A Koszoruban olvasom,
n
hogy a
Végváriak
czimü regényemböl kűldött mutatvány nem
adható.
Jegyzet
A Koszoruban olvasom– a Nyílt levelezésben olvasható – „Brüsszel. Óhajtanánk mutatványul önállóbb részt közleni, ha még lehet, s legott szives készségel teljesítnők kötelességünket. A küldött szakasz igen művészi lélekrajz, de összefüggéséből kiszakítva nem elégitné ki a vegyes közönséget. Bocsánat, hogy ezt ily későn tudatjuk, de soká haboztunk e lépés iránt, félve a balúl értéstől.” ( Ko 1863. II. 16. sz. okt. 18. 384.; AJÖM XII. 233. 561.)
Soha se törje ön
t.
szerkesztö ezen
fejét: többször is jártam már én igy, és igen természetesnek találom – hogy a szerkesztő
tudja legjobban mi illik lapjába és mit adhat. Tehát se baj!
Szerkesztői feloldás: tisztelt
Most küldök – egy jó szerencsére – ujra egy czikket – de más – épen most lenyomott de még
meg nem jelent regényemből – mellynek czíme:
A szegény ember dolga csupa
komédia
. IV-kötet.
Hartleben
Hartleben Konrád Adolf
[szerkesztői feloldás]
.
A mutatvány az Iő kötet 34–74 lapja.
n
Ha ez is fiascot csinálJegyzet
A mutatvány az Iő kötet 34–74 lapja– A Prikulics címmel hamarosan megjelent ( Ko 1863. II. 20. sz. nov. 15. 460–472.).
n
akkor keresek mást
valamit. A
Végváriak
nak sem kézirata sem mutatványívei
Jegyzet
fiascot csinál– sikertelenül lép fel (ol.)
nemlevén
kezeim közt és a regény
habár kész – de nem hirdetve – ebből nem kűldhetek.
Szerkesztői feloldás: nem levén
Jósika
Jósika Miklós