Aranysárkány fejléc kép
 
RADNÓTFÁY SÁMUEL – ARANY JÁNOSNAK
[szerkesztői feloldás]
Pest
Budapest
, 1863. március 18.
A nemzeti színház igazgatóságától.  
  Igen tisztelt Tekintetes úr!  
  A nemzeti színházi drámabíráló választmányt az eredeti drámairodalom érdekében újra szervezni óhajtván, van szerencsém a Tekintetes urat hazafiúi bizodalommal fölkérni, hogy a nemzeti színházi drámabíráló- választmányi tagságot elfogadni
n
Jegyzet
a nemzeti színházi drámabíráló-választmányi tagságot elfogadni
– A Nemzeti Színházban 1852 óta működött a Drámabíráló Bizottság, amelynek három eleme volt: a széptani (2–5 fő), a színi irodalmi (4 fő) és a színészeti (4 fő). A színházhoz küldött darabok véleményezése volt a feladatuk, amelyről jegyzkönyvet is vezettek. 1863-tól a Bizottság átalakult és Drámabíráló Választmány néven működött. A Ko Vegyes rovata ( 1863. I. 12. sz. márc. 22. 287.) beszámolt a drámabírálói választmány megalakulásáról, de a névsorból hiányzott
Arany
Arany János
,
Bérczy
Bérczy Károly
és Tóth József neve: „A
n.
Szerkesztői feloldás: nemzeti
szinház drámabiráló választmányát az igazgatóság ujra szervezni ohajtván,
Czuczor Gergely
Czuczor Gergely István
,
Egressy Gábor
Egressy Gábor
, Feleky Miklós,
Gyulay Pál
Gyulai Pál
,
Greguss Ágost
Greguss Ágost
,
Jókai Mór
Jókai Mór
,
Salamon Ferencz
Salamon Ferenc
,
Tóth Kálmán
Tóth Kálmán
és
Tóth Lőrincz
Tóth Lőrinc
urakat kérte föl a drámabirálói tiszt elfogadására. Ezen rég szükséges ujjá-alakítás a jelenlegi igazgatóság tevékenységéről tesz tanuságot.” „A drámabíráló bizottság ellen elhangzott támadások
[szerkesztői feloldás]
nem multak el
[szerkesztői feloldás]
nyom nélkül. Nekik köszönhet a bizottmány
[szerkesztői feloldás]
átszervezése 1863. márc. 17-én.
[szerkesztői feloldás]
Fő jelentsége a személyi változásokban van. Szükséges volt a drámabíráló bizottságot nagy és megtámadhatatlan tekintélyekkel megtámasztani, s ennek kifejezése
Arany János
Arany János
meghívása a drámabíráló bizottságba.
Arany János
Arany János
erre a tisztségre
Shakespeare
Shakespeare, William
fordításaival szolgált rá, amelyek révén már a Nemzeti Színházzal egyébként is összeköttetésben állott. De tudomásul vette az új igazgató,
Radnótfáy Sámuel
Radnótfáy Nagy Sámuel
azt a változást is, amely a kritikai irodalomban az ötvenes évek derekán beállott, s meghívta a drámabíráló bizottságba a magyar kritika új, uralkodó triászát:
Gyulai Pál
Gyulai Pál
t,
Greguss Ágost
Greguss Ágost
ot és
Salamon Ferenc
Salamon Ferenc
et
[szerkesztői feloldás]
,
s ezzel új színt, új lendületet vitt a bizottmánynak már-már korhadó, elaggott szervezetébe. Az irodalmat
Arany János
Arany János
mellett
Jókai Mór
Jókai Mór
,
 [!]
[sic!]
Bérczi Károly
,
Tóth Lőrinc
Tóth Lőrinc
és
Tóth Kálmán
Tóth Kálmán
képviselték s a drámabíráló bizottság első nemzedékéből még ittmaradt
Czuczor Gergely
Czuczor Gergely István
; színésztagok
Egressy Gábor
Egressy Gábor
, Feleki Miklós, Tóth József és
Szigligeti Ede
Szigligeti Ede
voltak.
Arany János
Arany János
színibírálataiból sajnos egy sem maradt meg az iratok közt. Drámabíráló bizottmányi tagságának egyetlen emléke egy felszólalás az 1863. jún. 9-én tartott bizottmányi ülésen: »
Arany János
Arany János
indítványozza: hogy midőn a szabályok értelmében hírlapilag közöltetnek azon bíráló tagok nevei, kik valamely darabot előadásra ajánlottak, egyszersmind indokolt bírálataik is közöltessenek; mert a darabok elfogadása nem általános becstől föltételeztetvén, a közönség csak úgy értesülhet azon nézetekről és indokokról, melyek a bírálókat valamely gyöngébb darab ajánlására bírták.« Indítványát egyhangúlag elfogadták.” Pukánszky 1939. 128.
AJ
Arany János
egy év múlva Radnótfáy Nagy Sámuelhez írt levelében a választmány tagjaként kíván megválni megbizatásától (l. az 1782. sz. levelet).
s
Jókai Mór
Jókai Mór
,
Gyulai Pál
Gyulai Pál
,
Salamon Ferencz
Salamon Ferenc
,
Tóth Lőrincz
Tóth Lőrinc
,
Greguss Ágost
Greguss Ágost
,
Tóth Kálmán
Tóth Kálmán
,
Czuczor Gergely
Czuczor Gergely István
, Bérczi Károly,
Egressy Gábor
Egressy Gábor
, Tóth József és Feleki Miklós urak társaságában közremunkálva, az eredeti drámairodalom ügyét ez uton is előmozdítani, végre igen becses válaszában kérelmem teljesítésével engem megörvendeztetni méltóztassék.  
  Fogadja a Tekintetes úr kitünő nagyrabecsülésem és tiszteletem nyilvánítását, melylyel vagyok  
  A Tekintetes úrnak  
  alázatos szolgája  
 
RadnotfáySámuel
Szerkesztői feloldás:
Radnotfáy Sámuel
Radnótfáy Nagy Sámuel
 
  Udvaritanácsos és a  
  nemzeti színház intendansa.  
  Tekintetes
Arany János
Arany János
úrnak  
  Helyben.  
 
Pest
Budapest
en, martius 18-án, 1863.  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 603.) Kéziratos másolat: MTAK Kt Ms 3/6. sz. 63. Fogalmazvány: OSzK Kt. (Csepregi Lajoshoz kapcsolva, aki ekkor
Radnótfáy
Radnótfáy Nagy Sámuel
segítője, a Nemzeti Színház titkára volt.)
Radnótfáy
Radnótfáy Nagy Sámuel
Nagy Sámuel (1803–1869) 1862-től a Nemzeti Színház intendánsa, vezetője. Francia drámákat fordított, a kötet korszakában: A kísértés (
Octave Feuillet
Feuillet, Octave
színűmve, 1862–1863), Egyik sír, a másik nevet (1864). Kötetünk három levelet tartalmaz
Radnótfáy
Radnótfáy Nagy Sámuel
tól (ezen kívül 1709., 1785.) és egyet
Arany
Arany János
tól (1782.).