A SOPRONI MAGYAR TÁRSASÁG – ARANY
JÁNOSNAK
[szerkesztői feloldás]
Elveszett[szerkesztői feloldás]
1863.
június–július fordulójan
Jegyzet
– A Ko nyílt levele 1863. júl. 12-én jelent meg. A
II. évfolyam első számaiban sok volt az ehhez hasonló üzenet, ellentétben az I.
évfolyam utolsó négy számával, amikor az előfizetési felhívás foglalta el a
helyet. Így jún. folyamán
feltorlódtak az üzenni valók, amelyeket az új félév első két száma közölt.
Valószínűbb tehát a júniusi
keletkezés, de nem zárható ki a júliusi sem.
[szerkesztői feloldás]
1863. június–július
fordulója[szerkesztői feloldás]
Lehr Albert levele a társaság egyik ülésén
kipattant vitában kérte Arany
állásfoglalását. A Ráchel siralma című költemény előadása során a
„Feledém, hogy szolga” sornál a „szolga” szót megvetéssel mondta a szavaló. A
levélíró ezt – ellentétben a résztvevők nagy többségével (pl. Arany János
Domanovszki Endre
Domanovszky Endre
n
főjegyzővel) – helytelen értelmezésnek vélte.
Lehr Albert a polémiát Jegyzet
–Domanovszki EndreDomanovszky Endre
Domanovszky Endre
(1817–1895): jogakadémiai tanár. 1853–1876 között a soproni líceum felsőbb osztályaiban
magyar nyelvet, történelmet, filozófiát és teológiát tanított; 20 évig az
önképzőkör elnöke volt. 1871-től az
Akadémia levelező tagja.Domanovszky Endre
Arany
szavával javasolta
eldönteni,Arany János
n
aki a Nyílt
levelezésben válaszolt.
Jegyzet
a polémiát– „Emlékszem még, felhoztam, hogy azon a helyen ’szolga’ = a ki szolgál, azaz nem ura a saját akaratjának, s bármennyire meg van indulva, szíve ellenére is végre kell hajtania Heródes parancsát, engedelmeskednie kell, különben a maga fejével játszanék; fölhoztam továbbá, hogy a ’megvetés’ eröltetésével a királyhoz hajlanék sympathiánk, a szolga rovására, a mi fonákság stb. Felkértem végülAranyszavával javasolta eldönteniArany János
Arany
t, a ki akkoriban a
Koszorú-t szerkesztette, hogy a Nyilt Levelezés-ben
néhány szóval jelentse ki, kinek van igaza.” (
Lehr
1917. 142.)Arany János