HALMÁGYI SÁNDOR – ARANY JÁNOSNAK

Természetesnek fog talán tetszeni, hogy igen szeretném már tudni: mi sorsa lesz azon iránybeszélyemnek,

n

Jegyzet

iránybeszélyemnek

– Az Elv és előítélet végül nem a Ko-ban, hanem önálló könyv alakban jelent meg (1864); l. az 1862 végi levélváltásokat.

a melyet szerkesztő ur még januárban közölni igért, de a mely, imé, februarban is még, a szerkesztői fiokban hever. Valamint tolakodni, ugy követelőzni se akarok beszélyemmel. Egy kis érdekem lett volna abban, hogy még januárban jelenjék meg. Hogy egyebet ne emlitsek, a honorariumot is hamarább kaptam volna, s ez lényeges a con[törölt]
« f »

t

Beszúrás

ofizetés

n

Jegyzet

contofizetés

– hitelfizetés

napjaiban egy olyan emberre nézve, mint énis,

[!]

[sic!]

a kinek existentiája alapját nemjövedelmez

[!]

[sic!]

földbirtok s ez a pennácska képezi, a melyet ritkán és lelkiisméretesen szoktam koptatni. Aztán egy kis fogadásom is volt stb. Elég az, hogy „A nők a tükör elött”

n

Jegyzet

„A nők a tükör elött”

–

Gyulai

Gyulai Pál

művének pontos címe: Nők a tükör előtt.

czímű beszély, rajz vagy talán inkább finom pasquill

n

Jegyzet

pasquill

– gúnyirat (né.)

még sokáig tarthat, mert az ilyen müvet, a me[törölt]
« y »

l

Beszúrás

yben nincs fejlemény, épen addig lehet nyujtani, a meddig tetszik, s hátha a

Gyulai

Gyulai Pál

álma „a nőkről” még februárban se éri végét!? Én az ő és a „Koszoru” érdekében ohajtom, hogy inkább marcziusba is menjen át, mintsem képsorozatát befejezze,

n

Jegyzet

mintsem képsorozatát befejezze

–

Gyulai

Gyulai Pál

nak az 1863. 1. számtól tartó elbeszélése febr. 15-én ért véget ( Ko 1863. I. 1–7. sz., 1863. jan. 4. 7–12., jan. 11. 32–38., jan. 18. 55–60., jan. 25. 78–83., febr. 1. 102–107., febr. 8. 126–131., febr. 15. 149–154.)

a nélkül, hogy oly női jellemet is mutatna fel, a mely nem csak szánalmunkat vagy épen megvetésünket ébreszti fel. Különben nincs joga követelni, hogy képsorozatával valóban „a nőket” photographirozta, s igazolva lesz tán azoknak kikelése, a kik

Gyulai

Gyulai Pál

t aval

[!]

[sic!]

vádolják, hogy a női jellemet egyoldalu felfogással birálja. Hogyan, hát nincsenek-e magasztos jellemü tisztele[törölt]
« m »

tr

Beszúrás

eméltó nők is? Az anyai szeretet és önfeláldozás, a honleányi erény és hűség képviseli ismeretlenek volnának-e

Gy.

Szerkesztői feloldás:

Gyulai

Gyulai Pál

elött? Minő társadalmi kör az, melyben tapasztalatait szerezte? stb. E kérdéseket nem csak én intézem

Gyulai

Gyulai Pál

hoz, s ha felhozom, azt teszem azért, mert az nem lehet közömbös elötte. Én nagy erkölcsi érdeket látok abban, hogy midőn a női jellem birálatához, ehez

[!]

[sic!]

a

Beszúrás

kényes tárgyhoz nyulunk, mindenekfelett méltányosak legyünk, a szigort igazsággal párisitsuk,

[!]

[sic!]

adjuk meg neki az igazat is, különben nem hallgat reánk. Én a

Gy.

