KÁNYA EMILIA – ARANY JÁNOSNAK
A „Koszoru” mai számában
n
a
„Szinházi dolgokról” czimű czikkben a „Jegyzet
A „Koszoru” mai számában– Ko 1863. II. 5. sz. aug. 2. 118.
Cs.
K.
”ről levén szó,
Szerkesztői feloldás:
Családi Kör
Gy. P.
ur olyasmit mond, a mit mint irónő és
szerkesztő egyiránt nem hagyhatok szó nélkül; szives örömest feleltem volna ezekre saját
lapomban, ha a rendőrség azt megengedné; de példás következetességgela már két héten
egymás után kivettet velem minden szót, a miSzerkesztői feloldás:
Gyulai Pál
Gyulai Pál
[törölt]
« t »Gy. P.
ur nevezett
czikksorozataSzerkesztői feloldás:
Gyulai Pál
Gyulai Pál
n
ellen nagyon szeretett volna napvilágot látni; azt tartom
tehát, jó lélekkel föltehetem róla, hogy hasonló körűlmények közt harmad izben sem
vonakodnék hasonlóképen cselekedni.
Jegyzet
– Színházi dolgokról címmelGy. P.ur nevezett czikksorozataSzerkesztői feloldás:Gyulai PálGyulai Pál
Gyulai
három részben értekezik:
Ko
1863. II. 3–5. sz. júl. 19. 67–70., júl. 26. 92–94., aug. 2.
116–118.
Gyulai Pál
Nem marad tehát más ut számomra, mint igénybe venni az irodalomban is érvényes azon
jogot, a mely szerint az ellenség ott védi magát, a hol megtámadták,
olyan ellenségtől, a
ki, mint én,
n
ez pedig a jelen esetben a
„Koszoru”; és nem kétkedem, hogy
Jegyzet
ott védi magát, a hol megtámadták–
Emilia
nyilatkozata 1863. aug. 9-én megjelent a Ko-ban (6. sz.
141.). Írónők műveinek esztétikai, poétikai megítélése és a nőíróság
pozícionálása az 1850-60-as évek fordulóján jelentkezett a magyar irodalmi közbeszéd
terén. A kemény polémiává fajuló helykeresés nyitó argumentációját Kánya Emilia
Gyulai
fogalmazta meg a
PN hasábjain 1858-ban,
Írónőink című, bírálatnak induló, majd aktuális irodalmi problémát is
felvevő, háromrészes tanulmányában. A nőiség és íróság viszonyában kritikus,
(szokásához híven) szókimondó álláspontot képviselt, kétségbe vonva a nők megfelelő
színvonalú irodalmi részvé- telét, alkatukat csak némely műfaj és téma felvételére
tartva alkalmasnak. A felháborodás ekkor gerjedt hullámai elültek, és ezek
fodrozódtak fel újra 1863 folyamán.
Gyulai Pál
Gyulai
novellája
A nők a tükör előtt egyik szereplője, Árpádiána, ironikus alakja a
korabeli írónőknek. Gyulai Pál
AJ
határozott
hangú, néhol vitriolos válasza sem késett sokat. (
Nyilatkozat.
Ko. 1863. II. 8. sz. aug.
23. 189–190.)Arany János
tek.
szerkesztő ur országul
ismert részrehajlatlansága lehetővé teszi nekem e védelmet. Én legalább nem tudnám azt
Szerkesztői feloldás: tekintetes
meg
vonni
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: megvonni
[törölt]
« vagyok »