Aranysárkány fejléc kép
 
JÓSIKA MIKLÓS – ARANY JÁNOSNAK
Br:
Szerkesztői feloldás:
Brüsszel
Brüsszel
Dec:
[törölt]
« 5 »
9
Beszúrás
– 1863
 
  Tisztelt szerkesztő ur!  
  A tisztelet dij megérkezett, legjobb modja ez
a
Beszúrás
[szerkesztői feloldás]
beírva besz.
küldésnek
.
n
Jegyzet
A tisztelet dij megérkezett, legjobb modja ez a küldésnek
– a levél elveszett, vesd össze 1740.
 
  Nöm szives köszönete mellett igéri: hogy közremunkálására koronként bizton számíthat.
n
Jegyzet
közremunkálására koronként bizton számíthat
Jósika Júliának már az 1864-es I. félévben jelent meg novellája: Signora Rozetti (Ko 1864. I. 15–18. sz. ápr. 10. 341–347., ápr. 17. 365–371., ápr. 24. 390–396., máj. 1. 414– 420.)
 
  A mi az én mutatványaimat illeti, megvallom öszintén, hogy ezekre nem számítok nagyon: – mert sok a mi könyvben elcsúszik, az mint – a közegböl kiszakított töredék – alkalmatlanságot is okozhat.  
  Talán a jövő évben ha addig a lap – mi nagyon óhajtandó – magát fentarthatja: valami önálló dolgozato
t
Beszúrás
fogok küldhetni. Ez aztán czélszerübb leend bár mi mutatványnál. Ha addig is – ily mutatványt küldök – miként már egyszer megirtam önnek – soha se genirozza
n
Jegyzet
genirozza
– feszélyezze, zavarba ejtse (fr.-né.)
magát: – régen tulvagyok a szerzői lázon – ha lehet adja, ha nem lehet – lökje a kosárba.  
  Egyet azonban szeretnék: bizony nem hiuságbol – hanem mivel nekünk száműzötteknek mindig jól esik – ha koronként a rokonszenv nyilatkozatát látjuk; s ez az: hogy lapjában valamit – bár mit
Beszúrás
röviden – szóljon ön – az én regényeimröl is. Némely kiadónak – peldául
 [!]
[sic!]
Hartlébennk
[betoldásjel]
Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.
Szerkesztői feloldás:
Hartlében
Hartleben Konrád Adolf
nek
n
Jegyzet
Hartlében
Hartleben Konrád Adolf
nek
Hartleben Konrád Adolf (1778–1863): német származású bécsi könyvkiadó és könyvkereskedő. 1803-ban nyitotta meg pesti üzletét; német és magyar (szépirodalmi és tudományos) munkák kiadását segítette. Bécsben hunyt el, de végakarata szerint
Pest
Budapest
en helyezték örök nyugalomra. (A Ko nekrológja is adózott emlékének, kiemelve az ifjú írók támogatásában betöltött szerepét: 1863. I. 15. sz. ápr. 12. 358.)
szokásában van, a nála megjelent könyveket elölegesen földicsérni, – mi hitem szerént – többet árt mint használ;
Heckenast
Heckenast Gusztáv
ebben legalább reám nézve kivétel – mivel magam megkértem hogy könyveimet fel ne dicsérje. De e közt és a – legalább az én munkáimra nézve – divó agyonhalgattatás
 [!]
[sic!]
közt – van közép út. Jót, vagy rosszat mondjanak valami munkárol – mindenesetre jobb – mint ha éppen semmit sem mondanak a puszta czimjegyzéken kivül.  
  Aztán én egészen kivételes kegyben részesültem e részben az illetök által: évekig még állnév
 [!]
[sic!]
használata is meg lön tölem tagadva: és egész sorozat regényem – első itt irt névtelen regényemnek Eszthernek firmája alatt jelent meg. II Rákoczi
 [!]
[sic!]
nehány hét alatt másódik
 [!]
[sic!]
kiadást ért – német fordításban is megjelent: senki sem szolt – a komolyabb lapokban róla. Igy voltam a Magyar családdal a ford: alatt. – A 4 elsö kötet 5 hét alatt elkölt – és második ki adást
 [!]
[sic!]
ért – egy hang sem szolt a munkárol. Igy jártam a Magyar kény urakkal
n
Jegyzet
egész sorozat regényem
[szerkesztői feloldás]
a Magyar kény urakkal
– Ezek drezdai emigrációja idején jelentek meg, gyakran névtelenül. Az Eszter 1853-ban, a Második Rákóczi Ferenc 1861-ben, az Egy magyar család a forradalom alatt 1852-ben, A magyar kényurak 1864-ben, A szegény ember dolga csupa komédia 1864-ben, a Szegedi boszorkányok 1854-ben.
 [!]
[sic!]
s.a.t.  
  Már pedig – az ily halgatás
 [!]
[sic!]
– főleg reám nézve – kinek irói pályája oly anyira el van keseritve – káros, – a mellett hogy lenéző – mig bizony sok hitványság égig magasztaltatik.  
  Ez okon szeretném ha jó vagy rosz – de valami mondatnék az én könyveimről is
n
Jegyzet
valami mondatnék az én könyveimről is
– A Vegyes rovat 1863. dec. 13-án (Ko 1863. II. 24. sz. 575.) közölt egy rövid beszámolót: „
Jósika Miklós
Jósika Miklós
Szegedi boszorkányok’ czimű regénye épen most jelent meg német forditásban, valamint a ’II. Rákóczi Ferenczet’ is már régen olvassa a német közönség. Legutóbbi műve: ’A szegény ember dolga csupa komédia’ mely 4 kötetben már kapható
Hartleben
Hartleben Konrád Adolf
nél, hazánk legközelebbi viharos multját festi hű korrajzban, és bizonyára nagy érdeket fog gerjeszteni minden olvasóban. Ismertetéssel még visszatérünk ez uj regényre.” Az ígéret ellenére csak 1864. dec. 4-én jelent meg ismertetés az Emlékirat I. kötetéről ( Ko 1864. II. 23. sz. 547– 549.), hogy aztán a következő év elején már nekrológjával emlékezhessenek
Jósiká
Jósika Miklós
ra ( Ko 1865. 11. sz. márc. 5. 236–238.).
– például utóbbi – A szegény ember dolga csupa komédia czimü regényemröl. Miután itteni hontársaim is – csudálkoznak – e – talán nem mindig – ha nem oly kor
 [!]
[sic!]
kissé affectált ignorálás
on
Beszúrás
.
n
Jegyzet
ignorálás
– mellőzés (lat.)
 
  Bocsánat – e hoszu
 [!]
[sic!]
epistoláért –  
  Híve
Jósika
Jósika Miklós
[betoldásjel]
Betoldás innen [ugrás]: missing metamark.
 
  A szegedi boszorkányok épen most jelentek meg német forditásban. Hány regény német fordításirol szoltak már a lapok – melyeket senki sem fordított le.
n
Jegyzet
melyeket senki sem fordított le
Jósika
Jósika Miklós
regényeit felesége,
Jósika Júlia
Jósika Miklósné Podmaniczky Júlia
fordította németre.
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 598. Ott és
Sáfrán
Sáfrán Györgyi
1982. dec. 5-ére datálva.) Kéziratos másolat: MTAK Kt Ms 3/5. 37.