AJOM18

Szemere Miklós

itt járt, azt már fogod tudni, talán azt is hallottad, hogy kibékűltünk.

n

Jegyzet

talán azt is hallottad, hogy kibékültünk

–

Szemere Miklós

sal 1861–1862-ben az ún. „kritika-vita” kapcsán romlott meg a viszony, amikor

Brassai

Brassai Sámuel

kemény és gúnyos támadására írt válaszát

Arany János

csak változtatásokkal tartotta közölhetőnek. Ezt

Szemere Miklós

nem fogadta el, és saját költségén, a SpFüz-ben jelentette meg írását. A kibékülés körülményeiről

Szemere Miklós

is beszámolt

Tompa

Tompa Mihály

nak: „S a’ víg könnyen békél, tehát én is békejobbot nyújtottam

Arany

Arany János

nak,

Pákh

Pákh Albert

nak. Számadásra sem vontam öket lidérczségökért. Minden neheztelést elfeledtem – szemben. Ez jó is, nem jó is. Nem oly szilárd a’ békülés, ha ki nem beszélli magát az ember. De – jó fölkeresni barlangjában az ellent: távolban nehezen békül ki a’ daczos szív, közelben könnyen frigyre lép. Magam sem hittem vólna.” ( MTAK Kt Ms 4448)

Azaz nem is kellett kibékűlnünk – csupán neki

eszire

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: eszére

térnie. Mikor a Koszorú szerkesztéséhez fogtam, őt is felszólítám közreműködésre; arra

ö

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: ő

nekem nem felelt, hanem gyűjtött nehány

elöfizetőt

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: előfizetőt

.

n

Jegyzet

gyűjtőtt nehány előfizetőt

– l.

Szemere Miklós

Arany János

-nak 1862. nov. 10–11-én írt, 1549. sz. levelét

Később, egy pár verse lévén

Gyulai Pál

nál, mely a Részvét Könyvéből kimaradt,

n

Jegyzet

egy pár verse lévén GyulaiGyulai Pál nál, mely a Részvét Könyvéből kimaradt

– A Részvét könyvének első kötete 1863-ban jelent meg, a tervezett folytatás elmaradt.

Pali

Gyulai Pál

nekem akarta adni, de én ismerve

Szemeré

Szemere Miklós

t, mondtam, irja meg neki elébb, nem bánja-e ha

kijönek

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: kijőnek

a Koszorúban. Erre

Szemere Miklós

nekí

Szerkesztői feloldás: neki

űlt és irt egy rettentő hosszú levelet

Gyulai Pál

nak, azután egy rövidebbet

n

Jegyzet

irt egy rettentő hosszú levelet GyulaiGyulai Pál nak, azután egy rövidebbet

–

Szemere Miklós

elveszett levele válasz lehetett a neki szóló Gyulai-levélre (1863. márc. 24.; GyPLev 449. 497–498.).

s elküldte egyszerre mind a hosszút, mind a rövidet. A hoszszúban azt fejtegeti, hogy a történtek után lehetetlen neki valaha kezét nyújtania nekem – nyilvánosan, az az oly téren működni, hol az én nevem áll. Az tán még nem lehetetlen, hogy mint „embernek” megbocsásson, de mint irónak – moralis lehetetlenség. A Codicillǔ̮sban,

n

Jegyzet

Codicillusban

– kiegészítő rendelkezésben, jegyzékben (lat.)

értsd a rövidebb levélben, ez anathemát

n

Jegyzet

anathema

– egyházi kiátkozás, kiközösítés (gör.)

oda módosítá, hogy ha én az ő czikkét, mely a Pataki Füzetekben megjelent, elolvasva, nyilván kijelentem lapomban, hogy az egész vitában nem volt igazam s tőle bocsánatot kérek, hát akkor nem bánja, ha az a vers bejő is a Koszorúba.

n

Jegyzet

nem bánja, ha az a vers bejő is a Koszorúba

– Feltehetően a Vadásztüzemnél, amelyről az említett Gyulai-levél szól, és amely 1863 végén jelent meg a Ko-ban Éji vadásztüzemnél címmel ( 1863. II. 23. sz. dec. 6. 532.).

Ily

elötmény

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: előzmény

után nem hittem, hogy én valaha lássam az én

Szemere Miklós

barátomat; sajnáltam a dolgot, de meggyőzödésem ellen nem állhattam ki a pelengérre,

n

Jegyzet

pelengérre

– pellengér: középkori büntetőeszköz; a nyilvános megszégyenítésre ítélt bűnösök kikötésére vagy bezárására szolgáló, köztéren álló oszlop

[!]

[sic!]

mint ő kivánta. Azonban

Pest

Budapest

re jö; elébb is elmegy

Gyulai Pál

hoz, megtudni tőle, haragszom-e én ő rá nagyon.

Pali

Gyulai Pál

megmondta neki, hogy de még egy csöppet sem: egyszer csak nyilik az ajtóm, s jön be

Szemere Miklós

,

Gyulai Pál

val. Kissé el volt fogúlva, azt várta hogy meg sem ismerem, hogy nem fogadom szívesen: „Ni ni! Miklós! hoztál-e pisztolyt?” ez volt elsö szavam és ölelésére siettem. Ezzel szent volt a béke, „rosz ember” mondta még nehányszor; de kerűltük mindketten a multakat ismét vita terére vinni. Vagy két fél napot nálam tőltött

[!]

[sic!]

azon 10–12 napból, míg itten volt – s azt hiszem, meg valánk egymással elégedve. Nem tudom, haza ért-e a szüretje farkára, mert váltig emlegette, hogy nem maradhat tovább mert az óta a felesége hozzáfogott a szürethez, és hogy téged is vár oda. Voltál-e? mit csináltatok? hogy időztetek? mikép emlékezett

Szemere Miklós

rólam? ez az a minek körűlményes elbeszélését várom közelebbi válaszodtól.

A „szerkesztőség” meglehet hamarább letelik rólam mint gondolnám – de van mégis nemi

[!]

[sic!]

reményem, hogy 8–900 körűl csak elkotyog a praenumeráczió

n

Jegyzet

praenumeráczió

– előfizetés (lat.)

valameddig. Már a második félévben leszállott annyira, hogy nem sokat kell szállnia azon mértékig, midőn bukás nélkűl nem folytathatom. De már benne vagyok e czigány életben – s mindent összevéve, még bizonytalanságaival

ís

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: is

többet ér, mint a kőrösi „bizonyos” ha isten csak a mostani egészségemet és kedvemet megtartja, majd el csűröm csavarom az életet még valameddig, soká, azt hiszem, úgy sem kell. Negyvenhat éves ember vagyok – ily egészségű iró ember nem igen ér mathusalemi öregséget,

n

Jegyzet

mathusalemi öregséget

– Matuzsálem: bibliai pátriárka, aki a hagyomány szerint 969 évet élt

az 50–60 év közötti válságos időszak nagyon meg próbálja a legényt: én sem igen számitok többre. De azért megyek a magam útján – „többet nézve hátra mint előre”

n

Jegyzet

„többet nézve hátra mint előre”

– „Mint egy alélt vándor, midőn fele útján / Csüggeteg szemmel néz hátra, majd előre” (

Arany János

: Mint egy alélt vándor…, 1– 2. sor).

– s ha én megtettem a napi sétámat, ha sokat nem zabáltam, ha reggel 60 sikeresen mehetek oda „hova a

föispán

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: főispáni

sem

küldhetí

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: küldheti

maga helyett az administratort” elég jókedvű, vagy is elég nyugodt vagyok, hogy aprólékos teendőimet végezzem; sőt a múlt évben nagy munkába – megint egy eposzi trilogiába – mertem fogni,

n

Jegyzet

a múlt évben nagy munkába

– megint egy eposzi trilogiába – mertem fogni –

Arany János

a Buda halálát 1862. febr. végén kezdte el és 1863. máj. 6-án fejezte be (vesd össze 1442.).

melynek első önálló része kész volt már a tavaszszal, oly rész, mely több mint 800 négysoros stanzából

n

Jegyzet

stanza

– Itáliából származó terminus, általánosabban strófa jelentésben, konkrétabban (különböző) rímes, nyolcsoros strófa jelentéssel.

áll, s nagyobb mint a két Toldi összevéve.

Kőrös

Nagykőrös

ön én ilyet soha meg nem kisértettem volna: de a szerkesztés oly állapot, hogy hete[törölt]
« g »

k

Beszúrás

ig el lehet csapni, az az a véletlenre bizni, – és a közönségnek még akkor tetszik legjobban a lap, ha csak úgy szerkesztödik. No hanem ezt nem kell igen szószerint venni: annyi áll, hogy a heti szerkesztés bajait el lehet végezni pár nap is – ha az ember más fontosabb munkára érez inspiratiót. De félév óta semmi jó dolgot nem csináltam,

n

Jegyzet

De félév óta semmi jó dolgot nem csináltam

–

Arany János

a Toldi szerelme előszavában írja (1879): „Csak 1863 őszén (»Buda halála« után) vettem újra elő töredékeit. Olvasgatva, megsajnáltam a kárba veszett részleteket s kezdtem gondolkozni új mesetervről.

[szerkesztői feloldás]

…

Tetszett a gondolat: hamarjában pár éneket meg is írtam; de majd egészen szubjektív természetű szenvedések miatt ismét hosszú időre abba kellett hagynom.” ( AJÖM V. 8–9.)

nem levén „aufgelegt.”

n

Jegyzet

„aufgelegt”

– gut aufgelegt: jókedvű (né.)

Hát bizony, édes

Miská

Tompa Mihály

m,

nem hogy

[bizonytalan olvasat]

Szerkesztői feloldás: nemhogy

„a szerkesztőség örökre elválasztana” sőt könyörögj egy kicsit te is a gazdádnak, hogy ne bukjam meg ez inséges félév alatt: s akkor igérem, hogy a jövö nyáron módját ejtem egy kirándulásnak Hanvára! Pár hétig