TOMPA MIHÁLY – ARANY JÁNOSNAK

Kedves barátom,

Ime, kinoztam Lapod számára valamit.

n

Jegyzet

kinoztam Lapod számára valamit

– Ez valószínűleg A palota helyén c. vers ( Ko 1863. II. 17. sz. okt. 25. 289–290.)

Hidd el, becsűletemre mondom: nem [törölt]
« s »

t

Beszúrás

udok írni! Annyi baj, kellemetlenség, confusio és betegség van itt: hogy Isten a megmondhatója! aztán egészen elesett a kedvem a betűtől. Most csakugyan érzem a

Gyulay

Gyulai Pál

criticajának

n

Jegyzet

GyulaiGyulai Pál criticajának

–

Gyulai

Gyulai Pál

a BH hasábjain ( 1855. ápr. 25., 27., máj. 4., 5., 8. ) megjelent Szépirodalmi Szemléjében szólt – többek között –

Tompa

Tompa Mihály

1854-ben megjelent verseskötetéről.

Tompa

Tompa Mihály

zsánerképeinek, allegóriáinak és elbeszélő költeményeinek bemutatása végén a következő summázatot adja: „Láthatni, hogy azon körben, melyben mozog, se eszmék, se érzésekben nem szükölködik. Mindig elég mondanivalója van, azonban az, a hogy elmondja, kevesebb becsű, mint az, a mit elmond. E megjegyzés leginkább a compositiót illeti.

Tompá

Tompa Mihály

nál ritkán találhatni egyöntetű költeményt.

[szerkesztői feloldás]

…

Aztán nem mindig tudja, mit kell elmondania s mit elhallgatnia. Olykor sorokat lehet kimutatni, melyek kihagyása által költeménye nem szenvedne csorbát.” (

Gyulai Pál

: Kritikai dolgozatok

Bp

Budapest

. 1908. 172–173.) –

Tompa

Tompa Mihály

nagyon megneheztelt e szavakért; korábbi barátságuk több mint tíz évre megszakadt és csak 1866-ban melegedett fel újra.

igazvoltát,

[!]

[sic!]

hogy t. i. kettőt nem tudok: mit kell és hogyan kell írni? Mindaz

á

Beszúrás

ltal add ki ezt a szamárságot; ketten pirúlunk. Aztán szerencsére egész Magyarországon, ideértve az Irodalmat

[!]

[sic!]

és a a

[!]

[sic!]

tudományos Akadémiát: 20 ember nem képes megmondani, melyik jó melyik rosz vers?

A feleségem, lábára, az elnyomorodás küszöbén áll; költötte Ajnácsköben a drága pénzt s minden javúlás nélkül jött haza. Ebböl a historiaból nem tudom mi lesz! Ha irnátok: ne legyen erröl emlékezet.

Kaptad-e Ajnacsköböl

[!]

[sic!]

írott levelemet

n

Jegyzet

Kaptad-e Ajnacsköböl [!][sic!] írott levelemet

– l. az 1718. sz. levelet

s régebben elküldött Verseimet?

n

Jegyzet

Kaptad-e Ajnacsköböl írott levelemet s régebben elküldött Verseimet

–

AJ

Arany János

a szerkesztői üzenetekben válaszolt: „A mostani levelet kaptam, az előbbenit is, de a mire hivatkoznak, nem. Az előbbeni levélből azt gondoltam, hogy a megjelent kötetről van szó, mely hozzám jutott természetesen; de a mostaniból látom, hogy más küldemény volt az, melynek elvesztét kétszeresen fájlalom. Nem lehetne kipótolni?” ( Ko 1863. II. 16. sz. okt. 18. 384) A

Tompa

Tompa Mihály

költeményeinek VI. kötetére vonatkozó kérdést

AJ

Arany János

félreértette. (Ez jelenik meg az AJÖM XII. kötetében is, ahol a levélrészlet – épp az általunk most jegyzetelt mondat – pontatlan átírást tartalmaz: a „Verseimet” helyett „verseimet” szerepel, holott mind a nagybetűs kezdés, mind a kiemelés csakis a kötetre vonatkozhat. AJÖM XII. 561.) Érdekes, hogy

Tompa

Tompa Mihály

verseskötetének Ko-beli ismertetésére ( 1863. II. 11. sz. szept. 13. 257–259.) nincsen utalás

AJ

Arany János

és

Tompa

Tompa Mihály

1863 őszi levél- és üzenetváltásai során – holott azt maga

AJ

Arany János

írta gyakran használt