HALMÁGYI SÁNDOR – ARANY JÁNOSNAK

szerk.

Szerkesztői feloldás: szerkesztő

ur!

Megvallom, a nyilt üzenetet nem értettem.

n

Jegyzet

a nyilt üzenetet nem értettem

– „Vettük a magánlevelet. Mihelyt annyira érik a dolog, válaszolunk. De aligha egy kis félreértés nincs. Az, ki a laptól s az ki a lenyomattól fizetne

t.dijt

Szerkesztői feloldás: tiszteletdijt

: két különböz személy. Vagy Ön is igy érti? Akkor nem sok remény látszik a nyomat iránti külön alkuhoz. Megkisértjük.” ( Ko 1863. I. 7. sz. febr. 15. 168.)

Én határozottan irtam volt, s elöttem az állott, hogy dolgozatom könyv alakban is jelenjék meg, a Koszoru is mentődjék a honorariumfizetés terhétől s még is en

[!]

[sic!]

is kapjam meg 120 frtomat, mert ugy számitottam, hogy a Koszoru 56.000 betüs ive szerint kiad három ivet a kezirat,

[!]

[sic!]

s a szerkesztőség programmjában 40 frtot igért 40x3=120. Fájdalom az ügy nem ugy fejldött, mint gondolám.

Ha megkapom marcz. 15-dikéig 120 frtomat igy is, kénytelen vagyok megelégedni „igy is”.

Ha

Emich

Emich Gusztáv

csak 500 példányos utánnyomatot rendez, örvendek; [törölt]
« de »

mert

Beszúrás

csupán első kiadási joga van.

Azonban, imé, az akadályok, melyeken én képtelen vagyok segitni minden jó akarat daczára.

Szerkesztő ur a sajtórendőrséggel szemben ujabb lényeges kihagyásokat követel, s némileg kijelöli a változtatandó helyeket. Bár én valami ártatlan novellával alkalmatlankodtam volna inkább! Azóta rég visszakaptam volna kéziratomat, mint nem a Koszoruba való haszontalanságot, s most nem lennék zavarban! A zavar főoka pedig az, hogy az eredeti kézirat és a felküldött közt holmi stylisticai különbségek vannak, s a kifogásos passusoknak utánnézve,

[!]

[sic!]

némely kifogásokat nem értek egyáltalában. Még hozzá e veszélyes helyek változtatását szombatig (a levelet épen most szerdán d. u. kapám) fel kellene juttatnom. S végül a kezirat

[!]

[sic!]

hátralevő részét rögtön fel kellene küldenem.

Midön az octoberi diploma kibocsátása után, a municipiumok

n

Jegyzet

municipiumok

– törvényhatóságok, közigazgatási egységek (megyék vagy városok)

nálunk is constituálták

n

Jegyzet

constituálták magukat

– alkotmányos működésüket helyreállították vagy kialakították

magukat, Kolozs megye megválasztott

tisztb.

Szerkesztői feloldás: tiszteletbeli

főjegyzőnek, s egész váratlanul mindjárt az első ülés folyama alatt megbizattam, hogy két óra alatt irjak feliratot a Császárhoz, a melyben ez is legyen, az is [törölt]
« j »
legyen nagy bölcsen. Nó

[!]

[sic!]

akkor főtt még ugy a fejem, mint most. Akkor igen szép méltánylás volt jutalmam. Nem tudom megérdemelhetem-e most? Akarnám, mert

Arany János

véleménye elöttem nem kevésbé jelentékeny, mint megyémé. Csakhogy:

a) Az illető szakaszokat, ujból dolgozva nem küldhetem fel szombatig, s ha mindazt kihagyjuk, a mit

szerk.

Szerkesztői feloldás: szerkesztő

ur kihagyandónak itél, talán oly hézagok tamadnak,

[!]

[sic!]

a melyeket mindketten restelhetnénk.

b.) A kézirat hátralévő részét nem küldhetem rögtön mert mindig inkább a többinek is visszakapására számítva, csak most fogok tisztábairásához,

[!]

[sic!]

már pedig a sok, több lesz az 40 lapnál is e szerint az én sűrü irásom szerint, a melyet tekintve, – ha ugyan egyetértünk – elég volna tán egyszer csak egy fejezetet közölni, s mig a II-ra kerülne a nehézségeket kényelmesen kiegyenlithetnők. De ez, ugy-e, oly nyílatkozat és vélemény, mely nem felel meg a szerkesztői korlátlan szabadság feltételének?

Ezek nehézségek, a miket őszintén és sajnálattal hozok fel! De valyon a következők nem segítnek-e a bajon valamit?

a.) Az Iső fejezetben kifogásos hely csupán az, a hol némileg korrajzocskát szolgáltatok felvévén egy földbirtokos helyzetét mindjárt az özönviz után.

n

Jegyzet

az özönviz után

– az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után

Száraz tényeket emlitek, a melyekről naponta [törölt]
« v »

e

Beszúrás

mlékezünk vezérczikkekben. 1848-ki törvény –

kir

Szerkesztői feloldás: király által

szentesitve – az urbéri kárpótlásról; maga a kormány se prostitualta.

n

Jegyzet

prostitualta

– lealjasította (lat); itt: csökkentette

Tabula rasa! maga a

Donau Ztg

Szerkesztői feloldás: Donau Zeitung

. hirdeti.

n

Jegyzet

Donau ZtgSzerkesztői feloldás: Donau Zeitung . hirdeti.

– az a bécsi félhivatalos lap, ahol a jogeljátszáselmélet is megjelent

Királyságunk államjogi viszonya s magánjogunk oda lett. „Verwirkt!”

n

Jegyzet

Verwirkt

– verwirken: eljátszani (né.); utalás a jogeljátszásra, amelyre hivatkozva Bécs 1849-től bevezette abszolutisztikus rendszerét, mellőzve a magyar önrendelkezés történeti jogait

Azonban a Koszoru nem politikai lap tudom, s szerencsére kaptam én már s kapok még más tért is, a hol kiönthessem az én lelkemnek keserüségét. Roszul esik egy kissé, ha kimarad, de miután nem lényeges, csak részlet, ám pontozz[törölt]
« i »

u

Beszúrás

k ki, [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
csakhogy valami összeköttetést kellene teremteni a tételek közt az eszmemenet szerint.

De instálom aláson,

[!]

[sic!]

hát miért maradjon ki az, hogy „a Kuriaja

[!]

[sic!]

romban”? Nem értem. Alkalmasint a leiráskor valamit tettem utána, a mi fris ötlet volt, s az impurumban tán nincs meg. Hasonlót képzelek „az urbéri karpótlás”-ról

[!]

[sic!]

is, mert én abban nem látok veszedelmet, ha irjuk, hogy annak reménye a jövő borongó homályában csak bizonytalan sugár gyanánt pislogott. „Szomoru bizonyságot nem tehetünk!” Jól van! De az ugy-e marad, hogy: „Ismeretlen uj jogviszonyok alakultak” stb. ?

Legkevésbé megy vastag fejembe az: miért ne mondhatnók ki azt a tényt, hogy a nemesség hazafiui szempontból s érdekből ragaszkodott birtokához? Legalább így módositva: „Nem hagyjuk e földet – ugymondának

[!]

[sic!]

– mert valaha még politikai jogok alapj[törölt]
« ául »

a

Beszúrás

[törölt]
« ul szolgáland »
[törölt]
« fog szolgálni, »
lehet, s e haza sorsának végeldöntése attól függhet, kik fogják e jogokat gyakorolni!” Ha ez se látszik veszélytelennek, egy kicsinek látszó, de még se jelentéktelen történelmi igazsággal kevesebb lesz

ki

Beszúrás

mondva, s én nem tehetek róla, hogy a mai időkben az igazságnak sorsa ily szomoru. Szegény magyar nemesség,

Verbőczi

Werbőczi István

„hivatalos nemzete”, ki ott véreztél Mohácsnál és… és még valahol, mindenütt a korona és nemzet függetlenségének érdekében, bezzeg szabad téged goromba gúnyokkal illetni; de egy méltányló szó hazafiui erényedről egyértelmü a merénylettel, melyre valamennyi Kriegsgericht

n

Jegyzet

Kriegsgericht

– hadbíróság (né.)

felröffen! Nó nem tesz semmit! Ez is hiabavalóság!

[!]

[sic!]

azt mondja Bölcs Salamon.

n

Jegyzet

Ez is hiabavalóság! azt mondja Bölcs Salamon

– „aki hiábavalóságokat hajszol, az esztelen.” (Péld 12:11)

A mi a II szakaszt illeti:

Nem adok én sokat arra a gólyanyaku irnokra. Maradjon ki zsandár, finanz, comiszarius,

[!]

[sic!]

magyarfaló szolgabiró, stb. felemlegetése, s ama bizonyos rosz emberek bármi burkolt átkozása.

De uram Isten – gráczia fejemnek szinte tüzbe jövék! – hát miért ne mondjuk, hogy annyi százados jogviszonyaink fonala kettémetszetett, hogy a magyar jog s municipiumok illetékessége felfüggesztetett? Hiszen ez

cs. k.

Szerkesztői feloldás: császári királyi

patensekben mondatott ki, s megfelelnék én annak a censornak, a ki ki merné huzni, vagy a lapot lefoglaltatná. Azt értem még, ha kihagyjuk az Approbatak s Compiláták

n

Jegyzet

Approbatak s Compiláták

– Az erdélyi rendek által elfogadott és II. Rákóczi György fejedelem által 1653. márc. 14-én megerősített törvénygyűjtemény az Approbatae Constitutiones, amelyet az 1540 óta hozott erdélyi törvények összegyűjtésével és rendszerezésével Bethlen Ferenc kancellár állított össze; a Compilatae Constitutiones az erdélyi rendek által elfogadott és Apafi Mihály fejedelem által 1669. márc. 4-én kihirdetett törvénykönyv, amely az 1654 és 1669 között tartott erdélyi országgyűlések cikkelyeinek az Approbaták mintájára készült gyűjteménye. Erdély egyesített törvénykönyve 1779-ben készült el. Ez négy könyvből állt, az első az approbaták, a második a kompiláták, és lényegében 1853-ig, az osztrák polgári törvénykönyv bevezetéséig érvényben maradt.

stb. s viszont a Gesetzbuchok

n

Jegyzet

Gesetzbuchok

– törvénykönyvek (né.)

emlegetéséről lemondunk, s nem mondjuk hogy „czifra dolgok”, „annyi a § mint a gaz” s nem találnak a mi viszonyainkra, ámbár… izé… nem mondok semmit

[szerkesztői feloldás]

.

S mindjárt az elején, miért ne kezdődhetnék a szakasz igy: „Hejh a régebbi időkben – nem is olyan nagyon rég – mi volt egy magyar nemes háza!? Csak a tudja, a ki régebben is forgott, s most is megfordul e vendégszerető családok körében. Óh nem csoda, ha öreg Csallószegi stb.”

„Kit vártok ide, zsandárt, financzot stb. Kimarad. De azt fájlalom, ha „a legszebb hazafiui gyengeség”-en kezdve az egész passus kimarad, mert abban sok jellemző van, magának Csallószeginek a személyére vonatkozó, hogy ő nem tudja feltalálni magát az uj időben, mely merőben ellentéte annak, a melyet ismert, megszokott és szeretett stb. S ne lehetne-e ez uj epocha kezdetét 1849-ben megjelölni nyiltan? Hiszen akkor kezdődött, s a kormány hivatalos nyilt ténye, hogy alkotmányunkat felfüggesztette. Denique

n

Jegyzet

Denique

– szóval, végül is (lat.)

igy sok kimarad, a mi nem lényeges vonás ugyan, de szin, mely egyebek közé vegyülve észrevétlenül hat a műérték emelésére.

b.) A kézirat hátralevő részét nehány nap alatt felküldhetem. Azonnal hozzáfogok, s mihelyt 15-20 lap megvan, azonnal inditom a postán, hogy felelősség-érzetét lehetőleg megnyugtassam. Sajnálom, hogy bár fele az V-dik fejezetnek nincs készen leirva, hogy láthatná

szerk.

Szerkesztői feloldás: szerkesztő

ur. Kérem tiszteljen meg bizalmával. Én nem kevésbé érzem magamat felelősnek; nem csupán azért irok, hogy nevemet egy jól roszul bevégzett mű alatt a Koszoruban kinyomtatva lásssam. 5-6 nap alatt a következő fejezet (mintegy 20-24 sürü

[!]

[sic!]

lap)

Pest

Budapest

en lesz. Aztán van a VI-dik fejezet, melyben nagyon kevés politikai czélzás van s házassággal végződik. Végül: „ Corollarium

n

Jegyzet

Corollarium

– következmény (lat.); logikai tétel, amely egy előbbiből minden bizonyítás nélkül következik

czim alatt egy kis fecsegés az olvasóval, visszapillantás a műre, igazolása az iránynak stb. Ha szerkesztő ur némi értéket tulajdonitott az eddigi fejezeteknek, erösen remélem, hogy a befejezéssel is meg lesz elégedve.

Ma már a posta nem indulván, a levelet holnap reggel küldöm a postára. Indul tehát csütörtökön délben; érkezik

Pest

Budapest

re pénteken este; elviszik

szerk.

Szerkesztői feloldás: szerkesztő

urhoz szombaton, s igy inditható volna az elbeszéllés a 9-k számban, s ez esetben könyörgöm a czim alá nem tenni azt, hogy „Beszély” inkább tán „ [törölt]
« e »

E

Beszúrás

lbeszéllés a magyar társadalomból” vagy még jobb volna tán semmit se csak „ Elv és Előitélet ”.

Ha a

Józsiká

Jósika Miklós

é

[!]

[sic!]

után,

n

Jegyzet

a JózsikáJósika Miklós é [!][sic!] után

– A paplak c. rövid elbeszélése után ( Ko 1863. I. 8. sz. febr. 22. 175–181.)

valami jó rövid dolog lenne közölhető, annál jobb volna.

Ha mostani jegyzeteim a szerkesztőség részéről egyáltalában nem méltányolhatók, könyörgöm, igen egyszerüen visszaküldeni kéziratomat, hogy másként intézkedhessem, mert nekem sok tekintetben siető. Kérem a kéziratot recommandirozva

n

Jegyzet

recommandirozva

– ajánlottan feladva (lat.)

bermentetlenül

[!]

[sic!]

tétetni postára nehogy elvesszen, mert az nekem egyebek közt legkellemetlenebb váratlanság volna.

Egész tisztelettel vagyok

alázatos szolgája

Halmágyi Sándor

AJOM18

Megjegyzések: