ARANY JÁNOS – JÓSIKA MIKLÓSNAK
[szerkesztői feloldás]
1862. október 29.
Az ide mellékelt felhívás
n
megmondja, honnan
vevém magamnak a bátorságot, hogy Méltóságodnál, kivel személyes ismeretségem – balsors
ugy akarta – nem lehetett, íme soraimmal bezörgessek.
Daczára szépirodalmi lapjaink nagy számának valódi szükségét érezzük egy oly
folyóiratnak, mely ne a külsőre, a mellékesre, hanem a bensőre, a tartalomra helyezzen
fősúlyt. A közönség ugyan arra van kapatva, hogy minél több papirt, képeket stb s minél
olcsóbban igérjenek neki; azzal, hogy a tartalom egyre silányúl, nem sokat törődik: de a
jobb izléseknél már is némi unalom nyilatkozik e papirfogyasztó léhaság iránt, s ha
idejében jobb tápot nem nyújtunk, sokan az egész
belletristikától
n
megvetéssel fordulnak el.
Jegyzet
belletristikától– szépirodalomtól (fr.)
E gondolat birt engem rá, hogy a
Sz.
Figyelőt
szélesb értelemben vett „literaturai” és általános miveltségterjesztő lappá
alakítsam.
Szerkesztői feloldás:
Szépirodalmi Figyelőt
Jól tudom, hogy ez egy darabig nehezen fog menni, mert sem a közönség nincs szokva
ilyenhez, sem az iróknak – a jóknak t.i. – oly bővében nem vagyunk, hogy folytonosan
becses dolgozattal állithassunk ki egy íly organumot. De törekszem legalább e czélra, s
ha egynehány jó munka mellett a többi türhető lesz is – még is jobb, mintha a tartalmat
csak másodrendű dolognak tekinteném. Egyelőre nem láttam e czélra alkalmasb eszközt,
mint a dijazást az egész lapra kiterjeszteni s magam adván ki a lapot, a mi nyereség
fordul rajta, méltányosan és igazságosan megosztani irótársaim közt. Tudom, hogy a dij
magában nem tesz jóvá valamely munkát, de ösztönöz minden esetre, s talán azt eszközli
hogy a szerkesztőnek nagyobb választása legyen a beküldött művekben.
Méltóságod neve s ottan-ottan egy munkája oly
auspicium
n
volna e lapra nézve, mely igazolná a programm azon igéretét, hogy e folyóiratnál
legjelesbjeink „egy koszorúban” egyesülnek. S bár tudom, hogy
nagyobb művekkel jobban el van foglalva, hogysem novellakraJegyzet
auspicium– előjel, kilátás (lat.)
[!]
s egyéb apróságokra
sok időt áldozhasson; mindazáltal bátor vagyok reményleni s alázatosan föl is kérem.
Talán olykor egy novella, olykor egy mutatvány nagyobb műből jutna
lapomnak,
vagy a mennyiben ez társadalmi és literaturai lap, méltóztatnék levél vagy valamely
könnyebb alakban irodalmi és socialis czikkekkel is szerencséltetni. A dijra nézve nem
maradnék az itt közlött „felhivás” korlátai közt, hanem Méltóságod tetszése szabná
törvényemet.
[sic!]
AranyJános
Szerkesztői feloldás:
Arany János
Arany János