Aranysárkány fejléc kép
 
BALOGH TIHAMÉR – ARANY JÁNOSNAK Nov. 11. 1862.  
  Édes jó
Arany
Arany János
bácsi!  
  Felette megtisztelve érzem magamat azon bizalom által, mit irántam tanúsitani szives volt, midőn nyilt levelével engem is megkeresett. Eddigi kisérleteim, melyeket az irodalom terén tettem: oly igénytelenek voltak, hogy azok után valóban nem mertem reményleni e kitüntetést. Miután pályám s kitűzött czélom a hosszas, kimeritő tanulmányozásra nem engedtek időt: inkább kedvtelés s benső vágyódás következtében nyultam tollhoz, nem pedig azon önhitt képzeldésből, hogy egykor valami maradandó becs művet leszek képes teremteni. Őszintén megvallom, hogy nem volt szándékom továbbra is szaporitani azok légióját, kik irással foglalkoznak, de megtisztelő felhivása folytán a legnagyobb készséggel szegem meg e fogadást s csekély erőm- és tehetségemet őszinte örömmel ajánlom fel. Nevemet rendelkezése alá bocsátom, munkálkodásomra pedig minden időben bizton számolhat.
n
Jegyzet
minden idben bizton számolhat
– A Ko-ban
Albin
Almási Balogh Tihamér
álnéven és
Almási Tihamér
Almási Balogh Tihamér
néven publikált; az utóbbival két novellát: Koszorú ( 1865. 6. sz. 1865. febr. 5. 126–133.) és Az utolsó nap c. „novellette” ( 1865. 19. sz. 1865. máj. 7. 436–443.). Németh G. Béla szerint az „-i. -r.” szignó is
(Almási) Balogh Tihamér
Almási Balogh Tihamér
é ( AJÖM XII. 621.), „aki ez időben kezdte népszínműveit írni, és sokat forgott a Budai Népszínház körül”. „
Almási Tihamér
Almási Balogh Tihamér
szerzősége mellett szól
[szerkesztői feloldás]
, hogy valamennyi kézikönyv, életrajzi összefoglalás, amelyek javarészt a kortársak adatai s a saját önéletrajzi közlései alapján nyugszanak, a
K
Szerkesztői feloldás: Koszorú
munkatársának mondják, holott nevével alig egy-két cikk jelent meg a lapban.” Ez jelentősen megnöveli a Ko-ban megjelent közlések számát: 1864-ben négyszer is megszólal a Budai Népszínház ügyében ( 1864. I. 10. sz. 1864. márc. 6. 235–238., 12. sz. márc. 20. 286–287., II. II. 8. sz. aug. 21. 190., 19. sz. nov. 6. 453.); 1865-ben a pest-budai dalárda első dalestjéről számol be. ( 1865. 13. sz. 1865. márc. 26. 307.)
Egyelőre évnegyedenként csupán egy nyomtatott ivre terjedő prózai munkát ígérek, de ha többre volna szüksége: kivánata teljesitését édes kötelességemnek fogom tekinteni. Mindaz, a mit Kegyedtől kérek, az, hogy ne nehezteljen, ha január-hó végéig nem nyujthatok be művet, mivel addig második orvosi szigorlatomhoz megkivántató tanulmányaim veszik igénybe időmet. Vállalatához a legjobb sükert kivánja  
  őszinte tisztelője  
 
Balogh Tihamér
Almási Balogh Tihamér
 
 

Megjegyzések:

Címzés nincs.
Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 593.) Almási Balogh Tihamér (1838–1907): Almási Balogh Pál fia,
Zoltán
Almási Balogh Zoltán
testvére. A nagykőrösi gimnázium egykori diákja, aki
AJ
Arany János
biztatására kezdte el írói pályáját; 1865-ben befejezve orvosi tanulmányait, apját követve a homeopátia híve lett. Elsősorban elbeszélésekkel, tárcákkal jelentkezett, 1862 és 1865 között publikált a CsalKör, a FL és a Ko hasábjain. Kötetünk időszakában megjelent művei: Népisme (
Pest
Budapest
, 1862), Párhuzam a homeopathi és allopathia közt (
Pest
Budapest
, 1865).