Aranysárkány fejléc kép
 
SZABÓ KÁROLY – ARANY JÁNOSNAK Kolozsvár nov. 14. 1862.  
  Kedves barátom!  
  Bocsáss meg, hogy igen sok dolgom miatt,
[szerkesztői feloldás]
Az AJÖM XVII. kötetéhez hasonlóan az elfordulások nagy száma miatt itt sem jelöljük a szavak egybeírását, amely „fölösleges és csaknem nevetséges volna” (654.
) mely hazajövetelemkor rám várt, felszólitásodra csak most válaszolok.  
  Az általad meginditandó „Koszorú”-ba, miután a programm szerint az én régi magyar könyvészeti czikkeimnek is juthat egy kis tér, annyival szivesebben ajánlkozom tehetségem szerint dolgozni, a menynyire örülök azon, hogy a kiadásra magad vállalkoztál, s igy a hitem szerint bizonyosan jól sikerülendő vállalat ha
[törölt]
« m »
sz
Beszúrás
nával nem a
Heckenast
Heckenast Gusztáv
különben is túldegesz tárczáját fogod puffasztani. A „sic vos non vobis”t,
n
Jegyzet
sic vos non vobis
– Így ti, de nem magatoknak… (lat.). Az ifjabb
Tiberius Claudius Donatus
Donatus, Tiberius Claudius
Vergilius-életrajzából. Az anekdota szerint Bathyllus fűzfapoéta zsebelte be azt a jutalmat, ami az
Augustus
Augustus (Caius Octavianus)
császárt dicsőít, ismeretlen szerzőtől származó distichonért járt.
Vergilius
Vergilius Maro, Publius
e sorral leplezte le a csalót, s a homályos értelmű sort magyarázatként négy pentameterből álló verssé egészítette ki.
mi a magyar irókra nézve oly nagy mértékben igaz, soha sem tarthattam az osztó igazsággal egyeztethetőnek. Örülök rajta, s hiszem hogy a közönség is tettleg helyeselni fogja, hogy
Heckenast
Heckenast Gusztáv
tól emancipáltad
n
Jegyzet
emancipáltad
– felszabadítottad (lat.)
lapodat.  
 
Heltai
Heltai Gáspár
1552-diki igen igen ritka könyvecskéjének ismertetését
n
Jegyzet
Heltai
Heltai Gáspár
1552-diki igen igen ritka könyvecskéjének ismertetését
– Ez a mű feltehetűen a Heltai Gáspár dialogusa a részegségröl és tobzódásról (1552): a magyar társadalom lelki és anyagi válsága a reformácio korában című lehetett, de a Ko-ban nem jelent meg az ismertetés. – Az Akad. Ért. 1891. 498–501., ahol
Szabó Károly
Szabó Károly
cikkeinek felsorolása található (124 db), nem hoz dolgozatot
Heltai Gáspár
Heltai Gáspár
ról.
s belőle az asszonyi luxusról stb szóló rövid mutatványt, bármennyi dolgom lesz is, uj évre bizonyosan beküldöm;
n
Jegyzet
uj évre bizonyosan beküldöm
Szabó Károly
Szabó Károly
1863. jan. 3-án így panaszkodik
Gyulai
Gyulai Pál
nak: „
Arany
Arany János
lapjába az igért czikkel elkéstem: de egy hét alatt felküldöm. Tudom, hogy effélére ugy sem nagy szükségtek van. Ha van nem sokat használ a lapnak, ha elmarad, nem sokat árt.
[szerkesztői feloldás]
Ti lássátok, mit tesztek vele. Kiállja-é a publicum a tudomány szagát?” ( Vértesy 1914. 232.; GyPLev 443. 492.)
ez után irok
Heltai
Heltai Gáspár
Cancionaléjáról, a XVI–XVII. századi historiás énekekről
n
Jegyzet
historiás énekekről
– Ezekről nem jelent meg ismertetés a lap hasábjain.
stb stb. oly modorban, hogy a tudósság szaga czikkeimet a kényes orrú közönség eltt valahogy kellemetlen
[törölt]
« »
ekké
Beszúrás
ne találja tenni. Majd csak eltalálom tán, mily homoeopathicus
n
Jegyzet
homoeopathicus
– Hasonszenvi gyógymód alkalmazója (gör.)
adagokban lehet és kell a magyar mivelt de a tudománytól iszonyatúan irtózó közönségnek a régi magyar bibliographiai tudomány cseppjeit bevehetőkké tenni. – Változatosság kedvéért az én czikkeim is majd csak megjárják, mikor jobbakat nem kapsz; én tudom hogy egyhamar ki nem fogyok az anyagból; mennyit használhatsz majd belőlök, az a te gondod; a mi neked nem tetszik s nem a nagy közönségnek való lesz, tőlem bátran félre dobhatod.
n
Jegyzet
bátran félre dobhatod
Szabó Károly
Szabó Károly
nevével két dolgozat jelent meg a Ko-ban: Az enlakai egyház ős székely betűkkel irt fölirata ( 1864. I. 22. sz. 1864. máj. 29. 522–523. és Szilágyi és Hagymási ( 1864. II. 9. sz. 1864. aug. 28. 211–213.).
 
  Ha részemre egy elöfizetési
 [!]
[sic!]
ivet küldesz, lelkiismeretesen rajta leszek, hogy lehetőleg betöltessem,
n
Jegyzet
Ha részemre egy elöfizetési ivet küldesz, lelkiismeretesen rajta leszek, hogy lehetőleg betöltessem
– Az ív megérkezett, azonban
Szabó Károly
Szabó Károly
csak néhány előfizetőt tudott gyűjteni. Erről
Gyulai
Gyulai Pál
hoz is ír 1862. nov. 27-én: „Az
Arany
Arany János
lapjára gyüjtném az előfizetést, ha más ügyesebbek el nem horgásznák ellem. Hihetőleg te küldtél ide annyi gyüjtő ivet, hogy egyik gyüjtő a másikat akarja elfogni. De igy is csak rajta leszünk, hogy Kolozsvár rangjához illően viselje a maga képét.” ( Vértesy 1914. 231., GyPLev 434. 479.)
mire bizony nem minden ember kedvéért ajánlkoznám.  
 
Gyulai Pali
Gyulai Pál
t, kinek külön irni részint restellek,
n
Jegyzet
külön irni részint restellek
1862. nov. 27-én küld néhány fordítást Anakreontól, de kéri
Gyulai
Gyulai Pál
t, hogy
AJ
Arany János
az eredetikkel való egybevetéséig és jóváhagyásáig ne tegye be. 1863. jan 3-i levelében már maga is a darabok gyengeségét vallja, és kihagyásukat kéri ( Vértesy 1914. 230–233., GyPLev 434. 478., 443. 492.) A Részvét könyvében nem jelent meg tőle munka (1863).
részint nem érkezem, igen szivesen kérem, hogy mikor az uri utczában jár, s reménylem, hogy ez minden nap megesik, tekintsen be az akademia nem-palotájába, s járjon végére Sasku Károlytól,
n
Jegyzet
Sasku Károly
– (1806–1869): az akadémiai kiadványok korrektora
mi az oka, hogy a Hunyadiak korából
n
Jegyzet
a Hunyadiak korából
Hunyadiak kora Magyarországon;
Teleki József
Teleki József
(az MTA els elnöke, Erdély utolsó kormányzója) munkájának utolsó darabját halála után (1855)
Szabó Károly
Szabó Károly
rendezte sajtó alá, mely munkálatok rendkívül lassan zajlottak. L. még az 1808. sz. levél jegyzetét.
revisiót
n
Jegyzet
revisio
– a hibák javítására szolgáló nyomdai levonat (lat.)
nem kaphatok, holott 2 iv már fentlétemkor ki volt szedve s a 20 ives füzet kiadása igen sürgetős volna. Megvárom tőle hogy a correctura mielőbb leküldését szokott erélyével ki fogja eszközölni. – Ez erélyre ugy sejtem a „Vad rózsák
n
Jegyzet
Vad rózsák
Kriza János székely népköltészeti gyűjteménye 1863-ban jelent meg Kolozsvárt.
nyomtatása ügyében is aligha szükség nem volna. – Lesz második kötet is, de mikor? az már más kérdés. – Ugyanő, ha akarta volna, megtéríthette volna részemre a Kisfaludy társaság ingyen elárverezett nyomtatvány-raktárából a Széptani remekirók I. kötetét,
n
Jegyzet
Széptani remekirók I. kötetét
– Ezt a Kisfaludy Társaság 1846-ban (majd 1875-ben) adta ki és a következő műveket tartalmazza: Arisztotelész: Poétika (ford.
Hunfalvy Pál
Hunfalvy Pál
),
Horatius
Horatius, Quintus Flaccus
: Levél a Pisókhoz a költészetről (ford.:
Czuczor Gergely
Czuczor Gergely István
), Longinus: Értekezés a fenségesről (ford.:
Kis János
Kis János
) és Anaximenes: Retorika (ford.
Kis János
Kis János
).
melyet egykor pesti utja alkalmával kézi táskájával együtt a kapusi utféli czigány tolvaj, ugy hiszem nem nagy lelki élvezetére sőt nem csekély bosszúságára, elismert gondosságú gazdája szemei elől vagy lábai alól szerencsésen ellopott: de meglakolt már e szerencsétlen casusáért
n
Jegyzet
casusáért
– esetért, ügyért (lat.)
eleget, s igy ha soha meg nem tériti is a könyvet, biztositom, hogy ez ügyben ez utolsó vexálással
n
Jegyzet
vexálással
– zaklatással (lat.)
örökre quittek vagyunk.  
  Minden jót kivánva s nőmmel együtt magadat és kedveseidet, valamint Paliékat a legszivesebben köszöntve maradok  
  igaz barátod  
 
Szabó Károly
Szabó Károly
mk  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 603.)
Szabó Károly
Szabó Károly
(1824–1890): ekkor az Erdélyi Múzeum-Egylet könyvtárosa és a kolozsvári ref. kollégium görögnyelv-tanára. Történeti és bibliográfiai kutatásai egyaránt nagy jelentőségűek. Korszakunkban megjelent művei: Magyarország történetének forrásai (
Pest
Budapest
, 1860–1864), Erdélyi történelmi adatok (Kolozsvár, 1862), Attila-mondák (ford.,
Pest
Budapest
, 1863), Az erdélyi múzeumi könyvtár többszörös példányainak jegyzéke (Kolozsvár, 1863), Attila és utódai történelme a magyarok Európába telepedéseig (ford., Kolozsvár, 1865).