Aranysárkány fejléc kép
 
ARANY JÁNOS – TOMPA MIHÁLYNAK
Pest
Budapest
, julius 28án 1862.
 
  Édes
Miská
Tompa Mihály
m!  
  Ideje hogy már firkantsak nehány sort, akármily kurta lesz is levelem. Eddig is furcsa volt hallgatnom, mikor oly dolog iránt értesitél, melyre azonnali szives választ méltán várhattál, s méltán neheztelhetsz hallgatásunkért, okát nem tudván. Értem a kedves komám asszony feljövetele iránti tudósításodat. De im halljad mi késlelt a válaszban.  
  Engem
Balassa
Balassa János
(úgy hallom
Eötvös
Eötvös József
kértére) magátol fölkeresvén, kihallgatta nyavalyámat, s egy hónapi fürdöt rendelt, Szliácson.
n
Jegyzet
Balassa
Balassa János
[szerkesztői feloldás]
egy hónapi fürdöt rendelt, Szliácson
– vesd össze 1442.
De perse, ha egyéb akadály nincs is, a lap miatt sem távozhattam, míg
Gyulai
Gyulai Pál
fel nem jön. Ő ezen hó elején költözött
[törölt]
« p »
re,
n
Jegyzet
ezen hó elején költözött
Pest
Budapest
re
Gyulai
Gyulai Pál
a folyóirat főmunkatársa lett. Vesd össze 1442.
de rögtön neki a lapot nem adhatám, részint míg belé nem okik,
n
Jegyzet
belé nem okik
– tájszó: „bele nem tanul”
részint mivel átmeneti viszonyai
Gyulai
Gyulai Pál
t a nélkül is nagyon elfoglalták az első napokban. Így Szliács maradt. Elébb, hogysem leveled vettük, úgy beszélgettünk családommal, hogy én megyek fürdőre, ők pedig szintén nem maradnak
Pest
Budapest
en, hol a háztartás többe kerűl, mint egy út, hanem
Szalontá
Nagyszalonta
ra mennek a rokonokhoz.
n
Jegyzet
Szalontá
Nagyszalonta
ra mennek a rokonokhoz
Arany Juliska
Arany Juliska
írta
Lengyel Dánielné
Lengyel Dánielné Schisszel Jozefina (Dalma)
nak szóló, 1862. jún. 9-i levelében: „Anyám és én ez időt
Szalontá
Nagyszalonta
n óhajtanánk tőlteni, s
Laczi
Arany László
vagy velünk el jőn, vagy a mi még valoszinübb elmegy; s a kárpátok
 [!]
[sic!]
remek szép vidékét bebarangolja a három hónapos szünidő alatt. – Bármennyire is szeressek is
 [!]
[sic!]
Pest
Budapest
en lakni, ez utazást nagyon ohajtanám ha valósulna, hogy egy kis falusi léget szijjak, s a rég nem látott rokonokat, gyermekkorom kedves barátnőit ölelhessem.”
Arany László
Arany László
is hasonlóan (bár már bizonytalanabbul) szólt
Tompá
Tompa Mihály
nak írt júl. 18-i levelében: „s akkor mi hárman – talán –
Szalontá
Nagyszalonta
ra megyünk.”
De semmi sem volt elhatározva, annál kevésbbé,
 [!]
[sic!]
mert egy körösi leányka (
G. Nelli
Szerkesztői feloldás:
Gubody Nelli
Gubody Nelli
n
Jegyzet
G. Nelli
Szerkesztői feloldás:
Gubody Nelli
Gubody Nelli
Juliska
Arany Juliska
nagykőrösi barátnéja, akivel a
Pest
Budapest
re költözést követően is levelezett. ( Novák 2000. 88. Aranyék és a Gubody család kapcsolatára l. még: AJÖM XVI. 1160. és Törös 1978. 240–244.)
Juliska
Arany Juliska
házasságkötése reggelén is írt levelet: „10 óra reggel. 1863. aug. 9. Kedves
Nellá
Gubody Nelli
m! Készen vagyok, a papot várjuk csak. Gondolok rád, szeretettel és irok. Boldog vagyok nagyon, de szivem reszket az elfogultságtól. Isten veled! Légy boldog és szeresd
Juliská
Arany Juliska
t ”. Rolla 1944 63. és Törös 1978 243.
) ki tavaly már itt töltött nehány hetet
fürd
ö
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: fürdő
használatban, irta hogy megint feljő egy pár hétre, s természetesen vendégünk lesz. Annyi szivességgel volt s van hozzánk e leány és családja, hogy habozóba estünk, lesz-e valami a szalontai útból. Azonban gondoltuk, hogy talán elébb feljő, mint én indulhatok, talán
fürdö
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: fürdő
ideje le is telik, mire a szalontai útra kerűl a sor. Vártuk: nem jött. No már most édes
Miská
Tompa Mihály
m, e függő állapotban érkezett a te leveled, a
[bizonytalan olvasat]
Kedves
Szerkesztői feloldás: kedves
komám asszony jövetele iránt. Határidő itt sincs, valamint a kőrösi lyánynál. Természetes, azt szerettük volna irni rögtön, hogy Kedves komám asszony jöjön mikor tetszik, s ne szálljon a Vadászkürtbe (ha csak
R-né
Szerkesztői feloldás:
Recsky-né
Recsky Benedekné Dobsa Róza
miatt teheti) hanem egyenesen hozzánk. De ha oda száll is, akár mindig vele lakjanak az asszonyok. Ezt kelle irnunk: de hogyan lehetséges? Ha a kőrösi kisasszony ép akkor talál jőni: ez alkalmatlan az együtt lételre; ha én Szliácsra megyek (de mikor lehet az?) a család
Szalontá
Nagyszalonta
ra igyekezett. E függő állapothoz hozzá jött, hogy én valami 3 hét óta naponkint ülök
Izsó
Izsó Miklós
nak,
n
Jegyzet
naponkint ülök
Izsó
Izsó Miklós
nak
Izsó Miklós 1862–1863-ban készítette
AJ
Arany János
mellszobrát.
nem gondolván hogy ennyi ideig tart ez a kotlás, miután festőnél 3–4 nap elég. Ez is mind halasztá utamat, noha már julius közepéne mehettem volna. Hozzá még a lap úgy áll, hogy nem tudom melyik órán mond fel a kiadó: s akkor egy az, hogy költeni való pénzem sincs a fürdőre, más pedig, hogy
i
Beszúrás
döm sincs, mert azon kell iparkodnom, hogy valami forrást
nyíssak
Szerkesztői feloldás: nyissak
további existentiámra. Mind e körülmény összehatása, édes
Miská
Tompa Mihály
m, azt eredményezte, hogy várnom kellett, hadd tisztuljon előttem a láthatár – bizonyos választ nem irhattam – és most is bizonytalant irok!  
  A dolog már most ilyen formán alakul.
Izsó
Izsó Miklós
ma vagy holnap bevégzi szobromat.
Gyulai
Gyulai Pál
átveszi a lapot. Augustus első napjaiban, én magam, talán elindulok Szliácsra. Ha kedves komám asszony addig feljő, én, illetőleg családom, szívesen megteszünk mindent, a mivel
[törölt]
« a »
pesti számüzetése ridegségét oszlathatjuk. Talán családom akkor nem is vágyik aztán
Szalontá
Nagyszalonta
ra; vagy nehány nappal későbbre halasztja elutaztát az enyimnél. Valamennyi idöt minden esetre, tölthetnének együtt. Hogy kedves komám asszonyt a lelkökbe veszik: arra neked nem kell bizonykodás, azt hiszem. De az is igaz, rég vágynak
Szalontá
Nagyszalonta
ra, kivált ebből a forró, büdös, poros
Pest
Budapest
ből, ohajtanak
[törölt]
« pi »
üdülni menni valahova már egyszer, s pihenni, mert a cselédek infámis
n
Jegyzet
infámis
– elvetemült, gyalázatos (lat.)
rosz volta miatt sokszor (mint jelenleg) cselédjük sincs, és kifáradtak a szolgálói munkában. Azért akarták felhasználni távollétemet: ha itthon ülök, akkor úgy sem hagynának el. Értsd, a mint írom: s ne gyanits semmi egyéb mellék gondolatot lappangani soraimban.  
  A mi pedig az én utamat illeti:
Madách
Madách Imre
nak azt igértem volt e tavaszszal (félig meddig s nem sok reményével a teljesedésnek) hogy e nyár folytán meglátogatom
Sztregová
Alsósztregova
n
,
n
Jegyzet
Sztregová
Alsósztregova
n
– ma: Dolny Strehova
s onnét vele téged. Most veszem levelét, melyben figyelmeztet igéretemre. Azt mondja:
Vácz
Vác
ig elébem jö, viszen ra (falu ez felső Nógrádban) s együtt kirándulunk hozzád, kit nagyon
tísztel
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: tisztel
és szeretne megismerni. Én már most azt nem tudom: fogok-e irni
Madách
Madách Imre
nak, hogy jó lesz biz az, s igy útba ejtem
Stregová
Alsósztregova
t
 [!]
[sic!]
is, Hanvát
n
Jegyzet
Hanvát
– ma: Chanava
is,
n
Jegyzet
Hanvát is
Tompa
Tompa Mihály
látogatásához
AJ
Arany János
-nak nem maradt ideje.
úgy megyek Szliácsra, – vagy pedig ez időlopó (mert tudom elfognák itt ís ott is az embert) csavargás helyett, egyenesen Szliácsra tartok, Esztergom-Nánáig vasúton és onnan társas szekeren.
 [!]
[sic!]
Azt sem tudom, ha te – akkor már valószínleg özvegy ember
n
Jegyzet
özvegy ember
AJ
Arany János
Tompa
Tompa Mihály
szalmaözvegységére utal.
– szívesen láthatnád-
e
Beszúrás
a vendéget. Csupa habozás, csupa bizonytalanság! Ha
Madách
Madách Imre
nak az előbbi értelemben találok irni, megirom neked ís, hogy készületlen meg ne lepjünk.  
  A Figyelői czikkre
n
Jegyzet
A Figyelői czikkre
Némi párhuzam ( SzF II. II. 11. sz. 1862. júl. 17. 161– 167.); vesd össze még az 1456. sz. levéllel.
– ha ugyan az, melyet gondolok – nagy tévedésben vagy. Sem iránya sem szerzője nem az, mint gondolod – s egyátalában nincs beléfoglalva az oly szabású költő, mint te.  
  Nekem pedig bezzeg meggyűlt a bajom
Szemere Miklós
Szemere Miklós
sal.
n
Jegyzet
Nekem pedig bezzeg meggyűlt a bajom
Szemere Miklós
Szemere Miklós
sal
– vesd össze 1414. és 1445.
Brassai
Brassai Sámuel
czikkére hosszú választ küldött hozzám, mely úgy volt irva, hogy ki nem adhattam. Nehány személyes gorombaság módositását kértem tőle, mely nem a Figyelőbe, nem is irodalomba való: „egy betűt sem” engedett. Igy kénytelen valék visszaküldeni. Most könyvben
n
Jegyzet
Most könyvben
Szemere
Szemere Miklós
füzete Válasz Brassai ismerettyüjére címmel jelent meg (vesd össze az 1491. sz. levél jegyzeteivel).
adja ki ellenem és
Br.
Szerkesztői feloldás:
Brassai
Brassai Sámuel
ellen. Haragszik kegyetlenűl. Ilyen ez a szerkesztőség!  
  Hanem isten áldjon, édes
Miská
Tompa Mihály
m. Köszönöm a verset: de nem várom dijával, hogy
Pest
Budapest
re jöj.
 [!]
[sic!]
Én sem akarnék roszabb lenni, mint
Rózsaági
Rózsaági Antal
.
n
Jegyzet
Én sem akarnék roszabb lenni, mint
Rózsaági
Rózsaági Antal
Rózsaági Antal
Rózsaági Antal
(1829–1886) író, fordító, szerkesztő, gimnáziumi tanár, a Győri Közlöny (1857) és a Gombostű (1861–1862) szerkesztője. –
AJ
Arany János
talán a Gombostű egyik szerkesztői üzenetére utalt, amely a financiális kérdések rendezését sejttette: „
Tompa M.
Tompa Mihály
urnak Hamván.
 [!]
[sic!]
Önnek szavai szerint: tehát rendben vagyunk. Az Ország tükre kiadó hivatala úgy nyilatkozik, hogy a levél már elindittatott.” ( Gombostű 1862. 56. sz. júl. 12. , a fedőlap hátulján).
Tompá
Tompa Mihály
nak ekkoriban egy költeménye jelent meg a lapban, A vihar címmel. (Ugyanott 1862. 58. sz. júl. 19. 1825–1826.)
Ölellek ezerszer  
  igaz barátod  
 
AranyJ
Szerkesztői feloldás:
Arany J
Arany János
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 666.) Válasz
Tompa
Tompa Mihály
1862. júl. 25-i (1456.) és 26-i (1457.) levelére