SZALAY LÁSZLÓ – ARANY JÁNOSNAK
[szerkesztői feloldás]
1863. október vége
Tévedésben vagy, midőn a Koszorúban azt irod, hogy az october 19-én tartott akademiai gyülés egy elkésett
pályamunkát igazolás nélkül pályázásra bocsátott.
n
Jegyzet
igazolás nélkül pályázásra bocsátott– „Egy elkésett pályamunka – a hölgyek dijára – minden igazolás nélkül pályázatra bocsáttatott.” ( Ko 1863. II. 18. sz. okt. 25. 406.)
„A titoknok jelenté, hogy a Hölgyek Alapítványából díjazandó azon jutalomtételre,
mely a felfedezések és találmanyok
[!]
történetét különös tekintettel a gőz- és
villanyosság alkalmazására s a fényképirás kifejtésére tűzte ki tárgyul, [sic!]
f. e.
július 2-án beérkezett egy pályamű, melynek jeligéje:
nunquam otiosus.Szerkesztői feloldás: folyó esztendő
n
”
Jegyzet
nunquam otiosus– sohasem tétlenkedő (lat.)
Végzés : „E pályamű, kivilágolván a postajegyből, hogy
f. e.
június 30-án, a pályázási határnapon, Szerkesztői feloldás: folyó esztendő
[törölt]
« bocsá »indí
tatott útnak, pályázatra bocsátatott.”
Beszúrás
Az akadémiai Jegyzőkönyv ezen pontja, mely haladék nélkül a hirlapokban is
közzététetett, egyszersmind e rendelést foglalja magában: az elfogadott pályamű a
természettudományi osztályhoz tétetik által birálat végett.
S ezen rendele
th
ez képest a titoknok azt a Természettudományi
Osztály oct 1Beszúrás
[törölt]
« 3 »9
-Beszúrás
[törölt]
« á »é
n tartott ülése elébe terjesztette, az ülés pedig
szintén e rendelethez képest megválasztotta a birálókat.
Beszúrás
Ezek után, úgy hiszem, Magad is teljesen correctnek fogod ismerni az oct. 1
[szerkesztői feloldás]
az i-n két pont[törölt]
« 3 »9
-dikBeszúrás
[törölt]
« a »e
i ülés eljárását.
Beszúrás
Én épen azért, hogy az anteactákat
n
eszébe juttassam az
ülésnek, előadásomban említettem, hogy a pályamű Jegyzet
anteactákat– előzményeket (lat.)
még
az imént lefolyt
feriákBeszúrás
n
előtt érkezett be, Te pedig, valamint mások is, talán Jegyzet
feriák– a rómaiaknál ünnepnapok, a kora kereszténység óta pedig nyugalomnapok, hétköznapok (lat.)
ú
értetted, a feriák alatt.
Szerkesztői feloldás: úgy
Ennyit felvilagosításul.
[!]
Kérlek azonban, ne iktasd be e soraimat a
Koszorúba, hanem igazítsd ki a tévedést,[sic!]
n
ha ugyan szükségesnek látod, magadtól, még pedig
hivatkozással a Naplóra s nem tudom még hány hírlapra talán, bizony,
magára a júliusi
Koszorúra is.
Jegyzet
igazítsd ki a tévedést– A Ko következő száma ( 1863. II. 19. sz. nov. 1. 431.) hozta a helyreigazítást: „Mult számunkban hibásan irtuk, hogy az oct. 19-ki ülés egy elkésett pályamunkát igazolatlan fogadott el. A kérdéses pályamunka még jul. 6-ára beérkezett, s akkor jegyzőkönyvileg igazoltatott, mint erről lapunk 2-ik számában mi is értesitettük volt a közönséget. Most csupán az volt hátra, hogy birálatra adassék.” Az eset valóban azáltal vált kínossá, hogy a Ko 1863. júl. 12-ki száma ( 1863. II. 2. sz. 46.) – szintén Vegyes rovatában – hosszan beszámolt az ügyről: „a titoknok egy elkésett pályamunkáról tőn jelentést, mely jun. 30-án (tehát a határnapon) tétetvén postára, csak jul 2 án érkezett meg, miután a többi pályamunkák már be voltak jelentve. Az elkésett mű azon feladatra vonatkozik, mely ’Felfedezések és találmányok történetét kivánta’ a Hölgyek dijából. Jeligéje: ’nunquam otiosus.’ A titoknok figyelmezteté az akademiát azon gyakori esetre, hogy a pályázók épen a határnapon teszik postára küldeményöket, mely miatt a legtöbb elkésés történik. Megfontolandónak véli tehát, vajon az ily elkésők a pályahirdetményben álló eme kifejezést beküldési határnap nem ugy értik-e, hogy akkor kell beküldeni, azaz postára tenni? Mely tévedés minthogy lehetséges, az akademia e kifejezést: beküldési határnap jövőre máskép formulázni, a jelenre pedig azt határozta, hogy a most bejelentett pályamű fogadtassék el.”
barátodSzalayL.
Szerkesztői feloldás: barátod
Szalay L.
Szalay László