Aranysárkány fejléc kép
 
RÉVÉSZ IMRE – ARANY JÁNOSNAK Debrecen, 1862. November 3.  
  Igen tisztelt Szerkesztő Ur!  
  Általam tegnap vett nagy becsü felszólitására van szerencsém határozottan kijelenteni, hogy a menyire tőlem telik, a „Koszoru” rendes és állandó munkatársaihoz szives készséggel csatlakozom, s nevemet a programmba egész bátorsággal kiteheti Kegyed.  
  Én, természetesen, költöi dolgokra épen nem, hanem társadalmi, általános miveltség terjesztö, pl. történelmi munkákra ajánlkozhatom és ajánlkozom is.
n
Jegyzet
ajánlkozhatom és ajánlkozom is
Révész Imre
Révész Imre
nevével nem jelent meg írás a Ko-ban.
Söt megvallom, hogy miután azon francia-osztrák civilizationak, mely különösen
Mária Therezia
Mária Terézia
korától kezdve folyvást mérgezi a nemzet műveltebb osztályának erkölcseit, határozott ellensége vagyok: igyekezni fogok ez irányban is hatni. No de hiszen, ez is „társadalmi” dolog s ez benne lesz Kegyed programmjában.  
  A mint pedig netalán egyenesen fel fog hivni Kegyed: azt tőlem telhetöleg elvégezni, különös kötelességemnek tartom.  
  Bizony szomoru dolog, hogy közöttünk kevés remény lehet egy komolyabb tartalmu vállalat sikeréhez!  
  Fogadja Kegyed legöszintébb tiszteletem nyilvánitását!  
  tisztelö hive  
 
Révész Imre
Szerkesztői feloldás:
Révész Imre
Révész Imre
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 603.)
Révész Imre
Révész Imre
(1826–1881): debreceni ref. lelkész, 1864-ben a kollégium egyháztörténelem tanára. Cikkei a SpFüz-ben, a ProtEgyhIskLap-ban jelentek meg. Fontosabb munkái ebben a korszakban: Dévai Biró Mátyás (
Pest
Budapest
, 1863), Kálvin élete és a kalvinismus. (
Pest
Budapest
, 1864), Egyházi beszédek (
Pest
Budapest
, 1864), Egyetemes egyháztörténet (
Pest
Budapest
, 1865).