Aranysárkány fejléc kép
 
KÁNYA EMILIA – ARANY JÁNOSNAK
[szerkesztői feloldás]
Pest
Budapest
, 1863. augusztus 2.
 
  Igen tisztelt szerkesztő úr!  
  A „Koszoru” mai számában
n
Jegyzet
A „Koszoru” mai számában
Ko 1863. II. 5. sz. aug. 2. 118.
a „Szinházi dolgokról” czimű czikkben a „
Cs. K.
Szerkesztői feloldás: Családi Kör
”ről levén szó,
Gy. P.
Szerkesztői feloldás:
Gyulai Pál
Gyulai Pál
ur olyasmit mond, a mit mint irónő és szerkesztő egyiránt nem hagyhatok szó nélkül; szives örömest feleltem volna ezekre saját lapomban, ha a rendőrség azt megengedné; de példás következetességgela már két héten egymás után kivettet velem minden szót, a mi
[törölt]
« t »
Gy. P.
Szerkesztői feloldás:
Gyulai Pál
Gyulai Pál
ur nevezett czikksorozata
n
Jegyzet
Gy. P.
Szerkesztői feloldás:
Gyulai Pál
Gyulai Pál
ur nevezett czikksorozata
Színházi dolgokról címmel
Gyulai
Gyulai Pál
három részben értekezik: Ko 1863. II. 3–5. sz. júl. 19. 67–70., júl. 26. 92–94., aug. 2. 116–118.
ellen nagyon szeretett volna napvilágot látni; azt tartom tehát, jó lélekkel föltehetem róla, hogy hasonló körűlmények közt harmad izben sem vonakodnék hasonlóképen cselekedni.  
  Nem marad tehát más ut számomra, mint igénybe venni az irodalomban is érvényes azon jogot, a mely szerint az ellenség ott védi magát, a hol megtámadták,
n
Jegyzet
ott védi magát, a hol megtámadták
Emilia
Kánya Emilia
nyilatkozata 1863. aug. 9-én megjelent a Ko-ban (6. sz. 141.). Írónők műveinek esztétikai, poétikai megítélése és a nőíróság pozícionálása az 1850-60-as évek fordulóján jelentkezett a magyar irodalmi közbeszéd terén. A kemény polémiává fajuló helykeresés nyitó argumentációját
Gyulai
Gyulai Pál
fogalmazta meg a PN hasábjain 1858-ban, Írónőink című, bírálatnak induló, majd aktuális irodalmi problémát is felvevő, háromrészes tanulmányában. A nőiség és íróság viszonyában kritikus, (szokásához híven) szókimondó álláspontot képviselt, kétségbe vonva a nők megfelelő színvonalú irodalmi részvé- telét, alkatukat csak némely műfaj és téma felvételére tartva alkalmasnak. A felháborodás ekkor gerjedt hullámai elültek, és ezek fodrozódtak fel újra 1863 folyamán.
Gyulai
Gyulai Pál
novellája A nők a tükör előtt egyik szereplője, Árpádiána, ironikus alakja a korabeli írónőknek.
AJ
Arany János
határozott hangú, néhol vitriolos válasza sem késett sokat. ( Nyilatkozat. Ko. 1863. II. 8. sz. aug. 23. 189–190.)
ez pedig a jelen esetben a „Koszoru”; és nem kétkedem, hogy
tek.
Szerkesztői feloldás: tekintetes
szerkesztő ur országul ismert részrehajlatlansága lehetővé teszi nekem e védelmet. Én legalább nem tudnám azt
meg vonni
[bizonytalan olvasat]
Szerkesztői feloldás: megvonni
olyan ellenségtől, a ki, mint én,
[törölt]
« vagyok »
 
  A szerkesztő urnak  
  mély tisztelője  
 
Emilia
Kánya Emilia
.  
 
Pest
Budapest
aug. 2. dikán  
  1863.  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 670.) Kánya Emília (1830–1905):
Szegfi Mór
Szegfi Mór Mihály
felesége, a CsalKör és 1861–1863 között a Magyar Nők Évkönyvének szerkesztője; a kötet időszakában megjelent műve: Szeretet könyve (1863–1864).