TOLDY FERENC – ARANY JÁNOSNAK NYILT LEVÉL ARANY JÁNOS ÚRHOZ

Tiszelt Szerkesztő Úr,

Oly szerencsétlen vagyok, hogy a Kegyed különös szívessége által nekem járó Koszorúnak nem csak első számait nem vehettem, de a 8-dikat sem mind e napig;

n

Jegyzet Nem rajtunk múlik. Szerk.

s ez utóbbiknak a Zrínyi arcképét illető cikkére

n

Jegyzet

a Zrínyi arcképét illető cikkére

– Vegyes rovat. Ko 1863. 8. sz. febr. 22. 191

csak tegnap, esetleg, tétettem figyelmessé egy tisztitársam által.

Mikor Kegyed nehány hónappal ezelőtt bizodalmasan felszólított, jegyezném össze a régibb magyar költők fenlevő képeit egy, a Koszorú mellett megindítandó, arcképsor számára, Zrínyire nézve

Widemann

Widemann, Elias

ak (ha ugyan jól emlékszem épen 1646-ki) képét hoztam javaslatba, s megjegyeztem, szóval legalább, hogy megvan Zrinyi az ismeretes Widemanféle gyűjteményben is, az akademia könyvtárában.

n

Jegyzet

megvan ZrinyiZrínyi Miklós az ismeretes Widemanféle gyűjteményben is, az akademia könyvtárában

– Icones Illustrium Heroum Hungariae,

Wien

Bécs

1652.

Kegyed emezt adta a Koszorú 8. száma mellett, s mint e számból, a 191.

l.

Szerkesztői feloldás: lapon

álló cikkből látom, meglepetve vette észre, hogy ez anynyira különbözik attól, melyet én „ 1646-ki kelettel” a Nemzeti Könyv- 15 tárban, szintén „

Wideman

Widemann, Elias

neve” alatt adtam,

n

Jegyzet

melyet én „1646-ki kelettel” a Nemzeti Könyvtárban, szintén „WidemanWidemann, Elias neve” alatt adtam

– Zerinvári Zrinyi Miklós összes Munkái.

Pest

Budapest

1853–1854.

hogy „e két arckép közt talán egy vonás hasonlat sincs. Lehetetlen is – folytatja

Kd

Szerkesztői feloldás: Kegyed

– hogy a kettő egy férfiút ábrázoljon: valamelyik hamis.”

Engem is meglepett valami, t. i. ami itt következik: „Kerestünk Widemanféle arcképet 1646-ról, de nem találtunk.” Mert nem volt volna-e keresés helyett sokkal egyszerűbb és természetesb elébb engem kérdeni: honnan vettem legyen én ez 1646-ki Widemanféle képet?

n

Jegyzet A tisztelt levélirónak, ugy látom, nem jut eszébe, hogy épen ezt kérdeztem tőle, épen ekkor utasított az akadémiai könyvtárba, nem szólván, semmit arról, hogy Widemanféle kép kettő létezik. Valóban nagy köszönettel fogadtam volna, ha akkor bizalmas kéremre

[!]

[sic!]

n

Jegyzet adja a felvilágosítást! Annyival inkább, mivel, a mint utólag meggyőzött, az 1646-ki Wiedemannkép saját birtokában van. Szerk.

mielőtt a Nemzeti Könyvtár körűli eljárásom (igen kegyesen nevem elhallgatásával) oly súlyosan megrovatott a koszorúi cikk ily passusai által: „A

Nemz.

Szerkesztői feloldás: Nemzeti

Könyvtárban látható Zrínyi-kép eredetijét – egy 25 visszataszító bárgyú arcot – az Ortelius Redivivus képei között ismertük fel.” Ismét: „Az orteliusi kép rajzolója nem

Wideman

Widemann, Elias

, hanem bizonyos von-Sommer.” Továbbá: „Az a

Wideman

Widemann, Elias

, ki 1652-ben ily képet adott, nem adhatta 1646-ban azt a másikat. Végre: „Lehetetlennek tartjuk, hogy az Orteliusbeli kép

Wideman

Widemann, Elias

nak valamelyik talán 1646-ki eredetije után készűlt volna.”

n

Jegyzet Mindezeket azon feltevésben mondottam, hogy

Wideman

Widemann, Elias

nak 1646-ki rajza nincs, miután ott, hová a Nemzeti Könyvtárbelinek eredetijét keresni a

t.

Szerkesztői feloldás: tisztelt

levélíró által utasítva valék, csak az 1652-kit találtam,

Widemann

Widemann, Elias

tól: ellenben a Nemzeti Könyvtáréhoz némileg hasonlatost az Orteliusban. A „bárgyú” kifejezés az Ortelius féle képre vonatkozik, nem a

N.

Szerkesztői feloldás: Nemzeti

Könyvtáréra; ám nézze meg akárki az Orteliusban levő Zrinyit, és igazat fog nekem adni, hogy inkább a

Widemann

Widemann, Elias

ét vettem, azt t. i. melyet találtam. Szerk.

Mikhez még a befejező sorok is tartoznak: „Minden esetre nem idealizált, hanem élethű arcképet akartunk adni.”

Ime mind ezekre – mik mindannyi hibás állításokat, alaptalan vádakat és sicáriusi

n

Jegyzet Talán ezt mégse. Nagy szó ez. Szerk.

n

Jegyzet

sicáriusi

– sicariusok: a zelóták (ókori zsidó vallási, majd politikai) irányzatának legszélsőségesebb csoportja

döféseket tartalmaznak – nem volna szükség, ha Kegyed az általam újra kiadott 1646-ki kép eredetijét nálam keresi.

n

Jegyzet Boldog Isten! hát nem kerestem? Szerk.

Van szerencsém azt ezennel megtekintésül Kegyed elibe terjeszteni. Ebből akkor is meggyőződött volna Kegyed, és meg fog, reménylem, most: 1) hogy e két arckép, habár „köztök egy vonás hasonlat” nincs is, azonegy férfiút ábrázolja. 2. Hogy egy sem „hamis”. 3. Hogy mindkettő nem lehet hasonló. – De hát melyik hasonló? az-e melyen ezek állanak: „

Elias Wideman

Widemann, Elias

delineavit et sculpsit”

n

Jegyzet

„Elias WidemanWidemann, Elias delineavit et sculpsit”

–

Elias Wideman

Widemann, Elias

rajzolta és metszette (lat.)

és 1646., vagy melyet ugyanő 1652-ben? Erről azonban alább. – 4. Hogy

Wiedeman

Widemann, Elias

igenis adhatta az 1646-ki képet azon egyszerű okból, mert adta. 5. Hogy, ha azon megjegyzés szerint a Zrínyi Nemzeti Könyvtári képében Kegyed az

Ort. Redivivusét

Szerkesztői feloldás: Ortelius Redivivusét

ismerte fel, azt akarja insinuálni,

n

Jegyzet

insinuálni

– vádként felhozni (lat.)

hogy a

Nemz. Könyvtár

Szerkesztői feloldás: Nemzeti Könyvtár

nyegléskedett,

n

Jegyzet Semmit. Csupán azt, hogy a hová a Nemzeti Könyvtári kép eredetije végett utasítva valék, ott Orteliusban találtam hasonlót és nem

Wiedeman

Widemann, Elias

nál. Szerk.

midőn

Ort. Red.

Szerkesztői feloldás: Ortelius Redivivus

képét

Wiedeman

Widemann, Elias

é gyanánt árulta: ez insinuátió

n

Jegyzet

insinuátió

– vádaskodás (lat.)

is alaptalan, miután az csakugyan a

Wiedeman

Widemann, Elias

nak itt bemutatott 1646-ki eredetie után készűlt.

6. Hogy az

Ort. Red.

Szerkesztői feloldás: Ortelius Redivivus

képe is

Wiedeman

Widemann, Elias

é után készűlt, hogy tehát ama von-Sommer ennek csak másolója. 7. Hogy a

Nemz.

Szerkesztői feloldás: Nemzeti

Könyvtár nem adott idealizált képet.

De, hát „élethű” arcképet adott-e Kegyed, midőn

Wiedeman

Widemann, Elias

második képét adta?

Hadd legyen szabad erről erősen kételkednem.

Ugyanis 1. Miért érdemelne az 1652-ki

Wiedeman

Widemann, Elias

több hitelt mint az 1646-ki?

Ügyesebb lett talán e hat év alatt a művész? – Sőt inkább: a rajz az elsőbbiken correctebb, a metszés gondosabb; mig az ő 1652-ki képei egyenetlen, többnyire hanyag, mert elhamarkodott, tárgyalást mutatnak.

2. „Nyomai vannak – mondja Kegyed, hogy

Wideman

Widemann, Elias

képéhez maga

Zrínyi

Zrínyi Miklós

és a gyűjteményben levő többi hősök valóban ültek.” – Hol? s melyek e nyomok? S nem ülhetett-e

Zrinyi

Zrínyi Miklós

az 1646-ki képhez is?

3. Kérdem, miért választotta ki Ortelius Redivivus (1665-ben) a kettő közől nem a kézen forgóbb, újabb (1652-ki), hanem az elébbi, fiatalabb kori (1646-ki) képet? holott ő

Wideman

Widemann, Elias

többi 1652-ki képeit szorgalmasan használta?

Nem hihető-e hogy az ő korában is már a régibb tartatott hasonlóbbnak?

De 4. Kegyed látta Rohnnál

Zrínyi

Zrínyi Miklós

nek azon lóhátas arcképét, melyet én ennél hagytam, hogy, ha tetszik, adja ki, mert bár a fej rossz, az egész alak még is, a jelmez teljessége miatt, érdekes. – S ehez a rossz képhez Kegyed hasonlónak találja, a

Wideman

Widemann, Elias

utóbbi képét! Azon egy hasonlatosság, melyet én találok, mindkettőnek rútsága.

5. Kegyed a

Wideman

Widemann, Elias

második képét a Zrínyiász előtt álló allegoriai kép bajnokával is egyezőbbnek találja, mert mind kettőn hoszszú egyenes orr van. De mit mutat az, hogy minden más Zrínyi-képeken (mikről alabb

[!]

[sic!]

is lesz szó) sasorrot látunk?

6. Kegyed a

Wideman

Widemann, Elias

első képén „visszataszító bárgyú arcot” talál, melyen a „petyhüdt kinézés lehangol”; ellenben a

Wideman

Widemann, Elias

második képének „szenvedélydúlt vonásain” – úgy mond

Kd

Szerkesztői feloldás: Kegyed

– erő nyilatkozik.” Már itt áll az, hogy az izlések különbözők. Nekem,

péld.

Szerkesztői feloldás: például

, a

Wideman

Widemann, Elias

első képe egy nyugodt, kedélyes, nemes és merengő fiatal férfi, kiből úgy igazán sugárzik ki azon lélek, mely a Megyeri Zsigmond „édes apám uramhoz” irt levélből szól szivünkhöz: míg a

Wideman

Widemann, Elias

második képe rút arányú, nyers, dacos kifejezésű, minden szellemiség nélküli; egy vad hajdú, nem a magas miveltségű, fejedelmi költő.

S édes Istenem, micsoda szenvedelem dúlta össze 1652-ben a 34 éves

Zrínyi

Zrínyi Miklós

arcát, ki akkor épen szerencséje zenithjén állott.

De ha már ama „bárgyú” képben meg nem nyugodva, melyet tegyünk fel, a

Wideman

Widemann, Elias

utóbbi képe is megcáfol, a hasonlatosság kérdéséhez tüzetesen kivánunk szólni: miután abban egykorú nyilatkozások nem istápolnak, tekintsünk meg más egykorú képeket is.

Ilyen mindenek előtt Kondor ügyvéd úr nálam levő, emlitett lóhátas képe, melyet

Bodenehr

Bodenehr, Gabriel

(talán 1663-ban) metszett. Ez azonban, mint rosszul rajzolt és semmi más képpel egyébben, véleményem szerint, nem egyezvén, mint a hosszú hajazatban, melyet

Zrínyi

Zrínyi Miklós

időközben vett fel a kor európai divata szerint, nem érdemel figyelmet. De ott van a

Galeazzo

Gualdo Priorato, Galeazzo

munkájában (

Hist.

Szerkesztői feloldás: Historia

de Leopoldo Primo,

Vienna

Bécs

1670. 2- d. k. a 482. lap mellett) álló, melyet Joa. de Herde

Joachim de Herde

Herde, de Joachim

rajza után

Van der Steen

Steen, Franciscus van der

metszett. Ott van egy más a Theatrum Europeum folytatásában (

Ffurt

Szerkesztői feloldás: Frankfurt

1672. a 966.

l.

Szerkesztői feloldás: lap

mellett; az ujabb, 1699-ki kiadásban álló ugyanazon réz) nevezetlen rajzolótól és metszőtől.

Tehát mind kettő egykorú müvésztől, s nem csak, hanem ügyestől is, mit mind a rajz correctsége, mind az egyéni vonások, a lelkes felfogás, az elrendelés, a szabad tárgyalás bizonyítanak, másfelül

[!]

[sic!]

a biztos és szabatos technika.

Mindkettő a hőst későbbi korából, nagy hajazattal s keskeny bajusszal adja, mely utóbbi tekintetben minden képek egyeznek, kivevén a

Wideman

Widemann, Elias

másodikát, melyen ellentétben valamennyivel, a bajusz torzonborz, mi az arc vadságát még neveli. Különben

ade-Herde

Herde, de Joachim

[!]

[sic!]

képe nemes vonásain méltóságos nyúgalom, szabad bátor tekintet, szilárd eltökéltség festik magokat; a Theatrum Europeum névtelen müvésze derültebb felfogással adja, de ugyanazon bátor, határozott tekintettel mint

de-Herde

Herde, de Joachim

,

[!]

[sic!]

s vonásaiban, nekem ugyan, mutat ez annyi rokonságot

Wideman

Widemann, Elias

első képével, amennyit Kegyed e

Wideman

Widemann, Elias

másodika és

Bodenehr

Bodenehr, Gabriel

é közt talál. S ezen összehasonlítások után most is legbiztosabbnak tartom költőink galleriájában a költő

Zrínyi

Zrínyi Miklós

t, ki mintegy harminckét éves korában fejezte be költői pályáját, költő korából, tehát a

Wideman

Widemann, Elias

első képe után adni, mely a 28 éves

Zrínyi

Zrínyi Miklós

t mutatja;

n

Jegyzet T. i.

Zrinyi

Zrínyi Miklós

nem, mint Kézikönyvemben áll, 1616, hanem május 1. 1618. született (l.

Kazinczy

Kazinczy Ferenc

t a „Kazinczy Ferenc levelezésében Kisfaludy Károllyal s annak körével”

Pest

Budapest

1860. a 96. lapon.)

[szerkesztői feloldás]

Toldy

Toldy Ferenc

jegyzete.

a sokat tett és küzdött status férfi és hős

Zrínyi

Zrínyi Miklós

t pedig, élete mintegy 45-d. évében,

Galeazzo

Gualdo Priorato, Galeazzo

munkája után, habár ez eszményítettnek látszik is, de úgy, mint jeles müvész szokott, ki az arc vonásai hűsége mellett, főleg a jellem és lelkület kifejezésére törekszik. S valóban,

Galeazzo

Gualdo Priorato, Galeazzo

nak könynyebb vala az előtte kétségkívül ismeretes Widemanféle akár ifjú, akár férfi

Zrínyi

Zrínyi Miklós

t metszetni, mint újat szerezni, ha azok valamelyike őt, ki

Zrínyi

Zrínyi Miklós

t ismerhette, vagy Bécsben sokak tanácsával élhetett kik ismerték, kielégítette volna. De ő Leopold császár pártolása alatt, a császárnak ajánlott munkában, a császár által jól ismert, szeretett és tisztelt nagy embert a kapható leghívebb és legszebb kép után akarhatta csak adni: s merész feltétel-e, hogy ilyet tán épen az udvarnál kapott? –

Még egyet, bár nem e tárgyra tartozót. Történetesen épen a Koszorúnak ugyane 191. lapján e sorok is állanak: „Az »Ország« szerint Huszár Gálnak egy XVI. századbeli munkája fedeztetett fel Londonban. A könyv Aran Tamásnak hamis és eretnek tévelygései ellen van intézve. Nem hallottunk

n

Jegyzet A „

hallottuk

Szerkesztői feloldás: hallottunk

” és „ősünk” egyező többesek mutatják, hogy itt az iró maga személyében szól. Ö nem hallott; Hogy senki sem hallott: azt nem akarja mondani. Szerk.

eddig semmit ez ősünkről (?).”

Őse-e Arany Tamás a derék költőnek,

Arany János

nak, süsse ki jeles geneologusunk,

Nagy Iván

úr. De hallottunk, igen is, a jó Arany Tamásról, ki a XVI. század közepe után Debrecenben terjesztve az arianismust, egy ott, 1561. évi nov. és decemberben tartott nyilvános vetélkedésben, a „debreceni egész keresztyén gyülekezet előtt” az ottani theologusok által meggyőzetvén,

Calvin

Calvin, Jean

hoz visszaállott. A munka, mely az ellene felhozott érveket tartalmazza, nem Londonban fedeztetett fel, s nem Huszár Gálé, hanem felfedeztetett Burián Pál által Erdélyben 1828-ban, kinek szivességéből azt azon melegiben olvashattam. A példány akkor még teljes volt.

Burián

Burián Pál

tól

Jankovich

Jankovich Miklós

vette meg, s jelenleg az, de már az első tiz levél híán, csonkán,

mélt.

Szerkesztői feloldás: méltóságos

Septemvir Nagy István úr birtokában van. Ez e munkának eddig még legteljesebb, s mind e napig meg nem ismertetett példánya; mert a pataki

péld.

Szerkesztői feloldás: példány

csak egypár éve terjed; s így a londoni sajátkép a harmadik, de szinte csonka

péld.

Szerkesztői feloldás: példány

S Huszár Gál annak csak kiadója. Szerzője ama kegyetlen hitvitázó, az utóbb felmerűlt unitáriusok rettentő kalapácsa: Horhi Melius Péter.

Fogadja

Kd

Szerkesztői feloldás: Kegyed

szíves tiszteletem kifejezését.

n

Jegyzet Mindenesetre köszönetet mondunk a felvilágositásért, noha ránk – vagyis a Koszorúra – nézve egy kissé későn jött. Hanem így sem egészen hasztalan dolog volt a

Wideman

Widemann, Elias

féle másik képet is megösmertetni a közönséggel. Valami okának kell lenni, hogy ugyanazonos kéz hat év mulva egészen más

Zrinyi

Zrínyi Miklós

t rajzolt, mint először.

Pest

Budapest

, martius 12. 1863.

Toldy Ferenc

.

AJOM18

Megjegyzések: