Aranysárkány fejléc kép
 
HALMÁGYI SÁNDOR – ARANY JÁNOSNAK Kolozsvár febr. 8. 1863  
  Tisztelt szerkesztő ur!  
  Tegnap vett becses soraira
n
Jegyzet
Tegnap vett becses soraira
– a levél elveszett
van szerencsém válaszolni egész őszinteséggel. Ez már gyengeségem! t. i. az őszinteség, melynek se a politikában, se a társadalmi erények lajstromában nincs helye, de a melyet
szerk.
Szerkesztői feloldás: szerkesztő
ur lehetetlen hogy ne méltányoljon, miután az csak tiszteletem kifolyása.  
  Legközelebbi levelem czélja volt a lehető egyszerüen némi bizonyosságot szerezni beszélyem sorsa felől, s higyje meg, szerkesztő ur, nem csak saját érdekem lebegett elöttem. Gondolám, hogy hátha abban a fiokban az én kéziratom mellett más becsesebb kézirat is hever, a melyet szellemi belérték és a szerző nevének ünnepélyesebb hangzásánál fogva jobban megillet a legközelebbi sor; hátha
Jókai
Jókai Mór
vagy Józsika
 [!]
[sic!]
stb. küldött be valamit, s
szerk.
Szerkesztői feloldás: szerkesztő
ur némileg kényelmetlenül érzi magát, miután dolgozatomat még januarban közölni igérte, s mint méltányos ember erkölcsileg kötelezve érzi magát
a
Beszúrás
ztán arra is, hogy elsőbbséget adjon. Nem nyughattam azon ötlettől, hogy dolgozatom – ha később tán nem is volna az – de most bizonyos tekintetben nyűg, s így kettős érdek ösztönzött, határozott kérdést intézni, egyik pontban alkalmat szolgáltatván arra, hogy kéziratom – ha nem kell – tartozkodás nélkül visszaküldethessék. Én nem vagyok szerénytelen, önző, kapzsi. Önérzetem tiltja ez uton törni haszon és dicsőség után. Saját érdekem mellett, sőt felett, a „Koszoru” érdeke is lebegett elöttem, s lehetetlen egész tisztelettel óvást nem tennem az ellen, mintha én
d
Beszúrás
olgozatom eddigi mellőztetésiért nehezteltem volna. Köszönöm
szerk.
Szerkesztői feloldás: szerkesztő
ur elkötelező méltányosságát, a melyel
 [!]
[sic!]
e „neheztelés” jogosultságát az elözményeknél fogva elismeri. De fogadja viszonzásul nyilatkozatomat, s biztositásomat aziránt, hogy jogosultságomat erre csak akkor tekinthetném igazolva, ha magas szellemi érdekek nevében m
e
Beszúrás
gindult lapja érdekeit látnám mellőzve az által, hogy egy vagy más czikkem hónapokig hever a
szerk.
Szerkesztői feloldás: szerkesztői
fiokban.
 [!]
[sic!]
Tehát soha, mert ily magas véleménnyel nem vagyok igénytelen erőm értéke felől! Lelkesen csatlakozom a „Koszoru” ügyéhez, s valamint társadalmi összeköttetéseimet igyekeztem anyagi érdekei előmozditására némi sikerrel felhasználni és hasznositni, ugy szintén szerencsémnek fogom mindig érezni, ha szellemileg is hathatok bármi keveset. De ha dolgozataim – melyek közül a jobbnak vélteket elöbb mindig odaajánlom – egytől egyig visszautasittatnának is, megnyugszom abban, hogy első az ügy érdeke s csak másodrangu a párthiveké, a kik közt én bizonyosan nem igénylek magamnak vezérrnagyi rangot. Hiszen a multkor is csak azt irtam, hogy valamint
[törölt]
« e »
t
Beszúrás
olakodni nem, ugy követelőzni se akarok, s megvallom
[törölt]
« készen voltam »
inkább arra voltam készen, hogy e napokban a posta kéziratomat hozza meg, a melyel
 [!]
[sic!]
aztán
Heckenast
Heckenast Gusztáv
ot szándékoztam megkinálni, mert rögeszmémmé vált, hogy a dolgozat socialpoliticai korszerü jobbító irányánál, s talán eredetiségénél fogva megérdemli, hogy mint önálló mű is megjelenjék, s hasson, mert én jó hatást várok attól.  
