos, meg látogattak Tusculanumomban

n

Jegyzet

Tusculanumomban

– Tusculanum az ókori itáliai Latium egyik kedvelt városa, üdülőpalotája volt itt

Cató

Cato, Marcus Porcius

nak,

Marius

Marius, Caius

nak,

Caesar

Julius Caesar

nak,

Lucullus

Lucullus, Lucius Licinius

nak, s

Ciceró

Cicero, Marcus Tullius

nak is, aki itt írta meg a Tusculanae disputationest (Tusculumi viták) című munkáját.

(Patakhoz borház[törölt]
« á »

a

Beszúrás

m

[szerkesztői feloldás]

(Lehet, hogy szokásához híven,

Szemere Miklós

ismét távol tette az á ékezetét, de ezúttal ezt észlelve javította.)(Lehet, hogy szokásához híven,

csak félmertföld

[!]

[sic!]

), s nállam ebédeltek. Látogass meg

Jancsi

Arany János

, még itt leszek három napig! (most már szőlö munka míatt); adok jó friss vajat, tegnap elött hazúlröl

[!]

[sic!]

jött fríss kenyeret, savanyú vizet, s jó borocskát. Újra felsohajtok! mért nem tud az ember repülni mint a fecske!

De Krítikám! Az igen hosszú, mert mit előtted látsz, az még nem az egész, még jó rakás fogja követni. Te csak add, mihelyt kezedhez jut, mielött negyed része meg jelenne, hozzád jut a’ többi is; még níncs letisztázva; (mert mit te ímpurumnak

n

Jegyzet

impurum

– piszkozat (lat.)

fogsz nevezni, nállam az már: purum!

n

Jegyzet

purum

– tisztázat (lat.)

bizony hamis egy írás, s még ahoz

[!]

[sic!]

úgy

ősszevissza

Szerkesztői feloldás: összevissza

javítva; ígen kérlek ajánlj correctorod

ki való

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: kivaló

[!]

[sic!]

figyelmébe!:) mert tisztazásom

[!]

[sic!]

közben, meg akasztott

Erdelyi J.

Szerkesztői feloldás:

Erdelyi János

Erdélyi János

Tegnapelött delután

[!]

[sic!]

pár órára ismét ki jőtt hozzám

Hegedűs Laczi

Hegedűs László

val, s felolvasván én elöttök a’ hozzád most küldött lapokat, az utólsó czíkket (Ellentét a’ gorög

[!]

[sic!]

költészet s

kőltészetünk

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: költészetünk

között:) mind ketten rosszalták. „Hagyjam ki e’ czíkket”

[szerkesztői feloldás]

.

E tárgyról én meg vallom nem vagyok eleggé

[!]

[sic!]

tisztában magammal, de az ott elmondott eszmék, bár nem fordítás, s saját eszméimmel is vegyűlve –

Goëthe

Goethe, Johann Wolfgang von

,

Herder

Herder, Johann Gottfried

,

Schlegel

Schlegel, August Wilhelm

n

Jegyzet

SchlegelSchlegel, August Wilhelm

–

August Wilhelm Schlegel

Schlegel, August Wilhelm

(1767–1845) német költő, műfordító, kritikus

nagy eszméi. „De ök még a classicismus kizárólagos hűvei vóltak” mond

Erdélyi János

, s így magad estél azon hibába melyért polemíadban egy helyütt

[szerkesztői feloldás]

ü-n csak egy ékezet

Brassai Sámuel

t ütöd, s

Brassai Sámuel

nak ez egy

k

Beszúrás

érdésnél igaza is van, mert a’

gör.

Szerkesztői feloldás: görög

koltészet

[!]

[sic!]

o

b

Beszúrás

jectivebb volt mint a’ mai.”! – Ebben igaza lehet

Jancsí

Erdélyi János

nak s

Hegedüs

Hegedűs László

nek, de – szégyellek retirálni

n

Jegyzet

retirálni

– meghátrálni (lat.)

ebben is

Brassaí

Brassai Sámuel

elött; – tehát ha jobb szempontból véve föl, kidolgozhatom, küldeni fogom, ha nem, elmarad. Ugyan azért mint látod áthuzt[törölt]
« á »

a

Beszúrás

m ezt is; – azért nem sűrűbben, hogy elolvashassd. –

E mostanit

Beszúrás

tehát ne add.

Jancsikám

Arany János

! mint mondám hosszú vagyok (nem én magam, de Krítikám!) s még igy is elég hiányosan fejtém ki tárgyamat, mert igen sok óldalú historia ez! s hozzá, erősb marku legény kezébe való, mint az én röst öregségem, ’s tudománytalanságom. De hosszú más okból is:

Brassai Sámuel

t, ki mindenkit agyon beszéll, agyon akartam én ís beszélleni! Jövö kűldemenyem

[!]

[sic!]

között, (a végén) „Idézetek” is lesznek, elvemet védö ídézetei több nagy nevü írónak. Küzdjön

Brassai Sámuel

, ha még kedve lesz

főlszollalni

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: fölszollalni

,

[!]

[sic!]

azontól velök, s ne[törölt]
« m »
velem. Ezen idézetek ki keresé

sé

Beszúrás

vel töltöttem el a’ leg több idöt. Ha emlékeztem is hogy ez s amaz iró mond czélomra valót valahol, de bezzeg hol? hogy tehát olykor három, hat sort kiírhassak, köteteke

n

Beszúrás

által kellett keresnem,

e

Beszúrás

gész köteteket átolvasnom; sokat

e

Beszúrás

mlekezetböl

[!]

[sic!]

is idézhettem volna; de nem: szóról szóra, pedig szükség hogy úgy adjam.

Ne szelidíts valahogy némely ugyancsak éles kifejezéseimen; anyival

[!]

[sic!]

kevesbé: hagyd ki.

Brassaí

Brassai Sámuel

érdemli azokat. Engemet meg vallom, nagyon sértett, modora, – azon elbizott hangú, mást gúnyosan mosolygó, söt – szánó, – s lealázni, nevetsegessé

[!]

[sic!]

tenní tör

e

Beszúrás

kvö modor! „Mit nem akarunk, hogy velünk történjek

[!]

[sic!]

, azt ne tegyük mással.”

Erdélyi János

igen örül, hogy jól meg habeálom.

n

Jegyzet

habeálom

– (a bajvívásban) megsebezni, megtörni (lat.)

De modoromért (me

ly

Beszúrás

még

a

Beszúrás

hoz

[!]

[sic!]

csak visszatorlás) nem ís haraghatik

B.

Szerkesztői feloldás:

Brassai Sámuel

–, övé

a

Beszúrás

z, örüljön

[szerkesztői feloldás]

ő

[bizonytalan olvasat]

hű tanítványánók.

[!]

[sic!]

– Nevezetes, hogy a’ költök mellett három prokátrót

[!]

[sic!]

látok eddig militálni:

Salamon

Salamon Ferenc

t,

n

Jegyzet

SalamonSalamon Ferenc t

–

Salamon Ferenc

et, aki bekapcsolódott a

Szász Károly

és

Gyulai Pál

között zajló kritika-vitába, és akit majd

Szemere Miklós

támadott meg: Nyilt levél Arany Jánoshoz. ( SzF I. 51–52. sz. 1861. okt. 24. 801–802., okt. 31. 817– 820.), hogy aztán vele meg

Brassai Sámuel

szálljon vitába: Nincs már ismerettyű! (Ugyanott II. I. 6–7. sz. 1861. dec. 12. 85–87., dec. 19. 103–105.)

Brassai Sámuel

t,

Kazinczy Gábor

t (ez utolsót csak szóval, s kí egyszersmint azt allítja

[!]

[sic!]

h

[szerkesztői feloldás]

ogy

Brassai Sámuel

modora a leghumánusabb ellenem!

n

Jegyzet

Kazinczy GáborKazinczy Gábor t [szerkesztői feloldás] … BrassaiBrassai Sámuel modora a leghumánusabb ellenem

– vesd össze 1414.

) [törölt]
« e »

E

Beszúrás

llenök, az az [törölt]
« me »

el

Beszúrás

vem mellett ellenben három költöt:

Míská

Tompa Mihály

t,

Erdélyi János

t,

Lévay

Lévay József

t. (magamat nem ís számitom, – NB.

Erdélyi János

készül irni, szinte

Brassai Sámuel

ellen,

n

Jegyzet

Erdélyi jánosErdélyi János készül irni, szinte BrassaiBrassai Sámuel ellen

– ennek nincs nyoma

de – gondolom csak igen röviden.) –.

Salamon

Salamon Ferenc

t szívesen üdvözöld töllem. Kritikám

ban

Beszúrás

[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»

[szerkesztői feloldás]

valószínleg említi leh.

kéntelen vóltam öt is párszor említeni, – különben nekem csak

Brassai Sámuel

val van ügyem.

S most istenveled

[!]

[sic!]

kedves barátom! Correctorod figyelmébe! – Mert írásom átkozott, s ujra irnom már, lehetlen! Jó dominácskanknak

n

Jegyzet

dominácskanknak [!][sic!]

– utalás

AJ

Arany János

feleségére, Ercsey Juliannára; domina – úrnő (lat.)

[!]

[sic!]

az én igen nagy tiszteletemet. Jancsi fiad s lyankád’

[!]

[sic!]

[szerkesztői feloldás]

s lyankád-tól a szöveg a lap bal szélén elforgatva folytatódik; míg az utolsó szavak: ugrik olykor, docet Critika contra Brassaium ismét a lap legaljára kerülnek.

mar

[!]

[sic!]

azóta föl nőttek! Mint repül az idö! Én vén lettemre hetykén, meg most is fekete hajjal (ti hol az, enyém) járok. Lelkem sokkal vénebb mint testem, de azert

[!]

[sic!]

meg meg

[bizonytalan olvasat]

> ugrik olykor, docet Critika contra Brassaium.

n

Jegyzet

docet Critika contra Brassaium

– a kritika

Brassai Sámuel

ellen hangol (lat.)

ui. Ki feledtem még egyet mást. A

Brassai Sámuel

mondásait (fő mondásait) alá huztam, ezeket nagyobb vagy ritkább vagy dölt betűkkel (nem vagyok jártas a’ nyomdászi dolgokban) akarnám nyomatni; kivált egy czikkben: (

a

Beszúrás

Br.

Szerkesztői feloldás:

Brassai Sámuel

által magyarázott philantrópismusnál) az olvasót meg tevestené

[!]

[sic!]

sebes olvastában, mit mond (

Br.

Szerkesztői feloldás:

Brassai Sámuel

) mit ért, ha az övei nem dölt bötükkel adatnak, – olly sűrű e czikkben zárjeleim tábora.

Az általa meg támadott czikkeket, vonással választom el egymástól, mert e’ különszerű, egymásból nem folyó portékákat, máskép mutathatom föl. Nem vólna jobb a’ vonások - helyett, tan három négy csillag * * * ?

Én, a correctori jeleket nem ismerve, néhol hol sebes írásom közben olvashatlanúl irtam, az illy szót több helyütt alá huztam, s óldalt jobban írtam le. Félek hogy a betüszedö nagyobb betűkkel találja szedni ezen alá húzott nehány

[!]

[sic!]

szót.

S mível engemet üldöznek a sajtóhibák, előre tartok tőlle hogy a’ betűszedö, physiologia helyett psychologiát, s meg forditva fog szedni. Múlt Kritikamb

[szerkesztői feloldás]

an

e

Beszúrás

helyett „remek festvény” nemes festvenyt

[!]

[sic!]

tett, s pár ilyet.

n

Jegyzet

Múlt Kritikamb[szerkesztői feloldás] an

– Ez a Nyilt levél Arany Jánoshoz c. dolgozata 2., befejező részének elején található („mint ha szabályul állittatnék föl, hogy képtárakba csak nagy s nemes tárgyú festvények valók, ellenben egy pórkunyhó, egy rongyos kóldusgyermek, egy tyúk stb. bármily nemes festvények volnának is különben, nem fogadtatnak el.” ( SzF I. 52. sz. 1861. okt. 31. 817.)

S egyszersmind az hozzád kérésem

Jancsikám

Arany János

, hogy: mivel Kritikám ugyancsak hosszú aligha nem lessz harmadfélannyi mint a

Brassai Sámuel

é (lám milly jó

v

Beszúrás

agyok hozzá, mit ő váltóban

dott

[betoldásjel]

Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.

Szerkesztői feloldás: adott

, pengőben fizetem vissza!) ha egy számban anyit

[!]

[sic!]

adsz, mint övéből, nagyon sokára, 10 számban, jövend ki csak. Ha lehetne adnod egy számban kétannyit, igen jól esnék az az én zúzámnak, így ötszámban mind le őrőltethetnék. Szóval, – mert én járatlan vagyok a’ ti szokásaitokban – mentöl többet adhass egy számban annál jobban szeretném.

Még egy!

Br.

Szerkesztői feloldás: