TOLDY FERENC – ARANY JÁNOSNAK NYILT LEVÉL ARANY JÁNOS ÚRHOZ
Pest
, martius 12. 1863.
Budapest
n
Jegyzet
1863.– Tévesen 1860 szerepel
Arany László
hagyatékában, az
AJÖM XII. 426. és 429. oldalán, és a Arany László
Sáfrán Györgyi
előkészített anyagában található írógépes másolatban.Sáfrán Györgyi
Oly szerencsétlen vagyok, hogy a Kegyed különös szívessége által nekem járó
Koszorúnak nem csak első számait nem vehettem, de a 8-dikat sem
mind e napig;
n
s ez utóbbiknak a
Zrínyi arcképét illető cikkéreJegyzet Nem rajtunk múlik. Szerk.
n
csak tegnap, esetleg, tétettem figyelmessé egy tisztitársam által.
Jegyzet
a Zrínyi arcképét illető cikkére– Vegyes rovat. Ko 1863. 8. sz. febr. 22. 191
Mikor Kegyed nehány hónappal ezelőtt bizodalmasan felszólított, jegyezném össze a
régibb magyar költők fenlevő képeit egy, a Koszorú mellett
megindítandó, arcképsor számára, Zrínyire nézve
Widemann
ak (ha ugyan jól emlékszem épen 1646-ki) képét
hoztam javaslatba, s megjegyeztem, szóval legalább, hogy megvan Zrinyi
az ismeretes Widemanféle gyűjteményben is, az akademia könyvtárában.
Widemann, Elias
Kegyed emezt adta a Koszorú 8. száma mellett, s mint e számból, a 191.
l.
álló cikkből látom, meglepetve vette észre, hogy ez anynyira különbözik
attól, melyet én „
1646-ki kelettel” a Nemzeti Könyv- 15 tárban,
szintén „ Szerkesztői feloldás: lapon
Wideman
neve” alatt adtam,Widemann, Elias
n
hogy „e két arckép közt talán egy vonás hasonlat sincs.
Lehetetlen is – folytatja Kd
– hogy a kettő egy férfiút ábrázoljon: valamelyik
hamis.”
Szerkesztői feloldás: Kegyed
Engem is meglepett valami, t. i. ami itt következik: „Kerestünk Widemanféle arcképet
1646-ról, de nem találtunk.” Mert nem volt volna-e
keresés helyett sokkal egyszerűbb és természetesb elébb engem kérdeni: honnan vettem
legyen én ez 1646-ki Widemanféle képet?
n
Jegyzet A tisztelt levélirónak, ugy látom, nem jut eszébe, hogy épen
ezt kérdeztem tőle, épen ekkor utasított az
akadémiai könyvtárba, nem szólván, semmit arról, hogy Widemanféle kép kettő létezik. Valóban nagy köszönettel fogadtam volna, ha
akkor bizalmas kéremre
[!]
[sic!]
n
mielőtt a Nemzeti Könyvtár körűli
eljárásom (igen kegyesen nevem elhallgatásával) oly súlyosan megrovatott a koszorúi
cikk ily passusai által: „A Jegyzet adja a felvilágosítást! Annyival inkább, mivel, a mint utólag meggyőzött, az 1646-ki
Wiedemannkép saját birtokában van. Szerk.
Nemz.
Könyvtárban látható Zrínyi-kép eredetijét – egy 25 visszataszító bárgyú
arcot – az Ortelius Redivivus képei között ismertük fel.” Ismét: „Az
orteliusi kép rajzolója nem Szerkesztői feloldás: Nemzeti
Wideman
, hanem bizonyos von-Sommer.” Továbbá: „Az a Widemann, Elias
Wideman
, ki 1652-ben ily képet adott, nem adhatta
1646-ban azt a másikat. Végre: „Lehetetlennek tartjuk, hogy az Orteliusbeli kép Widemann, Elias
Wideman
nak valamelyik talán 1646-ki eredetije után
készűlt volna.”Widemann, Elias
n
Mikhez még a
befejező sorok is tartoznak: „Minden esetre nem idealizált, hanem élethű arcképet
akartunk adni.”
Jegyzet Mindezeket azon feltevésben mondottam,
hogy
Wideman
nak 1646-ki rajza nincs, miután ott, hová a
Nemzeti Könyvtárbelinek eredetijét keresni a Widemann, Elias
t.
levélíró által utasítva valék, csak az 1652-kit
találtam, Szerkesztői feloldás: tisztelt
Widemann
tól: ellenben a Nemzeti Könyvtáréhoz némileg hasonlatost az
Orteliusban. A „bárgyú” kifejezés az Ortelius féle képre vonatkozik, nem a Widemann, Elias
N.
Könyvtáréra; ám nézze meg akárki az Orteliusban levő Zrinyit, és igazat fog nekem adni, hogy inkább
a Szerkesztői feloldás: Nemzeti
Widemann
ét vettem, azt t. i. melyet találtam. Szerk.Widemann, Elias
Ime mind ezekre – mik mindannyi hibás állításokat, alaptalan vádakat és
sicáriusi
n
Jegyzet Talán ezt mégse. Nagy szó ez. Szerk.
n
döféseket tartalmaznak
– nem volna szükség, ha Kegyed az általam újra kiadott 1646-ki kép eredetijét nálam keresi.Jegyzet
sicáriusi– sicariusok: a zelóták (ókori zsidó vallási, majd politikai) irányzatának legszélsőségesebb csoportja
n
Van szerencsém azt ezennel megtekintésül Kegyed elibe terjeszteni. Ebből akkor is
meggyőződött volna Kegyed, és meg fog, reménylem, most: 1) hogy e két arckép, habár
„köztök egy vonás hasonlat” nincs is, azonegy férfiút ábrázolja. 2. Hogy egy sem „hamis”. 3. Hogy mindkettő nem lehet hasonló. – De hát melyik hasonló? az-e melyen ezek állanak:
„Jegyzet Boldog Isten! hát nem kerestem? Szerk.
Elias Wideman
delineavit et sculpsit”Widemann, Elias
n
és 1646.,
vagy melyet ugyanő 1652-ben? Erről azonban alább. – 4. Hogy
Jegyzet
„–Elias Widemandelineavit et sculpsit”Widemann, Elias
Elias Wideman
rajzolta és metszette (lat.)Widemann, Elias
Wiedeman
igenis adhatta az 1646-ki
képet azon egyszerű okból, mert adta. 5. Hogy, ha azon
megjegyzés szerint a Zrínyi Nemzeti Könyvtári képében Kegyed az Widemann, Elias
Ort. Redivivusét
ismerte fel, azt akarja insinuálni,Szerkesztői feloldás:
Ortelius Redivivusét
n
hogy a Jegyzet
insinuálni– vádként felhozni (lat.)
Nemz. Könyvtár
nyegléskedett,Szerkesztői feloldás: Nemzeti Könyvtár
n
midőn Ort. Red.
képét Szerkesztői feloldás:
Ortelius Redivivus
Wiedeman
é gyanánt árulta: ez insinuátióWidemann, Elias
n
is alaptalan, miután az
csakugyan a Jegyzet
insinuátió– vádaskodás (lat.)
Wiedeman
nak itt bemutatott
1646-ki eredetie után készűlt.
Widemann, Elias
6. Hogy az
Ort. Red.
képe is Szerkesztői feloldás:
Ortelius Redivivus
Wiedeman
é után készűlt, hogy tehát ama von-Sommer ennek csak másolója. 7. Hogy a Widemann, Elias
Nemz.
Könyvtár nem adott idealizált képet.
Szerkesztői feloldás: Nemzeti
Ügyesebb lett talán e hat év alatt a művész? – Sőt inkább: a rajz az elsőbbiken
correctebb, a metszés gondosabb; mig az ő 1652-ki képei
egyenetlen, többnyire hanyag, mert elhamarkodott, tárgyalást mutatnak.
2. „Nyomai vannak – mondja Kegyed, hogy
Wideman
képéhez maga Widemann, Elias
Zrínyi
és a gyűjteményben levő többi hősök valóban ültek.” – Hol? s melyek e
nyomok? S nem ülhetett-e Zrínyi Miklós
Zrinyi
az 1646-ki képhez is?
Zrínyi Miklós
3. Kérdem, miért választotta ki Ortelius Redivivus (1665-ben) a kettő közől nem a kézen forgóbb,
újabb (1652-ki), hanem az elébbi, fiatalabb kori (1646-ki) képet? holott ő
Wideman
többi 1652-ki képeit szorgalmasan használta?
Widemann, Elias
De 4. Kegyed látta Rohnnál
Zrínyi
nek azon lóhátas arcképét, melyet én ennél hagytam, hogy, ha tetszik, adja
ki, mert bár a fej rossz, az egész alak még is, a jelmez teljessége miatt, érdekes. –
S ehez a rossz képhez Kegyed hasonlónak találja, a
Zrínyi Miklós
Wideman
utóbbi képét! Azon egy hasonlatosság, melyet én
találok, mindkettőnek rútsága.
Widemann, Elias
5. Kegyed a
Wideman
második képét a Zrínyiász előtt álló allegoriai kép bajnokával is
egyezőbbnek találja, mert mind kettőn hoszszú egyenes orr van. De mit mutat az, hogy
minden más Zrínyi-képeken (mikről alabbWidemann, Elias
[!]
is lesz szó)
sasorrot látunk?
[sic!]
6. Kegyed a
Wideman
első képén „visszataszító bárgyú arcot” talál, melyen a „petyhüdt kinézés
lehangol”; ellenben a Widemann, Elias
Wideman
második képének „szenvedélydúlt vonásain” – úgy
mond Widemann, Elias
Kd
– erő nyilatkozik.” Már itt áll az, hogy az izlések különbözők. Nekem, Szerkesztői feloldás: Kegyed
péld.
, a Szerkesztői feloldás: például
Wideman
első képe egy nyugodt, kedélyes, nemes és merengő fiatal férfi, kiből úgy
igazán sugárzik ki azon lélek, mely a Megyeri Zsigmond „édes apám uramhoz” irt levélből szól szivünkhöz: míg a
Widemann, Elias
Wideman
második képe rút arányú, nyers, dacos kifejezésű, minden szellemiség
nélküli; egy vad hajdú, nem a magas miveltségű, fejedelmi költő.
Widemann, Elias
S édes Istenem, micsoda szenvedelem dúlta össze 1652-ben a
34 éves
Zrínyi
arcát, ki akkor épen szerencséje zenithjén állott.
Zrínyi Miklós
De ha már ama „bárgyú” képben meg nem nyugodva, melyet tegyünk fel, a
Wideman
utóbbi képe is megcáfol, a hasonlatosság
kérdéséhez tüzetesen kivánunk szólni: miután abban egykorú nyilatkozások nem
istápolnak, tekintsünk meg más egykorú képeket is.
Widemann, Elias
Ilyen mindenek előtt Kondor ügyvéd úr nálam levő, emlitett lóhátas képe, melyet
Bodenehr
(talán 1663-ban) metszett. Ez azonban, mint
rosszul rajzolt és semmi más képpel egyébben, véleményem szerint, nem egyezvén, mint
a hosszú hajazatban, melyet Bodenehr, Gabriel
Zrínyi
időközben vett fel a kor európai divata szerint, nem érdemel figyelmet.
De ott van a Zrínyi Miklós
Galeazzo
munkájában (
Gualdo Priorato, Galeazzo
Hist.
de Leopoldo Primo, Szerkesztői feloldás: Historia
Vienna
1670. 2- d. k. a 482. lap mellett) álló, melyet
Joa. de Herde
Bécs
Joachim de Herde
rajza után Herde, de Joachim
Van der Steen
metszett. Ott van egy más a Theatrum Europeum folytatásában (Steen, Franciscus van der
Ffurt
1672. a 966. Szerkesztői feloldás:
Frankfurt
l.
mellett; az ujabb, 1699-ki kiadásban álló
ugyanazon réz) nevezetlen rajzolótól és metszőtől.
Szerkesztői feloldás: lap
Tehát mind kettő egykorú müvésztől, s nem csak, hanem ügyestől is, mit mind a rajz correctsége, mind az egyéni
vonások, a lelkes felfogás, az elrendelés, a szabad tárgyalás bizonyítanak,
másfelül
[!]
a biztos és szabatos technika.
[sic!]
Mindkettő a hőst későbbi korából, nagy hajazattal s keskeny bajusszal adja, mely
utóbbi tekintetben minden képek egyeznek, kivevén a
Wideman
másodikát, melyen ellentétben valamennyivel, a
bajusz torzonborz, mi az arc vadságát még neveli. KülönbenWidemann, Elias
ade-Herde
Herde, de Joachim
[!]
képe nemes vonásain méltóságos nyúgalom, szabad bátor tekintet, szilárd
eltökéltség festik magokat; a Theatrum Europeum névtelen müvésze derültebb
felfogással adja, de ugyanazon bátor, határozott tekintettel mint
[sic!]
de-Herde
,Herde, de Joachim
[!]
s vonásaiban, nekem ugyan, mutat ez annyi rokonságot
[sic!]
Wideman
első képével, amennyit Kegyed e Widemann, Elias
Wideman
másodika és Widemann, Elias
Bodenehr
é közt talál. S ezen összehasonlítások után most is legbiztosabbnak tartom
költőink galleriájában a költő Bodenehr, Gabriel
Zrínyi
t, ki mintegy harminckét éves korában fejezte be költői pályáját, költő korából, tehát a Zrínyi Miklós
Wideman
első képe után adni, mely a 28 éves Widemann, Elias
Zrínyi
t mutatja;Zrínyi Miklós
n
a sokat tett és küzdött status férfi és hős
Zrínyi
t pedig, élete mintegy 45-d. évében, Zrínyi Miklós
Galeazzo
munkája után, habár ez eszményítettnek látszik is, de úgy, mint jeles
müvész szokott, ki az arc vonásai hűsége mellett, főleg a jellem és lelkület
kifejezésére törekszik. S valóban, Gualdo Priorato, Galeazzo
Galeazzo
nak könynyebb vala az előtte kétségkívül ismeretes Widemanféle akár ifjú,
akár férfi Gualdo Priorato, Galeazzo
Zrínyi
t metszetni, mint újat szerezni, ha azok
valamelyike őt, ki Zrínyi Miklós
Zrínyi
t ismerhette, vagy Bécsben sokak tanácsával élhetett kik ismerték, kielégítette volna. De ő
Leopold császár pártolása alatt, a császárnak ajánlott munkában, a császár által
jól ismert, szeretett és tisztelt nagy embert a kapható leghívebb és legszebb kép
után akarhatta csak adni: s merész feltétel-e, hogy ilyet tán épen az udvarnál
kapott? –
Zrínyi Miklós
Még egyet, bár nem e tárgyra tartozót. Történetesen épen a Koszorúnak
ugyane 191. lapján e sorok is állanak: „Az »Ország« szerint
Huszár Gálnak egy XVI. századbeli munkája
fedeztetett fel Londonban. A könyv
Aran Tamásnak hamis és eretnek tévelygései ellen van intézve. Nem hallottunk
n
eddig semmit ez ősünkről (?).”
Jegyzet A „
hallottuk
” és „ősünk” egyező többesek mutatják, hogy itt az iró maga személyében szól. Ö nem hallott; Hogy senki sem hallott: azt
nem akarja mondani. Szerk.Szerkesztői feloldás: hallottunk
Őse-e Arany Tamás a derék költőnek,
Arany János
nak, süsse ki jeles geneologusunk, Arany János
Nagy Iván
úr. De hallottunk, igen is, a jó Arany Tamásról, ki a XVI. század közepe után
Debrecenben terjesztve az arianismust, egy ott, 1561. évi nov. és decemberben tartott nyilvános vetélkedésben, a
„debreceni egész keresztyén gyülekezet előtt” az ottani theologusok által
meggyőzetvén, Nagy Iván
Calvin
hoz visszaállott. A munka, mely az ellene felhozott érveket tartalmazza,
nem Londonban fedeztetett fel, s nem Huszár Gálé, hanem felfedeztetett Burián Pál által Erdélyben 1828-ban, kinek szivességéből azt azon
melegiben olvashattam. A példány akkor még teljes volt. Calvin, Jean
Burián
tól Burián Pál
Jankovich
vette meg, s jelenleg az, de már az első tiz levél híán, csonkán, Jankovich Miklós
mélt.
Septemvir Nagy István úr birtokában van. Ez e munkának eddig még legteljesebb, s mind e napig
meg nem ismertetett példánya; mert a pataki Szerkesztői feloldás: méltóságos
péld.
csak egypár éve terjed; s így a londoni sajátkép a harmadik, de szinte
csonka Szerkesztői feloldás: példány
péld.
S Huszár Gál annak csak kiadója. Szerzője ama kegyetlen hitvitázó, az utóbb felmerűlt
unitáriusok rettentő kalapácsa: Horhi Melius Péter.
Szerkesztői feloldás: példány
Fogadja
Kd
szíves tiszteletem kifejezését.Szerkesztői feloldás: Kegyed
n
Jegyzet Mindenesetre
köszönetet mondunk a felvilágositásért, noha ránk – vagyis a
Koszorúra – nézve egy kissé későn jött. Hanem így sem egészen
hasztalan dolog volt a
Wideman
féle másik képet is megösmertetni a közönséggel. Valami okának kell
lenni, hogy ugyanazonos kéz hat év mulva egészen más Widemann, Elias
Zrinyi
t rajzolt, mint először.Zrínyi Miklós