KAZINCZY GÁBOR – ARANY JÁNOSNAK
[szerkesztői feloldás]
1862. október közepe
A szüret bajlódásai közt vettem szíves s nekem mindig becses soraidat. E bajlódások nem
fognak tartani, a jég gondoskodott róla, s így reménylem, hogy kívánatodnak
haladéktalanúl megfelelhetek. A correcturák „üzött vadként” (mily poetai leleményesség!)
üldöznek, s sok idejét veszik igénybe meg-meggyúladó fejemnek. Mindamellett rajta
leszek, hogy a két darabot a jövő héten postára adjam, s biztosítalak, hogy míg
nyomatod, Tartuffeöt is elküldöm. Ne nyugtalankodjál tehát legkevésbé is az
évi illetmény fölött.
Kétségtelen dolog, hogy a közönség részvetelét
[!]
kiadásaink meglehetősen lehűtötték.
Nagy balfogás az, nem tekinteni a változatosságra. Az angol egy-két
ételt tálal, de hízlaló quantitásban; a magyar a
számát nézi, s [sic!]
azután
méri a szíves látást. Én öt-hat művet adnék, s különneműt még
azonfelűl. Létezésünk alapja a közönség részvevése; ne tömjénezzük
azt szolgailag, de ne is húzzúnkSzerkesztői feloldás: az
után
[!]
újjat.[sic!]
[!]
Ti okos dolognak
tartottátok[sic!]
n
a Jegyzet
Ti okos dolognak tartottátok– A Kisfaludy Társaság 1860. nov. 29-i ülésén foglalkozott
Kazinczy
javaslatával: „Az igazgató előterjesztvén Kazinczy Gábor
Kazinczy Gábor
ajánlatát, miszerint
Kazinczy Gábor
Marmontel
beszélyei s Mailáth népmeséi, fordítva Marmontel, Jean-François
Kazinczy Ferenc
től, a
pártolóknak adandó évi könyvilletménybe vétetnének föl: a társaság ez ajánlatot
mellőzendőnek vélte, Kazinczy Ferenc
[törölt]
« örömestebb látván »Kazinczy Ferenc
nek majdan megjelenendő összes munkáiban látni.”(KT
jegyz.)Kazinczy Ferenc
Majláth
meséitMajláth János
n
mellőzni; én ugyan nem. Megszoktam minoritásban lenni; s
Bede Adam
Jegyzet
– AMajláthmeséitMajláth János
Kazinczy Ferenc
hagyatékából való német
nyelvű magyar mű- és népmesefordítás (1818), amelyet Kazinczy Ferenc
Kazinczy Gábor
korábban – többek között – Kazinczy Gábor
AJ
-nak és a Kisfaludy Társaságnak is ajánlott (l.
AJÖM XVII.
1219.
és
1252. ), Magyar regék, mondák és
népmesék (Gróf Majláth János után Kazinczy Ferencz) címmel, 1864-ben jelent meg az sajtó alá
rendezésében. A Ko recenzióban emlékezett meg a munkáról: „Arany János
Heckenast Gusztáv
köszönetet érdemel, hogy e munkát kiadta és ily diszesen, s ezzel mintegy
Heckenast Gusztáv
Kazinczy
végakaratát
teljesité, ki élete utolsó éveiben anynyira ohajtotta kiadni e forditmányát, s bár
ingyen kinált vele boldog-boldogtalant, még se talált kiadót széles Magyarországon.” (
Ko
1864. II. 19. sz. 1864. nov. 8.
450.)Szerkesztői feloldás:
Kazinczy Gábor
Kazinczy Gábor
n
igazságot szolgáltata
nekem.
Jegyzet
Bede Adam–
George Eliot
regényét Evans, Mary Anne
Salamon Ferenc
fordította, és
mind ő, mind a közönség gyengének találta.Salamon Ferenc
Galeot
otGaleotto Marzio
n
venni
fogod. VálaszJegyzet
–GaleototGaleotto Marzio
Galeotto Marzio
munkáját
Galeotto Marzio
Kazinczy Gábor
rendezte sajtó alá (Kazinczy Gábor
Pest
, 1863); a De egregie, sapienter et
iocose dictis et factis Mathiae Regis (Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás
mondásairól és tetteiről) c. műből nem jelent meg részlet sem a
SzF-ben, sem a Ko-ban. Vesd össze az
1493. és
1495. sz. levelekkel.
Budapest
[!]
[sic!]
belőle
amit tetszik. S tarts meg mindenek felett becses
jóvoltodban.
Beszúrás
KGábor
Szerkesztői feloldás:
K Gábor
Kazinczy Gábor