  Azonban szerkesztő ur azt irja nekem: „Ha még valameddig várhat, a külön lenyomat ügyét is elintézhetjük,” s ezzel a kérdés megint más phasisba lép, a mely ellen nem teszek óvást. Ha czélomat elérem, s még is a „Koszoru
Beszúrás
nak is szolgáltam, ez nekem csak öröm. Szabatosabban formulázott feltételeim tehát:  
  1.
Emich
Emich Gusztáv
ur „ Elv és előitélet ” czimü social-politikai irányu elbeszélésemnek a „Koszoru”-ból le
[törölt]
« n »
e
Beszúrás
ndő utánnyomatási jogáért fizet nekem 120 frtot s a könyv megjelentekor ad 12 ingyen példányt.  
  2. Ezen összeg nekem legfölebb hat hét alatt kifizettetik, mivel ez nekem fatalis terminus.
n
Jegyzet
fatalis terminus
– végzetes időpont (lat.)
Ez esetben  
  3.
[törölt]
« a »
A
Beszúrás
Koszoru” irányában nincs semmi követelésem, csak a, hogy correctorat
 [!]
[sic!]
ösztönözze figyelemre, mert irásom kissé kuruczos,
n
Jegyzet
irásom kissé kuruczos
– fegyelmezetlen, kusza, nehezen olvasható
apró és sürü
 [!]
[sic!]
levén, a szedők bizonyosan sok n-et u-nak fognak olvasni stb.  
  4. Ha a kiadó kivánja, s mint
Heckenast
Heckenast Gusztáv
szokta tenni keresztkötés alatt a postán megküldi az utolsó kefelevonatokat, kötelezem magamat, hogy a superrevisioról
n
Jegyzet
superrevisioról
– felülvizsgálat, második revízió (lat.)
gondoskodom.  
  Egyéb semmi! mert a könyv lehető diszes kiállitását – üzéri szempontból is – csak ajánlhatom; de kötelező pontok közé nem sorozhatom.  
  Nem hiszem, hogy feltételeim tulságosak lennének. De ha ugy találtatnák, akkor kénytelen vagyok
Heckenást
Heckenast Gusztáv
tal vagy bármelyik pesti kiadóval egyezkedni,
[törölt]
« foga »
s becsületemre fogadom, hogy 150 frt alol
 [!]
[sic!]
nem alkuszom, inkább előfizetést nyitok, mert két munkámat adtam már ki,
n
Jegyzet
két munkámat adtam már ki
Saphira (Kolozsvár, 1859), Parlagi Rózsák (
Pest
Budapest
, 1860)
Saphira” czimü történeti regényemet 3 kötetben s „Parlagi rózsák” czim alatt 2
k.
Szerkesztői feloldás: kötet
beszélyemet és mindig volt csupán Erdélyből 3-400 elöfizetőm s vevöm. A szamitás
 [!]
[sic!]
tiszta is volna, ha nem restelném az előfizetésnyitást, a hoszszasabb várakozást s kiadói vesződést.  
  Tekintve azt, hogy sürü kéziratom ugyancsak ereszt, s gondolom vagy 60 lapot már felküldtem, itt pedig még vagy 40 van, lehet számitni mintegy 120 lapot kisebb regényformatumban,
 [!]
[sic!]
s miután a Koszoru”-tól a szedés készen vétetik át, igen kevésbe kerül az ilyen kiadás kivált egy nyomdatulajdonosnak, ugy hogy befektetett tőkejét nem hogy koczkáztatná sőt bizonyosan megkapja tán a patikariusi percentet
n
Jegyzet
patikariusi percentet
– patikusi százalékot (lat.): azaz kellően kiszámított profitot
is utána.  
  Azon reménnyel fejezem bé tehát levelemet, hogy az egyezség ily módon létrejő talán; s nekem meg lesz az az
örömöm
Beszúrás
is, hogy egyszersmind a koszorunak
 [!]
[sic!]
is némi szolgálatot tettem.  
 
Gyulai
Gyulai Pál
t és
Salamon
Salamon Ferenc
t üdvözölve, s magamat továbbra is a szerkesztő ur szives jó indulatába ajánlva, telyes
 [!]
[sic!]
tisztelettel vagyok  
  alázatos szolgája  
 
HalmágyiSándor
Szerkesztői feloldás:
Halmágyi Sándor
Halmágyi Sándor
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 597.:
AJ
Arany János
-t jelölve levélírónak) Válasz
Arany
Arany János
1863. febr. 5-e körüli, elveszett levelére (1622.)