KAZINCZY GÁBOR – ARANY JÁNOSNAK
[szerkesztői feloldás]
1863. július 3.
Itt küldöm a
Molière
IIik
kötetének befejezését. Kérlek szedessdMolière
[!]
ki egyszerre, s a
kézírattal együtt küldessd[sic!]
[!]
el correctura végett.
[sic!]
Rajta vagyok hogy a Tartuffe jegyzeteit is mielőbb vehessd.
[!]
Az alatt
kiszedik talán a kötet azon függelékét, mit már elküldtem… Eddigelé megtartám
szavamat, mert miattam egy pillanatig sem kellett vesztegleni. S valóban szeretném
lerázni nyakamról. Mit tehetek róla, ha, gyötrött (s különben is nehéz) fejem’ még
nagyobb kínzásául, afrikai meleg perzsel bennünket, mely 5–8 [sic!]
ó
ra közt
hagy élni egyedűl!
Beszúrás
Küldessd
[!]
el a 2dik kötet bevé[sic!]
g
ző íveivel egyszersmind a
czímlapját is, hogy lássam rendezését, s így a kötőhöz lehessen adni. – Laptöltelékül
egy pár mesét küldtem: kaptad-e?Beszúrás
n
Jegyzet
egy pár mesét küldtem: kaptad-e–
AJ
megkapta a jún.
eleji küldeményt; két mese meg is jelent közülük:
Finn népmesék I. II. A
beszélő fenyűk
Arany János
[!]
(Ko
1863. II. 1. sz. júl. 5. 16–17.),
Az árva leány (1863. II. 17. sz. okt.
25. 400– 401.).[sic!]
S e két mese ú
jo
lagBeszúrás
[!]
felébreszti bennem a régi passiót, s
rendelést tettem, hogy írjanak számomra [sic!]
ismét
meséket,Beszúrás
n
szóra szóra
Jegyzet
rendelést tettem, hogy írjanak számomra ismét meséket– ismeretlen a megbízottak köre és személye (vesd össze Domokos 2008. 291–292.)
[!]
úgy le, mint ahogy a beszélő paraszt dictálja.
Már van is néhány ív. Sok üres, töredékes, csonka van ezek közt, mint Te jól tudod: de
azért bámúlatos gazdagságot mutat, anyag tekintetében legalább. Azt hiszem, hogy némi
akarattal, rizma számra
[sic!]
n
lehetne Jegyzet
rizma számra– vesd össze rizsma: a papír kereskedelmi forgalomban használt mértékegysége; nyomdai papír esetén 500, írólap esetén 1000 ív
magy.
meséket
gyűjteni, Merényiféle expeditiók Szerkesztői feloldás: magyar
nélkü
is.
Szerkesztői feloldás: nélkül
A’ propos: ki az a
Merényi
?Merényi László
n
Ismered?
Jegyzet
– Merényi László (1837–1907): népmesegyűjtő. Ez időszak alatt három gyűjteménye jelent meg: Eredeti népmesék (1861), Sajóvölgyi eredeti népmesék (1862), Dunamelléki eredeti népmesék (1863–1864). Az elsőrőlMerényiMerényi László
AJ
írt ismertetést
(
SzF II. 1861. I. 1–4. sz. nov. 6.
Arany János
[!]
6–7., nov. 14. 21–23., nov. 21. 36–38., nov.
28. 53–54.); az
AJÖM
XII.
szerint maga szerzett támogatást a Kisfaludy
Társaságtól a szerző számára. [sic!]
Merényi
levélben kérte az Akadémia további pénzügyi támogatását,
amelynek elnyeréséről a SzF beszámolt a Vegyes rovatában
(II. 1862. II. 11. sz. júl. 17. 175.). Bár az
Akadémia megbízásából 1861–1867
között is gyűjtött népköltészeti alkotásokat, ennek sikeréről kevés az információnk.
Domokos Mariann közlése szerint a Székelyföldre és Szilágyságba tervezett
gyűjtőútról Merényi László
Merényi
két évtized
múlva számolt be. Az MTA Kézirattárában őrzött jelentése (és az OSzK Kt-ban őrzött
jelentés fogalmazványa) szerint Merényi László
Erdélyben nem gyűjtött népmeséket („fiatal és
tapasztalatlan ember voltam; de a szép iránt fogékony: miért is Erdélyben a többek közt a szépnem kapott meg leginkább s meg is
bámultam az erdélyi szép nőket, kik keleties és ragyogó szépséggel bírnak”). Ennek
alapján a tudománytörténet nem hozza összefüggésbe a megjelent meséket ezzel a
gyűjtőúttal. (
Domokos 2007.
)Merényi László
– Olvastam a mit Czigányaidról írtál,
n
s – megöleltelek lélekben.
Jegyzet
Olvastam a mit Czigányaidról írtál– A Ko-ban jelent meg a készülő Bolond Istók II. énekének első 11 strófája (az utolsó kimaradt a későbbi kiadásokból): 1863. I. 26. sz. jún. 28. 616–617.
Kazinczy Gábor
Kazinczy Gábor