Szerkesztői feloldás:

Gyulai

Gyulai Pál

dolgozatát sok gyönyörrel olvasom, de egyszersmind biráló szemmel is (szabad tán nekem is!?) s kiváncsian várom a befejezést, mert a nő társadalmi szemlélődéseim közben tanulmányaimnak mindig kedvencz tárgya vol

t

Beszúrás

és nekem vannak adataim, hogy „a nők a tükör előtt” nem mind olyanok, mint azok, a kiket eddig

Gy.

Szerkesztői feloldás:

Gyulai

Gyulai Pál

bemutatott rajzában. stb.

[!]

[sic!]

Bocsánat a reflexiokért. Csak ugy kipottyantak a pennámból. Csupa jóindulat az oka. Előttem soha se érdektelen, hogy mi jelenik meg a szerkesztő ur lapjában, s mire használja

Gyulai

Gyulai Pál

szép talentumát.

Csak nehány sort még rövid üzleti stylben!

Lesz-e szives a szerkesztő ur beszélyemet közvetlenül a

Gy.

Szerkesztői feloldás:

Gyulai

Gyulai Pál

dolgozata után meginditni lapjában? Ha igen, méltóztassék értesitni. Én rég befejeztem művemet, s vakmerő vagyok hinni, hogy meglehetősen sikerült egy eredeti képet adnom a valódi magyar társadalmi életből, oly eszmekörrel és iránynyal, a mely a műnek magasabb erkölcsi hatást biztosithatna. Mind vártam valami levélbeli vagy nyilt postai értesitést, hogy mihez tartsam magamat, mert ok nélkül nem szeretném még egyszer leirni, s ha iródiákkal másoltatom, az ritkán ir, hogy annál többet kapjon, s én annál többet fizessek a postán.

Ellenben, ha dolgozatomra még később kerülne a sor, a mit természetesnek találnék, ha jobb mű és nevesebb szerzőtől állana rendelkezésére, ez esetben könyörgöm: sziveskedjék az ott levő négy fejezetet recommandirozva

n

Jegyzet

recommandirozva

– ajánlottan feladva (lat.)

bérmentetlenül visszaküldeni. Majd aztán egyébbel szolgálok.

n

Jegyzet

Majd aztán egyébbel szolgálok

–

Halmágyi

Halmágyi Sándor

tól a Ko-ban nem jelent meg aláírt vagy kikövetkeztethető munka.

Igazán megvallva, azon social-politikai érdeknél fogva, a mely engemet e beszély irására ösztönzött, szerettem volna, hogy könyvalakban is megjelenjék. Kisebb formatumban lenne vagy 120 lap talán. Valyon a „Koszoru” nyomtatója nem lenne hajlandó utánnyomatni? Csak azt kivánnám, hogy a honorariumot

a

Beszúrás

Koszoruval közösen egészitsék ki 120 frtra, s nekem mindegy volna, ha a Koszorutól semmit se kapnék is [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
azon esetben, ha a nyomdatulajdonos maga kész volna 120 frtot megfizetni.

De ez csak olyan ötlet, s ha nem kivihető:

a. vagy kell a novella a

szerk.

Szerkesztői feloldás: szerkesztő

urnak, s közli és én kapom egyszerűen a „Koszoru” programmjában igért honorariumot, a melyet jövőben is megérdemelni óhajtok.

b. vagy nincs szüksége a „Koszoru”-nak e novellára, s megkapnám keziratomat,

[!]

[sic!]

függetlenül rendelkezem felőle.

Kissé zavart helyzetem, felperzseltetés falun, s adosság városon, kénytelenitnek siető s elhatározó válaszért esedeznem, annyival inkább mert nem fogadék el egy

Pest

Budapest

ről kinált 1200 frtos állást

n

Jegyzet

nem fogadék el egy PestBudapest ről kinált 1200 frtos állást

– Talán a PN tehette ezt az ajánlatot, amelynek már volt munkatársa (vagy esetleg az 1863-ban induló Független c. lap).

egy ottani politikai napilap mellett

Egész tisztelettel vagyok

alázatos szolgája

HalmágyiSándor

Szerkesztői feloldás:

Halmágyi Sándor

AJOM18

Megjegyzések: