HALMÁGYI SÁNDOR – ARANY JÁNOSNAK
Kolozsvár, junius 25-én
1863.
Imé, pár nap mulva vesszük a „Koszoru” első félévi folyamának utolsó számját,
s én még semmi dolgozattal nem szolgáltam, pedig igértem azt és hő vágyam volt ez
ígéretet mielbb telyesitni.
[!]
De hiába! a legjobb akarat mellett se lehettem parolás
ember, a miért bocsánatot kérek, s ezt megnyerni is remélem, mert ezer ok közül csak a
következőket hozom fel ígazolásomul:[sic!]
[!]
[sic!]
Először is én elvből keveset irok, csak akkor, ha jön, s csak azt adom ki, a mivel
megelégedve lehetek némileg. Nem vágyom a „termékeny tollu irók” dicsőségére. A hogy én
szeretnék irni, talán igen nehéz modor is az én csekély erömnek. De már nem tehetek
róla. Ragaszkodom hozzá, a mig lehet, s igazán
megvall
[törölt]
« á »o
m közelebbről a szépirodalmi téren
bennánakBeszúrás
[!]
tapasztalám lelki erőmet. S ez[sic!]
t
igen természetes ok
magyarázza meg.
Beszúrás
Nekem egy kis szerepem van az itteni politikai küzdelemben, mint érdemlem vagy
kényelemszeretetem szempontjából nekem kedves volna. Pion,
galoppin,
n
s ez
már jó ideje kínpadra feszítve tartja lelkemet. Nem kerestem az idegreszelő dicsőséget,
mely sehol oly sokba nem kerül, mint a KirályhagónJegyzet
egy kis szerepem van az itteni politikai küzdelemben– Erdélyben 1863 tavaszát rendkívül éles politikai viták terhelték. A három nagy nemzet (magyar, német, román) eltér álláspontot képviselt az októberi diploma (1860. okt. 20.) és a februári pátens (1861. febr. 26.) kérdésében. A szászok elfogadták mindkettőt, a románok a diploma talaján állottak, míg a magyarok elvetették azokat.
Halmágyi
a
kölcsönös sajtóhadjáratba kapcsolódott be: így az Egy kis lapszemle és
A kérdések kérdése c. lapszemléiben az etnikumok országgyűlési
előkészületeinek erdélyi szász és román sajtóvisszhangjáról számolt be
(
Kolozsvári Közlöny
1863. 68., 70. sz.; jún. 11. 273–274., jún. 16. 279– 280.). A
magyar törekvések ellenére nem sikerült megszerezni a többséget (sőt a választott
képviselők közt a relatív többség a románoké lett) az 1863. júl. 1-jén kezdődő országgyűlésen.Halmágyi Sándor
[!]
innen. De
kommandirozva[sic!]
n
vagyok a közvélemény által, mely elött mindig tisztelettel
hajlok meg vagy bizalmát legalább nem utasíthatom vissza
breviter.Jegyzet
kommandirozva– vezényelve, rendelkezve, utasítva (lat.)
n
Engem itt, ugy hiszem, a politikában, melybe belékostoltam, többre méltatnak
bizonynyára,Jegyzet
breviter– röviden, könnyen (lat.)
[szerkesztői feloldás]
sor végi elv.n
s utobbi időkben
Jegyzet
Pion, galoppin– pion: gyalog (fr.); galopin: futár (fr.); mindkettő sakkfigura
ideigl.
commandansSzerkesztői feloldás: ideiglenes
n
is
kitelt belőlem. Nagy férfiaink rámbizták, hogy adatról adatra Jegyzet
commandans– parancsnok, vezérlő (lat.) – esetleg szintén sakkfigurára, a vezérre (királynő) történő utalás
[törölt]
« k »n
A szászok közt közelebbi pár czikkemmel pártunk érdekében
egy kis agitatiot kezdtem. Beirtak ide hozzánk s most tovább kell vinni a dolgot. A
megye megválasztott volt a követválasztási középponti választmányba tollvivőül, s itt a
jegyzőkönyv vitelén kivül küzdenem kellett szóval tettel a nagy romanJegyzet
mit csinált a szász nemzeti universitás 1860 oct. 20-dikán innen–
Halmágyi
hosszú cikksorozata a
Kolozsvári Közlöny tárcájában jelent meg:
Az erdélyi
szászok magatartása 1860 october 20-dika óta (Történelmi vázlat Halmágyi
Sándortól) (1864. 1., 2.,
4., 6., 8., 10., 13., 17., 19., 36., 42., 50., 54., 60., 64., 65., 67., 69.
sz.).Halmágyi Sándor
[!]
ideák ellen.
Követjelöltjeink érdekében leveleket kell irnom, s itt ott kifutnom a megyére,
találkozandó s értekezendő ismerőseimmel. Mi több magam ellen is szerepelnem kellett –
nehogy megválaszszanak követnek, midőn én csak napszámos akarok most lenni, s igy is
egyeztem meg a főemberekkel. stb.
[sic!]
Ily helyzetben, ily kedélyhangulatban lehetetlen volt valami olyat alkotnom, a mit
nyugodta
n
füzhettem volna ama Koszoruba.
