Aranysárkány fejléc kép
 
HALMÁGYI SÁNDOR – ARANY JÁNOSNAK Kolozsvár, febr. 18. 1863.  
  Tisztelt
szerk.
Szerkesztői feloldás: szerkesztő
ur!  
  Megvallom, a nyilt üzenetet nem értettem.
n
Jegyzet
a nyilt üzenetet nem értettem
– „Vettük a magánlevelet. Mihelyt annyira érik a dolog, válaszolunk. De aligha egy kis félreértés nincs. Az, ki a laptól s az ki a lenyomattól fizetne
t.dijt
Szerkesztői feloldás: tiszteletdijt
: két különböz személy. Vagy Ön is igy érti? Akkor nem sok remény látszik a nyomat iránti külön alkuhoz. Megkisértjük.” ( Ko 1863. I. 7. sz. febr. 15. 168.)
Én határozottan irtam volt, s elöttem az állott, hogy dolgozatom könyv alakban is jelenjék meg, a Koszoru is mentődjék a honorariumfizetés terhétől s még is en
 [!]
[sic!]
is kapjam meg 120 frtomat, mert ugy számitottam, hogy a Koszoru 56.000 betüs ive szerint kiad három ivet a kezirat,
 [!]
[sic!]
s a szerkesztőség programmjában 40 frtot igért 40x3=120. Fájdalom az ügy nem ugy fejldött, mint gondolám.  
  Ha megkapom marcz. 15-dikéig 120 frtomat igy is, kénytelen vagyok megelégedni „igy is”.  
  Ha
Emich
Emich Gusztáv
csak 500 példányos utánnyomatot rendez, örvendek;
[törölt]
« de »
mert
Beszúrás
csupán első kiadási joga van.  
  Azonban, imé, az akadályok, melyeken én képtelen vagyok segitni minden jó akarat daczára.  
  Szerkesztő ur a sajtórendőrséggel szemben ujabb lényeges kihagyásokat követel, s némileg kijelöli a változtatandó helyeket. Bár én valami ártatlan novellával alkalmatlankodtam volna inkább! Azóta rég visszakaptam volna kéziratomat, mint nem a Koszoruba való haszontalanságot, s most nem lennék zavarban! A zavar főoka pedig az, hogy az eredeti kézirat és a felküldött közt holmi stylisticai különbségek vannak, s a kifogásos passusoknak utánnézve,
 [!]
[sic!]
némely kifogásokat nem értek egyáltalában. Még hozzá e veszélyes helyek változtatását szombatig (a levelet épen most szerdán d. u. kapám) fel kellene juttatnom. S végül a kezirat
 [!]
[sic!]
hátralevő részét rögtön fel kellene küldenem.  
  Midön az octoberi diploma kibocsátása után, a municipiumok
n
Jegyzet
municipiumok
– törvényhatóságok, közigazgatási egységek (megyék vagy városok)
nálunk is constituálták
n
Jegyzet
constituálták magukat
– alkotmányos működésüket helyreállították vagy kialakították
magukat, Kolozs megye megválasztott
tisztb.
Szerkesztői feloldás: tiszteletbeli
főjegyzőnek, s egész váratlanul mindjárt az első ülés folyama alatt megbizattam, hogy két óra alatt irjak feliratot a Császárhoz, a melyben ez is legyen, az is
[törölt]
« j »
legyen nagy bölcsen. Nó
 [!]
[sic!]
akkor főtt még ugy a fejem, mint most. Akkor igen szép méltánylás volt jutalmam. Nem tudom megérdemelhetem-e most? Akarnám, mert
Arany János
Arany János
véleménye elöttem nem kevésbé jelentékeny, mint megyémé. Csakhogy:  
  a) Az illető szakaszokat, ujból dolgozva nem küldhetem fel szombatig, s ha mindazt kihagyjuk, a mit
szerk.
Szerkesztői feloldás: szerkesztő
ur kihagyandónak itél, talán oly hézagok tamadnak,
 [!]
[sic!]
a melyeket mindketten restelhetnénk.  
  b.) A kézirat hátralévő részét nem küldhetem rögtön mert mindig inkább a többinek is visszakapására számítva, csak most fogok tisztábairásához,
 [!]
[sic!]
már pedig a sok, több lesz az 40 lapnál is e szerint az én sűrü irásom szerint, a melyet tekintve, – ha ugyan egyetértünk – elég volna tán egyszer csak egy fejezetet közölni, s mig a II-ra kerülne a nehézségeket kényelmesen kiegyenlithetnők. De ez, ugy-e, oly nyílatkozat és vélemény, mely nem felel meg a szerkesztői korlátlan szabadság feltételének?  
  Ezek nehézségek, a miket őszintén és sajnálattal hozok fel! De valyon a következők nem segítnek-e a bajon valamit?  
  a.) Az Iső fejezetben kifogásos hely csupán az, a hol némileg korrajzocskát szolgáltatok felvévén egy földbirtokos helyzetét mindjárt az özönviz után.
n
Jegyzet
az özönviz után
– az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után
Száraz tényeket emlitek, a melyekről naponta
[törölt]
« v »
e
Beszúrás
mlékezünk vezérczikkekben. 1848-ki törvény –
kir
Szerkesztői feloldás: király által
szentesitve – az urbéri kárpótlásról; maga a kormány se prostitualta.
n
Jegyzet
prostitualta
– lealjasította (lat); itt: csökkentette
Tabula rasa! maga a
Donau Ztg
Szerkesztői feloldás: Donau Zeitung
. hirdeti.
n
Jegyzet
Donau Ztg
Szerkesztői feloldás: Donau Zeitung
. hirdeti.
– az a bécsi félhivatalos lap, ahol a jogeljátszáselmélet is megjelent
Királyságunk államjogi viszonya s magánjogunk oda lett. „Verwirkt!”
n
Jegyzet
Verwirkt
– verwirken: eljátszani (né.); utalás a jogeljátszásra, amelyre hivatkozva Bécs 1849-től bevezette abszolutisztikus rendszerét, mellőzve a magyar önrendelkezés történeti jogait
Azonban a Koszoru nem politikai lap tudom, s szerencsére kaptam én már s kapok még más tért is, a hol kiönthessem az én lelkemnek keserüségét. Roszul esik egy kissé, ha kimarad, de miután nem lényeges, csak részlet, ám pontozz
[törölt]
« i »
u
Beszúrás
k ki,
[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: karakter
»
csakhogy valami összeköttetést kellene teremteni a tételek közt az eszmemenet szerint.  
  De instálom aláson,
 [!]
[sic!]
hát miért maradjon ki az, hogy „a Kuriaja
 [!]
[sic!]
romban”? Nem értem. Alkalmasint a leiráskor valamit tettem utána, a mi fris ötlet volt, s az impurumban tán nincs meg. Hasonlót képzelek „az urbéri karpótlás”-ról
 [!]
[sic!]
is, mert én abban nem látok veszedelmet, ha irjuk, hogy annak reménye a jövő borongó homályában csak bizonytalan sugár gyanánt pislogott. „Szomoru bizonyságot nem tehetünk!” Jól van! De az ugy-e marad, hogy: „Ismeretlen uj jogviszonyok alakultak” stb. ?  
  Legkevésbé megy vastag fejembe az: miért ne mondhatnók ki azt a tényt, hogy a nemesség hazafiui szempontból s érdekből ragaszkodott birtokához? Legalább így módositva: „Nem hagyjuk e földet – ugymondának
 [!]
[sic!]
– mert valaha még politikai jogok alapj
[törölt]
« ául »
a
Beszúrás
[törölt]
« ul szolgáland »
[törölt]
« fog szolgálni, »
lehet, s e haza sorsának végeldöntése attól függhet, kik fogják e jogokat gyakorolni!” Ha ez se látszik veszélytelennek, egy kicsinek látszó, de még se jelentéktelen történelmi igazsággal kevesebb lesz
ki
Beszúrás
mondva, s én nem tehetek róla, hogy a mai időkben az igazságnak sorsa ily szomoru. Szegény magyar nemesség,
Verbőczi
Werbőczi István
„hivatalos nemzete”, ki ott véreztél Mohácsnál és… és még valahol, mindenütt a korona és nemzet függetlenségének érdekében, bezzeg szabad téged goromba gúnyokkal illetni; de egy méltányló szó hazafiui erényedről egyértelmü a merénylettel, melyre valamennyi Kriegsgericht
n
Jegyzet
Kriegsgericht
– hadbíróság (né.)
felröffen! Nó nem tesz semmit! Ez is hiabavalóság!
 [!]
[sic!]
azt mondja Bölcs Salamon.
n
Jegyzet
Ez is hiabavalóság! azt mondja Bölcs Salamon
– „aki hiábavalóságokat hajszol, az esztelen.” (Péld 12:11)
 
  A mi a II szakaszt illeti:  
  Nem adok én sokat arra a gólyanyaku irnokra. Maradjon ki zsandár, finanz, comiszarius,
 [!]
[sic!]
magyarfaló szolgabiró, stb. felemlegetése, s ama bizonyos rosz emberek bármi burkolt átkozása.  
  De uram Isten – gráczia fejemnek szinte tüzbe jövék! – hát miért ne mondjuk, hogy annyi százados jogviszonyaink fonala kettémetszetett, hogy a magyar jog s municipiumok illetékessége felfüggesztetett? Hiszen ez
cs. k.
Szerkesztői feloldás: császári királyi
patensekben mondatott ki, s megfelelnék én annak a censornak, a ki ki merné huzni, vagy a lapot lefoglaltatná. Azt értem még, ha kihagyjuk az Approbatak s Compiláták
n
Jegyzet
Approbatak s Compiláták
– Az erdélyi rendek által elfogadott és II. Rákóczi György fejedelem által 1653. márc. 14-én megerősített törvénygyűjtemény az Approbatae Constitutiones, amelyet az 1540 óta hozott erdélyi törvények összegyűjtésével és rendszerezésével Bethlen Ferenc kancellár állított össze; a Compilatae Constitutiones az erdélyi rendek által elfogadott és Apafi Mihály fejedelem által 1669. márc. 4-én kihirdetett törvénykönyv, amely az 1654 és 1669 között tartott erdélyi országgyűlések cikkelyeinek az Approbaták mintájára készült gyűjteménye. Erdély egyesített törvénykönyve 1779-ben készült el. Ez négy könyvből állt, az első az approbaták, a második a kompiláták, és lényegében 1853-ig, az osztrák polgári törvénykönyv bevezetéséig érvényben maradt.
stb. s viszont a Gesetzbuchok
n
Jegyzet
Gesetzbuchok
– törvénykönyvek (né.)
emlegetéséről lemondunk, s nem mondjuk hogy „czifra dolgok”, „annyi a § mint a gaz” s nem találnak a mi viszonyainkra, ámbár… izé… nem mondok semmit
[szerkesztői feloldás]
.
 
  S mindjárt az elején, miért ne kezdődhetnék a szakasz igy: „Hejh a régebbi időkben – nem is olyan nagyon rég – mi volt egy magyar nemes háza!? Csak a tudja, a ki régebben is forgott, s most is megfordul e vendégszerető családok körében. Óh nem csoda, ha öreg Csallószegi stb.”  
  „Kit vártok ide, zsandárt, financzot stb. Kimarad. De azt fájlalom, ha „a legszebb hazafiui gyengeség”-en kezdve az egész passus kimarad, mert abban sok jellemző van, magának Csallószeginek a személyére vonatkozó, hogy ő nem tudja feltalálni magát az uj időben, mely merőben ellentéte annak, a melyet ismert, megszokott és szeretett stb. S ne lehetne-e ez uj epocha kezdetét 1849-ben megjelölni nyiltan? Hiszen akkor kezdődött, s a kormány hivatalos nyilt ténye, hogy alkotmányunkat felfüggesztette. Denique
n
Jegyzet
Denique
– szóval, végül is (lat.)
igy sok kimarad, a mi nem lényeges vonás ugyan, de szin, mely egyebek közé vegyülve észrevétlenül hat a műérték emelésére.  
  b.) A kézirat hátralevő részét nehány nap alatt felküldhetem. Azonnal hozzáfogok, s mihelyt 15-20 lap megvan, azonnal inditom a postán, hogy felelősség-érzetét lehetőleg megnyugtassam. Sajnálom, hogy bár fele az V-dik fejezetnek nincs készen leirva, hogy láthatná
szerk.
Szerkesztői feloldás: szerkesztő
ur. Kérem tiszteljen meg bizalmával. Én nem kevésbé érzem magamat felelősnek; nem csupán azért irok, hogy nevemet egy jól roszul bevégzett mű alatt a Koszoruban kinyomtatva lásssam. 5-6 nap alatt a következő fejezet (mintegy 20-24 sürü
 [!]
[sic!]
lap)
Pest
Budapest
en lesz. Aztán van a VI-dik fejezet, melyben nagyon kevés politikai czélzás van s házassággal végződik. Végül: „ Corollarium
n
Jegyzet
Corollarium
– következmény (lat.); logikai tétel, amely egy előbbiből minden bizonyítás nélkül következik
czim alatt egy kis fecsegés az olvasóval, visszapillantás a műre, igazolása az iránynak stb. Ha szerkesztő ur némi értéket tulajdonitott az eddigi fejezeteknek, erösen remélem, hogy a befejezéssel is meg lesz elégedve.  
  Ma már a posta nem indulván, a levelet holnap reggel küldöm a postára. Indul tehát csütörtökön délben; érkezik
Pest
Budapest
re pénteken este; elviszik
szerk.
Szerkesztői feloldás: szerkesztő
urhoz szombaton, s igy inditható volna az elbeszéllés a 9-k számban, s ez esetben könyörgöm a czim alá nem tenni azt, hogy „Beszély” inkább tán „
[törölt]
« e »
E
Beszúrás
lbeszéllés a magyar társadalomból” vagy még jobb volna tán semmit se csak „ Elv és Előitélet ”.  
  Ha a
Józsiká
Jósika Miklós
é
 [!]
[sic!]
után,
n
Jegyzet
a
Józsiká
Jósika Miklós
é
 [!]
[sic!]
után
A paplak c. rövid elbeszélése után ( Ko 1863. I. 8. sz. febr. 22. 175–181.)
valami jó rövid dolog lenne közölhető, annál jobb volna.  
  Ha mostani jegyzeteim a szerkesztőség részéről egyáltalában nem méltányolhatók, könyörgöm, igen egyszerüen visszaküldeni kéziratomat, hogy másként intézkedhessem, mert nekem sok tekintetben siető. Kérem a kéziratot recommandirozva
n
Jegyzet
recommandirozva
– ajánlottan feladva (lat.)
bermentetlenül
 [!]
[sic!]
tétetni postára nehogy elvesszen, mert az nekem egyebek közt legkellemetlenebb váratlanság volna.  
  Egész tisztelettel vagyok  
  alázatos szolgája  
 
Halmágyi Sándor
Halmágyi Sándor
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 597.
AJ
Arany János
-t jelölve levélírónak)