Aranysárkány fejléc kép
 
PONGRÁTZ EMIL – ARANY JÁNOSNAK
[szerkesztői feloldás]
Pest
Budapest
, 1863. december 21.
 
  Mélyen tisztelt Tekintetes Úr!  
  Reménylem lesz szives rosz néven nem venni, hogy jelenleg nem tiszteleghetvén e sorokban kell kérnem méltóztatnék ez ember által a „Koszorú” azon két számát megküldeni, melyben beszélyem megjelent,
n
Jegyzet
melyben beszélyem megjelent
Két nővér (Ko 1863. II. 24–25. sz. dec. 13. 558–566., dec. 20. 581–589.).
AJ
Arany János
1863. júliusi szerkesztői üzenetében jelezte a várható megjelenést: „Két nővér. Közölhető. Ha egykissé
 [!]
[sic!]
a rajz correctebb lesz, sok jót várunk. Semmi affectatio, s ez jó ösvény.” ( Ko 1863. II. 1. sz. júl. 7. 24.; AJÖM XII. 222., 554.)
s ha akar oly kegyes lenni az
[törölt]
« t »
érette szánt honorariumot is tetszése szerint akár most akár e napokban kezeimhez juttatni. Maradtam ezzel mély tisztele
t
Beszúrás
em kifejezése mellett  
  Tekintetes úrnak  
 
Pest
Budapest
en ͞8͞63. Decz 21 én  
  alázatos szolgája  
  (Nádor ven
[törölt]
« g »
d
Beszúrás
églő)  
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából ( AkÉrt 1899. 603.) Báró Pongrátz Emil (1842–1886): elszegényedett arisztokrata, aki fiatalabb korában a szépirodalom terén próbált érvényesülni, majd gazdasági, közgazdasági kérdések foglalkoztatták. Cikkei, elbeszélései e korszakban a Ko-n kívül a Hf-ban, a Nőv-ban, Nf-ben és a Gombostűben jelentek meg; nagyobb művei: Gyöngyvirág (
Pest
Budapest
, 1863), Estikék (
Pest
Budapest
, 1864).