Aranysárkány fejléc kép
 
IMRE SÁNDOR – ARANY JÁNOSNAK
Debreczen
Debrecen
Nov. 16. 1862.
 
  Tekintetes Úr!  
 
IgentiszteltBarátom!
Szerkesztői feloldás: Igentisztelt Barátom!
[szerkesztői feloldás]
össz. (Későbbi, gyakori elfordulását nem jelöljük.)
 
  Legszivesb köszönettel vettem, hogy becses f
[törölt]
« ó »
o
Beszúrás
lyóiratának átalakitásakor is megemlékezett rólam ’s munkálkodásra felszólitott.  
  Sajnos dolog hogy a’ Figyelő , mely az én nezetem
 [!]
[sic!]
’s úgy tudom másokéi szerént is mind tartalmának komolysága, mind jó és nemes magatartása által magaét
 [!]
[sic!]
jobban megtette, mint bármelly folyóiratunk, ily rövid élet után, elhúnyt. Azonban az ő ügye jó és erős kézben van, mely hatalma lesz feltámasztására megtenni a mit hazai viszonyaink közt lehetséges.  
  Részemről tudom semmit sem tehetek érette. Az en
 [!]
[sic!]
dolgozatom nem lesz a Koszoruban egy illatával vagy bájával vonzó virág, – legfelebb zöldlevél, mely ki
[törölt]
« m »
e
Beszúrás
meli azokat vagy legalább helyt foglal… De mégis megkisértek valamit abból a’ mi keveset irodalomtörténetit tudok, a’ Koszorú számára feljuttatni,
n
Jegyzet
Koszorú számára feljuttatni
Imre Sándor két főcikke: Kazinczy költészete ( Ko 1863. I. 10–11. sz. 1863. márc. 8. 217–221., márc. 15. 241–245.) és Az irodalom és a társadalmi viszonyok ( 1864. I. 11–16. sz. 1864. márc. 13. 241– 244., márc. 20. 265–269., márc. 27. 289–292., ápr. 3. 313–316., ápr. 10. 337– 340., ápr. 17. 361–364.), valamint I. S.: Kazinczy Ferencz négy levele ( 1864. II. 22. sz. 1864. nov. 27. 520–522.).
– a’ mi ha ostoba lesz, bizonnyal nem jóakaratomon, hanem tehetetlenségemen múlik, mint más sokaknál is.  
  Ujolag szives köszönetet mondva, s nagybecsü kedveségét
 [!]
[sic!]
kikérve  
  vagyok  
  igaz tisztelője  
 
ImreSándor
Szerkesztői feloldás: Imre Sándor
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 597.) Imre Sándor (1820–1900): 1858-tól az Akadémia levelező, 1879-től rendes tagja; e korszakban a magyar nyelv és irodalom tanára a debreceni ref. kollégium gimnáziumában és teológiai karán. Értekezései
AJ
Arany János
folyóiratai mellett a SpFüz-ben jelentek meg; műve: A magyar irodalom és nyelv története (Debrecen, 1865).