Beszúrás
De a jövő félévben mindenesetre beváltom szavamat.
n
Jegyzet
a jövő félévben mindenesetre beváltom szavamat–
Halmágyi Sándor
nak a Ko-ban nem
jelent meg műve.Halmágyi Sándor
Egy körülményre vagyok bátor figyelmeztetni szerkesztő urat. Egy pár emberrel beszéltem a
Koszoru előfizetői közül, a kik még a Figyelő-korabeli hivei.
Igen érzékenyen nélkülözik a Koszoruban a hazai irodalmi müvek birálati
rovatát, s ugy hiszem azt okvetetlen szükség is meginditni mint állandó
rovatot.
n
Az
eddig közlött beszélyek közül a Jegyzet
meginditni mint állandó rovatot– A hazai irodalom ismertetése, bár nem lett a Ko állandó rovata, mégis érezhetően megnövekedett (terjedelme azonban a SzF-é mögött maradt).
[törölt]
« a »u
Gy laiBeszúrás
Gyulai Pál
Vadnai
éVadnay Károly
n
jeles. A többiekről mit mondjon az ember? Inditványozom,
hogy a szükség inkább jeles Jegyzet
a–Gyulaié ésGyulai PálVadnaiéVadnay Károly
Gyulai
A nők a tükör előtt c. elbeszélése
(
Ko
1863. I. 1–7. sz. 1863. jan. 4. 7–12., jan. 11. 32–38., jan. 18. 55–60., jan. 25. 78– 83., febr. 1. 102–107., febr. 8. 126–131., febr. 15. 149–154.);
Gyulai Pál
Vadnai
nak
Csak játék volt c. beszélye
(
Ko
1863. I. 14–15. sz. ápr. 5. 317–322., ápr. 12.
342–349.)
Vadnay Károly
külföldi
beszélyek forditmányával
pótoltassék. Az a Hopkins-humbugBeszúrás
n
miért közöltetett bona fide?Jegyzet
Az a Hopkins-humbug– A csillagok világából (Ko 1863. I. 17. sz. ápr. 26. 403–405.)
n
Midőn kijött, emlékszem, hogy épen
grof Bánffy BéláéknálJegyzet
bona fide– jóhiszeműen (lat.)
n
voltam vacsorán, s a grófné hibául
tette ki a szerkesztőségnek. Mentém, hogy bizonyosan közölni fogják rá a Jegyzet
grof– Bánffy Béla (1831–1888): 1863-ban az erdélyi országgyűlésre megválasztott képviselő, a kiegyezés után képviselőházi alelnök, a Bánffy-család losonci, grófi ágának tagja, aki az erdélyi értelmiségi és politikai elit meghatározó tagja volt.[!]Bánffy Béláéknál[sic!]
Brassai
leálczázó czikkét is,
mely a Független tárczájában jöttBrassai Sámuel
n
kí.
Ez nem közöltetett, sőt a Koszoru soha nem is említette Hopkins hazugságát. És ez kár! Árt e solid lap tekintélyének, melyet
megóva szeretnék látni. Kicsinység! de a se talál a Koszoruba, hogy Milano
Majlandnak íratik, mintha Kolozsvár
helyett Clausenburg íratnék. (25 sz.
vegyes.)Jegyzet
– a lap először a 86. számában (1863. április 16.) szól róla, Dr. Hopkins légköve címmel, a külföldi sajtó nyomán ismertetve a történéseket és egyelőre maga sem kételkedve valódiságukban.Brassaileálczázó czikkét is, mely a Független tárczájában jöttBrassai Sámuel
Brassai
II. Nyilt levél a légből kapott kő ügyében (Független
1863. 96. sz. ápr. 28.) írásával emelte
fel szavát, az eredeti beszámoló elemeinek képtelenségét bizonyítva.Brassai Sámuel
n
A
Jegyzet
(25 sz. vegyes.)– „Majlandban most egyszerre két uj szinházat épitenek” Ko 1863. I. 25. sz. jún. 21. 599.
Szathmári
beszélyeP. Szathmáry Károly
n
már botrányos tárgyánál fogva is rosz benyomást tett, s
valóban magam se vállalkoznám egy szalonban hölgyek előtt felolvasni egy beszélyt,
melynek tárgya az, hogy a gróf kisaszszonyJegyzet
–SzathmáribeszélyeP. Szathmáry Károly
P. Szathmáry
nak A kis halom
című elbeszélésére utal. (
Ko
1863. I. 12., 13. sz. márc. 22., 268–276., márc. 29.
293–298.)P. Szathmáry Károly
[szerkesztői feloldás]
t [!]
közül, aztán a bokrok közt erőszakot tesz rajta,
aztán lesz belőle kicsi gyerek, aztán bünvádi kereset, nyílvános tárgyalás stb lesz a
következés. Nem a Koszoruba való semmi esetre!
[sic!]
Meglehet naivság tőlem, de csupa jó indulatból kívántam ezeket megjegyezni, s most egész
tisztelettel maradok
HalmágyiSándor
Szerkesztői feloldás:
Halmágyi Sándor
Halmágyi Sándor