GREGUSS ÁGOST – ARANY JÁNOSNAK

– Ilyen álnév alatt jelent meg a tárcarovatban Az orvos nyelvészek c. cikk, amely az orvosi műszavakat vizsgálja és kigúnyolja a „kóros” kinövéseket. ( Ország, 1863. jan. 1. )

Egész had rosz szónak – Koszorú nem b

á

Beszúrás

nja.

Naplóban, Országban akadémiánkról

Egy toll, és egyszerre, s teljes egyformán szól:

n

Jegyzet

Egy toll, és egyszerre, s teljes egyformán szól

–

Csengery Antal

írta az Akadémiáról szóló beszámolót a Pesti Naplóba és az Országba.

Mégis a Koszorú csak a Naplót hallja –

Ezt az egész Ország méltán panaszolja!

Tárczája voltakép csak Országnak volna,

Hanem a Koszorú semmitsem tud róla.

Pedig Kríza Jánost, meg Erdélyi Jánost

n

Jegyzet

Pedig Kríza Jánost, meg Erdélyi JánosErdélyi János t

–

Kriza

Kriza János

Vadrózsák c. gyűjteményéről jelent meg ismertetés és belőle néhány darab (1863. jan. 21., 22.); 1862. okt. végén

Erdélyi

Erdélyi János

adott három mutatványt A bölcsészet Magyarországon c. munkájából, A legújabb magyar lyra c. értekezése pedig 1863. február 1., 2., 13., 14., 19., 20., 21, márc. 24., ápr. 9., 10., 12-én jelent meg.

Csak észrevehetné a harmadik János?

S magyar maccaronik

n

Jegyzet

magyar maccaronik

– Torkos Sándor A maccaronismus a magyar irodalomban c. írása az Ország tárcájában (1863. jan. 13., 14., 15.). Ezek tréfás, elsősorban deákversek, amelyekben idegen (főleg latin és német) szavak jelennek meg a szövegben.

Torkos

Torkos Sándor

szerint: „a maccaronismus a magyar irodalomban, az eredeti olasztól és némettől némileg eltérő kifejlődést nyert. A latin végzésekkel ellátott magyar szókkal és magyar mondatokkal kevert latin mellett ugyanis megforditva magyar ragokkal ellátott latin szókkal és latin mondatokkal kevert, és ennek mintájára magyar ragokkal ragozott német és más nyelvbeli szókkal kevert, magyar nyelv is használtatik.” L. ugyanott Szeberényi Lajos írását is (1863. jan. 21.).

tudós buvárlását

Ugyan kivánhatnók, hogy

m

Beszúrás

ég

i

Beszúrás

s meglássák?

n

Jegyzet

hogy mégis meglássák

– Ez megtörtént a Ko febr. 15-i ( 1863. I. 7. sz. 167.) számának Vegyes rovatában: „Nem kerülte el figyelmünket

Torkos S.nak

Szerkesztői feloldás:

Torkos Sándor

nak

az ’Ország’ tárczájában megjelent értekezése a magyar ’macaroni-költészetről’, mely irodalmunkban tudtunkra most van először tárgyalva; de bővebben akarunk szólani hozzá.” (Erről nincs további adatunk.)

Hát a mtárlatot? [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
és szobormveket?

– Hisz a Koszorú is

szobrász iskola

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: szobrásziskola

lett.

n

Jegyzet

a Koszorú is szobrásziskola lett

– Utalás Ormós Zsigmondnak a Ko-ban megjelent, általános szobrászati, történeti és egyúttal ízlésnevelő főcikksorozatára, a Gróf

Széchenyi István

emléke milyen legyen c. dolgozatára ( Ko 1863. I. 2–6. sz. 1863. jan. 11. 25–29., jan. 18. 50–53., jan. 25. 73–77., febr. 1. 97–100. és febr. 8. 121–125.)

Uram, János király, tekints az Országra!

n

Jegyzet

tekints az Országra

– A Ko később át is vett az Országban megjelent írást: ilyen A csillagok világából című ( 1863. I. 17. sz. ápr. 26. 403–405.), amely több kolléga rosszallását is kivívta (l. az 1682. sz. levelet és jegyzeteit).

Ne legyen tovább is szivedbl kizárva!

Az Ország, fájdalom, foglyává nem tehet,

Különben zárna magába tégedet.

AJOM18

Megjegyzések: