ARANY JÁNOS – TOMPA MIHÁLYNAK

Tompa Mihály

m!

Ideje hogy már firkantsak nehány sort, akármily kurta lesz is levelem. Eddig is furcsa volt hallgatnom, mikor oly dolog iránt értesitél, melyre azonnali szives választ méltán várhattál, s méltán neheztelhetsz hallgatásunkért, okát nem tudván. Értem a kedves komám asszony feljövetele iránti tudósításodat. De im halljad mi késlelt a válaszban.

Engem

Balassa

Balassa János

(úgy hallom

Eötvös

Eötvös József

kértére) magátol fölkeresvén, kihallgatta nyavalyámat, s egy hónapi fürdöt rendelt, Szliácson.

n

Jegyzet

BalassaBalassa János [szerkesztői feloldás] … egy hónapi fürdöt rendelt, Szliácson

– vesd össze 1442.

De perse, ha egyéb akadály nincs is, a lap miatt sem távozhattam, míg

Gyulai

Gyulai Pál

fel nem jön. Ő ezen hó elején költözött [törölt]
« p »

P

Beszúrás

est

Budapest

re,

n

Jegyzet

ezen hó elején költözött PestBudapest re

–

Gyulai

Gyulai Pál

a folyóirat főmunkatársa lett. Vesd össze 1442.

de rögtön neki a lapot nem adhatám, részint míg belé nem okik,

n

Jegyzet

belé nem okik

– tájszó: „bele nem tanul”

részint mivel átmeneti viszonyai

Gyulai

Gyulai Pál

t a nélkül is nagyon elfoglalták az első napokban. Így Szliács maradt. Elébb, hogysem leveled vettük, úgy beszélgettünk családommal, hogy én megyek fürdőre, ők pedig szintén nem maradnak

Pest

Budapest

en, hol a háztartás többe kerűl, mint egy út, hanem

Szalontá

Nagyszalonta

ra mennek a rokonokhoz.

n

Jegyzet

SzalontáNagyszalonta ra mennek a rokonokhoz

–

Arany Juliska

írta

Lengyel Dánielné

Lengyel Dánielné Schisszel Jozefina (Dalma)

nak szóló, 1862. jún. 9-i levelében: „Anyám és én ez időt

Szalontá

Nagyszalonta

n óhajtanánk tőlteni, s

Laczi

Arany László

vagy velünk el jőn, vagy a mi még valoszinübb elmegy; s a kárpátok

[!]

[sic!]

remek szép vidékét bebarangolja a három hónapos szünidő alatt. – Bármennyire is szeressek is

[!]

[sic!]

Pest

Budapest

en lakni, ez utazást nagyon ohajtanám ha valósulna, hogy egy kis falusi léget szijjak, s a rég nem látott rokonokat, gyermekkorom kedves barátnőit ölelhessem.”

Arany László

is hasonlóan (bár már bizonytalanabbul) szólt

Tompá

Tompa Mihály

nak írt júl. 18-i levelében: „s akkor mi hárman – talán –

Szalontá

Nagyszalonta

ra megyünk.”

De semmi sem volt elhatározva, annál kevésbbé,

[!]

[sic!]

mert egy körösi leányka (

G. Nelli

Szerkesztői feloldás:

Gubody Nelli

n

Jegyzet

G. NelliSzerkesztői feloldás: Gubody NelliGubody Nelli

–

Juliska

Arany Juliska

nagykőrösi barátnéja, akivel a

Pest

Budapest

re költözést követően is levelezett. ( Novák 2000. 88. Aranyék és a Gubody család kapcsolatára l. még: AJÖM XVI. 1160. és Törös 1978. 240–244.)

Juliska

Arany Juliska

házasságkötése reggelén is írt levelet: „10 óra reggel. 1863. aug. 9. Kedves

Nellá

Gubody Nelli

m! Készen vagyok, a papot várjuk csak. Gondolok rád, szeretettel és irok. Boldog vagyok nagyon, de szivem reszket az elfogultságtól. Isten veled! Légy boldog és szeresd

Juliská

Arany Juliska

t ”. Rolla 1944 63. és Törös 1978 243.

) ki tavaly már itt töltött nehány hetet

fürd

ö

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: fürdő

használatban, irta hogy megint feljő egy pár hétre, s természetesen vendégünk lesz. Annyi szivességgel volt s van hozzánk e leány és családja, hogy habozóba estünk, lesz-e valami a szalontai útból. Azonban gondoltuk, hogy talán elébb feljő, mint én indulhatok, talán

fürdö

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: fürdő

ideje le is telik, mire a szalontai útra kerűl a sor. Vártuk: nem jött. No már most édes

Miská

Tompa Mihály

m, e függő állapotban érkezett a te leveled, a

[bizonytalan olvasat]

Kedves

Szerkesztői feloldás: kedves

komám asszony jövetele iránt. Határidő itt sincs, valamint a kőrösi lyánynál. Természetes, azt szerettük volna irni rögtön, hogy Kedves komám asszony jöjön mikor tetszik, s ne szálljon a Vadászkürtbe (ha csak

R-né

Szerkesztői feloldás:

Recsky-né

Recsky Benedekné Dobsa Róza

miatt teheti) hanem egyenesen hozzánk. De ha oda száll is, akár mindig vele lakjanak az asszonyok. Ezt kelle irnunk: de hogyan lehetséges? Ha a kőrösi kisasszony ép akkor talál jőni: ez alkalmatlan az együtt lételre; ha én Szliácsra megyek (de mikor lehet az?) a család

Szalontá

Nagyszalonta

ra igyekezett. E függő állapothoz hozzá jött, hogy én valami 3 hét óta naponkint ülök

Izsó

Izsó Miklós

nak,

n

Jegyzet

naponkint ülök IzsóIzsó Miklós nak

– Izsó Miklós 1862–1863-ban készítette

AJ

Arany János

mellszobrát.

nem gondolván hogy ennyi ideig tart ez a kotlás, miután festőnél 3–4 nap elég. Ez is mind halasztá utamat, noha már julius közepéne mehettem volna. Hozzá még a lap úgy áll, hogy nem tudom melyik órán mond fel a kiadó: s akkor egy az, hogy költeni való pénzem sincs a fürdőre, más pedig, hogy

i

Beszúrás

döm sincs, mert azon kell iparkodnom, hogy valami forrást

nyíssak

Szerkesztői feloldás: nyissak

további existentiámra. Mind e körülmény összehatása, édes

Miská

Tompa Mihály

m, azt eredményezte, hogy várnom kellett, hadd tisztuljon előttem a láthatár – bizonyos választ nem irhattam – és most is bizonytalant irok!

A dolog már most ilyen formán alakul.

Izsó

Izsó Miklós

ma vagy holnap bevégzi szobromat.

Gyulai

Gyulai Pál

átveszi a lapot. Augustus első napjaiban, én magam, talán elindulok Szliácsra. Ha kedves komám asszony addig feljő, én, illetőleg családom, szívesen megteszünk mindent, a mivel [törölt]
« a »
pesti számüzetése ridegségét oszlathatjuk. Talán családom akkor nem is vágyik aztán

Szalontá

Nagyszalonta

ra; vagy nehány nappal későbbre halasztja elutaztát az enyimnél. Valamennyi idöt minden esetre, tölthetnének együtt. Hogy kedves komám asszonyt a lelkökbe veszik: arra neked nem kell bizonykodás, azt hiszem. De az is igaz, rég vágynak

Szalontá

Nagyszalonta

ra, kivált ebből a forró, büdös, poros

Pest

Budapest

ből, ohajtanak [törölt]
« pi »
üdülni menni valahova már egyszer, s pihenni, mert a cselédek infámis

n

Jegyzet

infámis

– elvetemült, gyalázatos (lat.)

rosz volta miatt sokszor (mint jelenleg) cselédjük sincs, és kifáradtak a szolgálói munkában. Azért akarták felhasználni távollétemet: ha itthon ülök, akkor úgy sem hagynának el. Értsd, a mint írom: s ne gyanits semmi egyéb mellék gondolatot lappangani soraimban.

A mi pedig az én utamat illeti:

Madách

Madách Imre

nak azt igértem volt e tavaszszal (félig meddig s nem sok reményével a teljesedésnek) hogy e nyár folytán meglátogatom

Sztregová

Alsósztregova

n,

n

Jegyzet

SztregováAlsósztregova n

– ma: Dolny Strehova

s onnét vele téged. Most veszem levelét, melyben figyelmeztet igéretemre. Azt mondja:

Vácz

Vác

ig elébem jö, viszen

z

Beszúrás

S tregová

Alsósztregova

ra (falu ez felső Nógrádban) s együtt kirándulunk hozzád, kit nagyon

tísztel

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: tisztel

és szeretne megismerni. Én már most azt nem tudom: fogok-e irni

Madách

Madách Imre

nak, hogy jó lesz biz az, s igy útba ejtem

Stregová

Alsósztregova

t

[!]

[sic!]

is, Hanvát

n

Jegyzet

Hanvát

– ma: Chanava

is,

n

Jegyzet

Hanvát is

–

Tompa

Tompa Mihály

látogatásához

AJ

Arany János

-nak nem maradt ideje.

úgy megyek Szliácsra, – vagy pedig ez időlopó (mert tudom elfognák itt ís ott is az embert) csavargás helyett, egyenesen Szliácsra tartok, Esztergom-Nánáig vasúton és onnan társas szekeren.

[!]

[sic!]

Azt sem tudom, ha te – akkor már valószínleg özvegy ember

n

Jegyzet

özvegy ember

–

AJ

Arany János

Tompa

Tompa Mihály

szalmaözvegységére utal.

– szívesen láthatnád-

e

Beszúrás

a vendéget. Csupa habozás, csupa bizonytalanság! Ha

Madách

Madách Imre

nak az előbbi értelemben találok irni, megirom neked ís, hogy készületlen meg ne lepjünk.

A Figyelői czikkre

n

Jegyzet

A Figyelői czikkre

– Némi párhuzam ( SzF II. II. 11. sz. 1862. júl. 17. 161– 167.); vesd össze még az 1456. sz. levéllel.

– ha ugyan az, melyet gondolok – nagy tévedésben vagy. Sem iránya sem szerzője nem az, mint gondolod – s egyátalában nincs beléfoglalva az oly szabású költő, mint te.

Nekem pedig bezzeg meggyűlt a bajom

Szemere Miklós

sal.

n

Jegyzet

Nekem pedig bezzeg meggyűlt a bajom Szemere MiklósSzemere Miklós sal

– vesd össze 1414. és 1445.

Brassai

Brassai Sámuel

czikkére hosszú választ küldött hozzám, mely úgy volt irva, hogy ki nem adhattam. Nehány személyes gorombaság módositását kértem tőle, mely nem a Figyelőbe, nem is irodalomba való: „egy betűt sem” engedett. Igy kénytelen valék visszaküldeni. Most könyvben

n

Jegyzet

Most könyvben

–

Szemere

Szemere Miklós

füzete Válasz Brassai ismerettyüjére címmel jelent meg (vesd össze az 1491. sz. levél jegyzeteivel).

adja ki ellenem és

Br.

Szerkesztői feloldás:

Brassai

Brassai Sámuel

ellen. Haragszik kegyetlenűl. Ilyen ez a szerkesztőség!

Hanem isten áldjon, édes

Miská

Tompa Mihály

m. Köszönöm a verset: de nem várom dijával, hogy

Pest

Budapest

re jöj.

[!]

[sic!]

Én sem akarnék roszabb lenni, mint

Rózsaági

Rózsaági Antal

.

n

Jegyzet

Én sem akarnék roszabb lenni, mint RózsaágiRózsaági Antal

–

Rózsaági Antal

(1829–1886) író, fordító, szerkesztő, gimnáziumi tanár, a Győri Közlöny (1857) és a Gombostű (1861–1862) szerkesztője. –

AJ

Arany János

talán a Gombostű egyik szerkesztői üzenetére utalt, amely a financiális kérdések rendezését sejttette: „

Tompa M.

Tompa Mihály

urnak Hamván.

[!]

[sic!]

Önnek szavai szerint: tehát rendben vagyunk. Az Ország tükre kiadó hivatala úgy nyilatkozik, hogy a levél már elindittatott.” ( Gombostű 1862. 56. sz. júl. 12. , a fedőlap hátulján).

Tompá

Tompa Mihály

nak ekkoriban egy költeménye jelent meg a lapban, A vihar címmel. (Ugyanott 1862. 58. sz. júl. 19. 1825–1826.)

Ölellek ezerszer

igaz barátod

AranyJ

Szerkesztői feloldás:

Arany J

Arany János

AJOM18

Megjegyzések: